Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-205

Àz ország gyűlés képviselőházának remek tőrvény a gümokór bejelentési kötele­zettségét is kimondja. Tudom, hogy nem vizs­gáljuk meg az eg'ész ország népét. előzetesen gümőkór tekintetében, ez a törvény azonban olyan rendkívüli mértékben kiterjeszti a fel­derítés lehetőségeit, bogy ez megnyugtat en­gem abban a vonatkozásban, hogy ha a tör­vényt végrehajtjuk, akkor a fertőző güinőkó­rok nagyban — egészben fel lesznek derítve. Bejelentési kötelezettség is van, tehát a fer­tőző gümőkórban szenvedő egyént nyilvántart­ják. Ugyanez a törvény a fertőző nemibetegsé­gek kezeltetését is megköveteli. Itt nines be­jelentési kötelezettség, csak abban a pillanat­ban van. mihelvt a beteg megszakítja a keze­lést. Sajnálatos módon kimaradt a végrehajtási Utasításból a miniszteri indokolásnak egy na­gyon jelentős mondata, amely úgy hangzott, hogy fertőző nemibetegség kezelése esetén, ha ;iz orvos megtudja a beteg házasodási szándé­kát, ezt köteles a tisztiorvosnak bejelenteni. Sajnos, amint mondom, ez a végrehajtási uta­sításból kimaradt, de pótolható. Meggyőződé­sem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat­nak a házasság előtti kötelező orvosi vizsgá­latra vonatkozó része felesleges, mert a meg­oldás benne van az 1940 : VI. te-ben. Rámuta­tok, hogyan. Tessék a házasulásra jelentkezőt egészségügyi vonatkozásban leprioráltatni, hogy az 1940 : VI. te. értelmében állt-e kezelés alatt vagy nem, beteg-e, vagy nem. T. Ház! Azt mondják erre, hogy a rossz­liiszeműek kibújnának ez alól. A rosszhisze­müre büntetés vár eszerint a törvény szerint is éppenúgy, mint az előttünk fekvő javaslat szemit. Ha az 1940:yl. te. végrehajtható, ak­kor az általam felvetett lepriorálás és végre­hajtható, ha viszont az 1940: VI. tc.-ket nem tud­juk végrehajtani, akkor ne áltassuk magun­kat, az előttünk fekvő javaslatot sem fogjuk tudni végrehajtani és akkor megint csak bi­zonyos mértékű politikai erkölcstelenség a/. amit csinálunk. A 3. §-hoz volna még egy megjegyzésem. Ennek (2) bekezdése azt mohája, hogy a ható­ság eltekinthet a tisztiorvosi bizonyítvány be­mutatásától, ha valamelyik házasuló közeli halállal fenyegető betegségben szenved. Ezt rendkívül nehéz megállapítani, ezzel kapeso^ latban azonban éppen tegnap hallottam Szögi tíezátől egy bizonyos házasságjogi és örökösö­dési szempontot. Isten neki! így szól azonban tovább a javaslat (olvassa); »vagy ha a házasu­lok az 1. §-ban említett valamely betegségben szenvednek ugyan«, — tehát ha fertőző nemi betegeik is —- »de legalább egyikük tisztiorvos megállapítása szerint gyermeknemzésre, ille­tőleg fogamzásra képtelen.« T. Ház! Csak eny­nyit mint orvos: férfinál még könnyű az el­járás, de nőnél ma még azt megállapítani, hogy gyermekszülésre képtelen, rendkívül ne­héz, felelősségteljes és komplikált dolog. De eltekintve mindettől, eszerint törvénye­sen megengedem a nemi betegség terjesztését házasságon belül, ezzel a javaslattal törvénye­sen lehetővé teszem azt, hogy valaki megfer­tőzze egészséges házastársát. Ebben megint an­nak a bizonyos erkölcstelenségnek a nyomát látom és nem is tudom, hogy ezt miért kellett bevenni. T. Ház! Meg kell még említenem a javas­lat 9. §-át. Ha az ember ezt a javaslatot átta­nulmányozza, akkor látni fogja egy konkrét példa nyomán, — amelyet bátorkodom elmon­dani és' örülni fogok ha a miniszter úr meg­20$. ülése 19'hl július 2-án, szerdán. 42Ö cáfol, hogy nem ez lesz az eset — hogy a kö­vetkező helyzet adódik elő. Nézzünk nyugod­tan, hidegen szembe ezzel a kérdéssel. Igenis, fennáll aza helyzet, hogy az a bizonyos jobb­módú középzsidóság a mi társadalmunk sze­gényebb keresztény leánytagjaival viszonyt tart fenn. Ezt mindenki tudja, ezt elhallgatni naivitás volna. Most mi lesz a, törvény sze­rint a következő esetben! Tegyük fel, hogy egy ilyen zsidótól, egy ilyen jó autótulajdonos főnök úrtól a szegény gépírókisasszonynak gyermeke lesz. A főnök úr zsidó, a gépírókis­asszony nem zsidó. A gyermek megszületik; ha a papát letagadják, a gyermek keresztény. Igaz? (Egy hang a szélsőbaloldalon: Persze!) Ha a papa jelentkezik, akkor a jelenlegi ja­vaslat^ szerint az égvilágon semmi büntetésben nem részesül, de a gyermek igen, mert az zsidó­nak minősül. Ha vadházasságban él együtt es produkálja a basztardokat, akkor az égvilá­gon semmi baja nem történik, ha azonban er­kölcsileg, megindul és nevet akar adni tör­vénytelen gyermekének, akkor a gyermeke már súlyos büntetésben részesül. De felvetek egy másik kérdést Tegyük fel, hogy egy lelkiismeretes pap, látva ezt a dolgot, azt mondja annak a zsidónak: én ösz­szeadlak benneteket Isten előtt, mert képte­lenség tűrni ezt az állapotot. Akkor a papot is megbüntetik. Tehát az a helyzet, hogy ha a bűnös a könnyebbik megoldást választja, ak­kor büntetlen marad, (Úgy van! a szélsőbal­oldalon.) ha -pedig a rá nézve nehezebbiket vá­lasztja akkor büntetésben részesül. T. Képviselőház! Sokan elmondották már itt azt, hogy mennyi kiegészítés volna szüksé­ges a javaslat zsidóvonatkozású részéhez. Én ezzel már nem óhajtok részletesen foglalkozni, ez a téma körülbelül ki van merítve; ezért méltóztassék megengedni, hogy csak ennyit mondjak: véleményem szerint a javaslat első és negyedik fejezete bizonyos mértékig szinte vadházasságra csábít, harmadik fejezete pedig a válást segíti elő. Engedje meg a t. Ház, hogy ezt látva, ennek tudatában, ne fogadjam el ezt a javaslatot. (Élénk helyeslés és taps a szélső­baloldalon. A szónokot üdvözlik.) Elnök: vitéz Zerinváry Szilárd képviselő úr, mint az igazságügyi és közjogi bizottság előadója, kíván jelentést tenni. vitéz Zerinváry Szilárd: T. Képviselőház! Van szerencsém beterjeszteni az igazságügyi és közjogi bizottság együttes jelentését az ügy­védekre, az-ügyvéd jelöltekre és az ügyvédi ön­kormányzatra vonatkozó egyes kérdések sza­bályozásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Tisztelettel kérem, méltóztassék a jelentés kkiyomatását és szétosztását elrendelni, _ tár­gyalására pedig kérem a sürgősség kimon­dását. Elnök: A Ház a jelentést kinyomatja és tagjai között szétosztatja; napirendretűzése iránt később foigok a t. Háznak javaslatot tenni. Minthogy az eloaidó úr a jelentés napi­rendre tűzésére a sürgősség kimondását is kérte, kérdem a t. Házat, méjtóztatnak-e a sür­gősség kimondásához hozzájárulni'? (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondja. Az igazságügyminiszter úr kíván szólni. Radocsay László igazságügyminiszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Egy nagy­jelentőségű elvi vita körülbelül a vége felé közeledik. Méltóztassék nekem megengedni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom