Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-205

448 Az országgyűlés képviselőházának don átmenő szakaszát kikapcsolták a költségvetésből. (Zih Károly: Azt a várost fogja megcsinálni! — Zaj.) Mi nem tudjuk megérteni, (Zaj. — Elnök csenget.) hogy ennek az elhanyagoltságnak és ennek a nemtörődömségnek, amelyet napról-napra érzünk, voltaképpen mí az oka. (Pándi Antal: A rendszer az oka!) Van Nagyváradon egy bábaképzőnk, amelynek a falai jóformán düledezőben van; nak. Számtalan _ ízben kértük, hogy egy új bábaképzőt kapjunk, de nem kaptuk meg annak ellenére, hogy ott. hála Istennek, az eddigi napi 5 születés helyett most már naponta 14—15 születés történik. (Élénk tetszés és taps a szélsőbaloldalon.) Én tisztelettel kérem a miniszterelnök urat, _— és ezért is intéztem hozzá interpellációmat, mert a közmunkákat nekünk annakidején a néhai miniszterelnök úr ígérte meg — mondom, kérem Bárdossy miniszterelnök úr ő excellenciáját, méltóztassék a szakminiszter urak figyelmét az általam előadottakra és általában a nagyváradi helyzetre felhívni, kissé a hónuk alá nyúlni és a nagyváradi becsületes magyar iparosságot és munkásságot közmunkával ellátni. (Helyeslés és taps a balközépen és a szélsőbaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik. — Egy hang a szélsőbaloldalon; Meg fogják ígérni!) Elnök: A Ház az interpellációt kiadja a miniszterelnök úrnak. (Zaj. — vitéz Magasházy László: Teleki Pál forog a sírjában ilyen beszédek után! — Árvay Árpád; Nem hiszem! Annál becsületesebb volt! — Incze Antal: Ne veszekedjetek! Csináljatok e'íy pártot és kész! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Becsületes beszéd volt. — Folytonos zaj. — Elnök csenget.) Következik Matolcsy Mátyás képviselő úr interpellációja a miniszterelnök, a földmívelésügyi, és az igazságügyminiszter urakhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedtjék az interpelláció szövegét felolvasni. Spák Iván jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. miniszterelnök úrhoz, a földmívelésügyi és az igazságügyi miniszter urakhoz a zsidó földbirtokok igénybevételének során tapasztalt súlyos visszaélések tárgyában: 1. Van-e tudomása a miniszter uraknak arról, hogy a zsidó földek igénylése során a földek ára, illetve a bérösszegek ellen a kir. ítélőtáblához történt fellebbezések többnyire a bérösszegek erőteljes felemelésére vezettek? 2. Haiíandók-é a miniszter urak a II. zsidótörvény idevonatkozó részét aként módosítani, hogy a zsidók földié fellebbezés nélkül haladéktalanul elvehető legyen és a magyarságnak átadható legyen?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Matolcsy Mátyás: T. Ház! Mai interpellációm tárgya újra a zsidókérdés megoldatlanságának legszomorúbb fejezetéről szól. Amikor a zsidókérdéssel kapcsolatos anomáliákat, viszszaéléseket hozzuk ide a Ház elé, akkor rendkívül csodálkozunk azon, hogy amíg például Festetics Domonkos képviselőtársamnak nasrvon súlvos leleplezéseket tartalmazó, a zsidóságot leleplező interpellációját mi élénk helyesléssel és a leleplezett tényeket mgbotránkozással hallgattuk, a Ház másik oldalán a kormányr>áT*t egyáltalán nem helveselte Festetics képviselőtársunk interpellációiát, ha ugyan azt a nagy hallgatást, amellyel kisérte, ezzel magvarázhatom. y Ugyanez a megállapítás érvényes előttem szólott kénviselőtársam felszólalására is és itt vissza kell utasítanom mindem olyan megjegy205. ülése 19 hl július 2-án, szerdán. zést, mintha nem volna jogunk, sőt egyenesen törvényhozói kötelességünk ide hozni az országgyűlés elé ezeket a súlyos visszásságokat. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldkilon. — Zih Károly közbeszól.) Elnök: Csendet kérek, Zih képviselő úr. (Zih Károly közbeszól.) Csendet kérek. Matolcsy Mátyás: Legyen tisztában azzal mindenki, hogy amikor mi idejövünk súlyos sérelmeinkkel, azért tesszük, mert már nem sikerült más úton megoldást nyernünk (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.), nem szórakozás számunkra itt interpellálni. Árvay képviselőtársam is akkor fordult ide a nyilvánosság elé a kérésével, amikor már neki sem sikerült a kérdést máskép megoldani. (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon.) Amikor az interpellációmmal idejövök a Ház ele, kormánypárti igen t. képviselőtársaim is csodálkozni fognak azon az adatokon, amelyeket felolvasok (Hokky Károly: Nem csodálkozunk!) és tessék megkérdezni a minisztérium illetékes osztályait, ott is teljesen tehetetlenül állnak. T. Ház! Azt hiszem, nincs egyetlen olyan becsületes, tiszta szándékú magyar ember ebben a Házban, aki már számtalanszor ne nyi1,1 '-'-oH volna meg amellett, hogy a zsidók földjét haladéktalanul elkeli venni és a magyar parasztságnak kell átadni. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Amikor ennek a kérdésnek radikális, de komoly megoldását sürgetjük, még ma is nélkülözzük a földmívelésügyi miniszter xírnak egyetlen egy nyilatkozatát is (Egy hang a szélsőbaloldalon: Néma levente! — Incze Antal: Egyetlen válaszát!) és egyetlen ' válaszát is ezekre a súlyos kérdésekre. T. Ház! Felszólalásaink igazságának igazolásául legyen szabad felolvasnom a Debrecenből kapott hivatalos adatokat. Debreceni szervezetünk leírta és mogküldötte az ottani ítélőtábla hirdetéseit. El fogom mondani ezeket a közléseket. Az köztudomású, t. Ház, hogy a második zsidótörvény szerencsétlen és pongyola fogalmazása lehetetlenné teszi a zsidók földjének haladéktalan elvételét és a magyarság kezére való átadását. Benne van az a szerencsétlen, kitétel, hogy a zsidó tulajdonosok akár a föld árának, akár a bérösszegnek a megváltoztatása, a felemelése érdekében a királyi ítélőtáblához fordulhatnak. Ez az oka annak, hogy a zsidóföldek, kérdésének megoldása oly lassan halad, az elért megoldások pedig égbekiáltók, amint ezt itt ismertetni fogom. A debreceni királyi ítélőtáblán június . 24-én, alig néhány nappal ezelőtt hoztak ítéletet ilyen ügyekben. A zsidó földbirtokosok, akiknek földjét a Hajdúságban elvették és bérlet formájában kívánták a magyar parasztság kezére juttatni, hogy később örök tulajdonukba menjen át, valamennyien fellebbeztek a bérösszeg ellen és a királyi ítélőtábla a szakértők becslése alapján a következő döntéseket hozta. A kormányra fog tartozni annak megállapítása- hogy miféle szakértőket alkalmaztak. Özvegy Blau Pálné, született Feldheim Paula 214 holdas birtokának elvétele során a haszonbér értékét a földmívelésügyi minisztéium közege katasztrális holdanként 80 kiloe-ramm rozsban állapította meg. A királyi ítélőtábla döntése szerint 80 kilogramm rozs és 40 kilogramm búza lett ennek a bére, tehát 60 százalékkal emelték fel a bér összegét. A Mayer Ernő és családia kezében levő 4^ katasztrális holdas csengeri birtok bérértékét a miniszté-