Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-205

Az országgyűlés képviselőházának első intézkedéseket megtette és a gabona igénybevételével kapcsolatban a beváltási ára­kat felemelte két pengővel. A kormányzat ré­széről igen komoly oldalról és a kormányzat egyes szervei részéről is igen komoly aggályok merültek már lel, hogyan lenét Két pengőt plusz igénybevételi árat biztosítani olyanok részere, akik gabonájukat, azt, ami feleslegük volt, már az osz folyamán kellett volna, hogy eladják és beszolgáltassák, de nem tették, ha­nem spekuláltak, számítottak, és ezek részére április folyamán egy két pengős, magasabb át­vételi árat biztosítottak azzal, hogy április ve­sével pedig a két pengős beváltási ár megszű­nik, aztán már a régi beváltási árak lesznek érvényben. Azt gondoltuk, hogy ezzel az egy kiugrás­sal a kérdés már lezáródik. Most olvasom azon­ban, hogy már az elmúlt héten jelent meg az egyik közellátási kormánybiztosnak, Sopron vármegye főispánjának egy rendelete, amely ismét egy fokozott igénybevételt rendel el és ezzel a fokozott igénybevétellel kapcsolatban az áraknak még egy magasabb beváltási lehető­séget biztosít. Azt mondja ez a soproni főis­páni rendelet, a közellátási miniszter úr felha­talmazására hivatkozva, hogy a felajánlott ga­bona- és lisztmennyiségek árát felár nélkül folyó hó folyamán a községi elöljáróságok út­ján mindenki megkapja, azonkívül ígéretet nyer minden felajánló arra, hogy az új termés ára és a jelenlegi gabona- és lisztárak közötti különbözetet augusztus havában részére kifi­zessék. Ezt az igényt be is kell jelenteni a köz­ségi elöljáróságnak. Nagy zaj a szélsőbal­oldalon. — Maróthy Károly: Tessék erre figyelni, kérem! — Zaj.) Van egy törvényen alapuló ármegállapítás és megtörténik ennek az árnak áthágása. Aztán kijelentik, hogy most már további árfelemelés nincsen és akkor meg­jelenik június folyamán egy másik árfeleme­lés, amely még nem is határozott árat biztosít, hanem egyszerűen kijelenti, hogy majd az új árat biztosítja, azt az új árat, amelyet a mai napig sem ismerünk, annak a sürgetésnek el­lenére, amelyet itt a Házban hétről-hétre megis­mételünk. Méltóztassék figyelembe _ venni, hogy hal­lottunk egy közellátási miniszteri nyilatkoza­tot, és ez a nyilatkozat azt mondja: meg lógom állapítani az új gazdasági évre az árakat es azok részére, akik október vegéig leiajamjaK a feleslegüket, 10 százalék felárat biztositok. Ker : dem: ki az, aki a kormányzatnak eb Den a ki­jelentésében megnyugvással megbízhatnék í ívi az, aki azt mondhatná, hogy nem log majd 1Ü42. tavaszán vagy előbb vagy akarmiKor egy újabb ármegállapítás jönni azzal, hogy most már ez az utolsó és az utolsót követni fogja egy másik és egy harmadikl {/-aj a szélsőbal­oldalon.) Itt az aratás, ár nincs, jóllehet egy valamirevaló közellátási tervnek az az alapja és egy termelésnek is elsősorDan, hiszen közel­látást csak egy egészséges nemzeti termelésie lehet felépíteni, egy egészséges nemzeti terme­lést pedig csak egy egészséges árrendszer, egy szerves árrendlszer alapján lehet megvalósí­tani (Ügy van! Ügy van! a szélsőbatoidalon.), amelyben természetesen nemcsak a búza és a rozs ára a fontos, hanem fontos ezzel kapcso­latban az, egész arányos, szerves árrendszer ki­építése a bérek és a fizetések terén, az ipar­cikkek terén, az ország ellátása terén. Ennek megállapítására hónapok állottak rendelke­zésre és a mai napig sem láttunk semmit. Én nem értem, mi titkolnivaló van ezen, nem ér­205. ülése 19 Ul július 2-án, szerdán. 453 tem, hogy ezt a kérdést miért nem lehet nyil­vánosan felvetni, miért nem lenét megtár­gyalni minden részletében úgy, hogy. közmeg­nyugvásra megoldható is legyen. Âmint a múltban történt, egy szép napon meg fognak jelenni az árak, amelyeküen azonban senki sem nisz. [Ügy van! ügy van! a szélsóbaloiaalon.) Higy országnak az ügyeit így vezetni, a kor­mányzat élén így állni ilyen időkben, amikor a nemzet bizalma nélkül nem lehet megnugvás­sal vezetni az ország ügyeit, ez a legalkalma­sabb arra, hogy a szükséges bizalmat és hitet aláássa. (Ügy van! ügy van! a szélsőbalolda­lon.) T. Ház! Sokszor halljuk, különösen a köz­ellátási miniszter úr részéről (Incze Antal: Rö­vidlátási!), hogy neki ezeknek a kérdéseknek megnyugtató intézkedésére és kezelésére nin­csen f megfelelő szakembere, nincsen elég ke­resztény kereskedő, nincsen elég keresztény iparos, nincsen elég keresztény szakember, aki neki ezekben a kérdésekben segít­ségére lenne. (Incze Antal: Amióta Kacsóht lecsukták!) Méltóztassanak megengedni, hogy egy kon­krét adattal jöjjek a Ház elé arra vonatkozóia.p\ hogyan állunk a keresztény szakemberekkel. (Incze Antal: Kár idehozni. Ezeknek beszél­hetsz!) A legutóbbi időben történt a szén­nagykereskedői iparigazolványok kiosztása. Az iparigazolványok kiosztásánál kétségtele­nül az kellene, hogy irányadó legyen, hogy amellett, hogy valaki keresztény, értsen a szak­mához, azzal foglalkozzék s megfelelő eszkö­zök, szaktudás, tőke, stb. álljon a rendelkezé­sére. Azzal szoktuk megnyugtatni magunkat, ha arról van szó, hogy nekünk nincsen erős középosztályunk, nincsenek erős szakembe­reink, iparosaink, kereskedőink, hogy a ma­gyar parasztság ki fog termelni magából ilye­neket, a magyar parasztság nagy rezervoárjá­ban megvannak a lehetőségek arra, hogy eze­ket a szakembereket kitermeljük. Egy paraszt­fiú, aki a maga erejéből elvégezte a kereske­delmi iskolát, aztán az egyetemet is, ennek el­lenére nem most, hanem már az elmúlt évek­ben szénkereskedő lett, ez idő szerint mint szén- és fakereskedőnek 200.000 pengős tüzelő­faraktára és 50 vágón szénkészlete van. Ter­mészetes dolog, hogy keresztény ember, erről nem is kell beszélni. Most azután egy ilyen ember nem kapja meg a szénnagykereskedői igazolványt; (Felkiáltások é szélsőbalolda­lon; Borzasztó! Hallatlan!) ellenben, úgy látszik, egy hibája mégis van, mert a magyar megújulás pártjának tagja. (Zaj a szélsőbal­oldalon. -— Bodor Márton: Ez meg nem bocsát­ható!) T. Ház! Ezekről az adatokról a miniszter úr is tud, ezeket a miniszter úrnak külön tudo­mására hoztuk és a vármegye főispánjának is névszerint tudomása van erről az esetről. Kí­váncsi vagyok ennek az ügynek további fejle­ményeire, mert nem szeretném hinni és felté­telezni, hogy amikor minden kívánatos szem­pont fennáll, megállapítható a szakképzettség, a tőke, stb. és eddig is foglalkozott az illető szén- és fakereskedéssel, egy ilyen embert el; ütnek a jogától azért, mert meg meri vallani a politikai meggyőződését. (Bodor Márton: Itt csak beszélni lehet, de cselekedni nem! — Incze Antal a jobboldal felé: Na, mi az állásponti) Nem szívesen hozzuk ezeket a kérdéseket a Ház elé. Ezek olyan természetű kérdések, I amelyeknek tulajdonképpen önmaguktól kel­lene megoldódniok, (Ügy van! Ügy van! a szél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom