Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-205
Az országgyűlés képviselőházának 205. ütése idhl jiilius 2-án, szerdán. 415 landókat kölcsönnel megsegíteni és milyen feltételek mellett nyújtják ezeket a kölesönöket valamint, hogy milyen elvek fognak itt érvényesülni. Hiszen nem a miniszter iir fogja megállapítani egyes esetekben az arra jogosaltságot, hanem kinnt az alsó hatóságok, valószínűleg a, jegyzők. Szomorú tapasztalataink vannak abban a tekintetben, hogy ilyen kérdésekben személyi szempontokat vesznek gyakran figyelembe, s nem ritka eset, hogy politikai magatartás miatt nem részesítenek segélyben egy-egy egyébként derék, dolgos embert. Félek, bogy miután itt az elvek nincsenek pontosan meghatározva, ez a rendszer itt is érvényesülni fog. Valószínűnek tartom, hogy így történik majd annak ä lebonyolítása, ahogy elképzelem, mert a törvényjavaslatban konkrét formában ninesen meghatározva a követendő eljárás. A törvényjavaslat 9. §-a azt mondja, hogy nemzsidónak zsidóval házasságot kötni tilos. Ez a rendelkezés nagyon helyes lenne, ha egyetértenénk a törvényjavaslattal abban, hoay kiket keli a. zsidó fogalma alá venni. (Pándi Antal: Csak rá kell nézni!) A javaslatnak ebben a szakaszában sűrű ellenmondásokkal találkozunk. Néha úgy látszik, hogy faji alapon törekednek a megoldásra, mégis lépten-nyomon figyelembe vesznek felekezeti szempontokat, sőt a hi (felekezetekhez való tartozandóságot is. Ha a, zsidó fosraimát, meghatározását akarom bírálni, először azt kell tisztáznom, hogy a javaslat faji vagy felekezeti problémát akar-e megoldani. A törvényjavaslat részletes indokolásában ugyan megvan erre a felelet, mert az indokolás azt mondja, hogy a javaslat a lehetőségeken belül tiszta faji megoldásra törekszik. Ebiből világosan kitűnik és nem lehet kétséges, hogy a káros vérkeveredés meggátlása, a cél, ha pedie ez a cél, akkor kizáró.lag faj védelmi okokból, a magyar vér tisztántartása céljából készült ez a 9. §. Ha ez így van, mint ahogy így van, akor egyáltalában nem értem, miért nem számít zsidónak az az egyébként százszázalékosan zsidó vérsésrű egyén, akinek nagyszülei keresztényként jöttek ugyan a világ'ra, de dédszülei azonban zsidóknak születtek. Tekintve, hogy áz indokolás ismételten kijelenti, hogy a javaslat a vérkeveredést kívánja meggátolni, mert károsnak tartja, aminthogy káros is. tisztelettel felteszem a kérdést, vájjon a kikeresztelkedett dédapáktól származó zskló yér keveredése mennyivel kevésbbé káros, mint az izraelita vallású zsidóé. •\zt hiszem, az egvház ittlévő tiszteletreméltó képviselői sem állítják azt, hogy a keresztvíz a zsidó faját vagy vérét megváltoztatja. Nagvon kérem, az igen t. miniszter utat, ne méltóztassék megfosztani- egyetlen keresztény hitfelekezetű zsidót se attól a dicsőségtől, hogy a kiválasztott fajhoz tartozhassék. Nem akarom t. i. feltételezni, hogy ez a szakasz ^esak azért csúszott bele a javaslatba, hogy a régebben kikeresztelkedett, úgynevezett nagyzsidók, akik gazdasági-életünk első vonalába vannak jól beágyazva, ismét kivételek legyenek és nemzsidónak számítsanak. A zsidó fogalmának meghatározásához ? zsidó vallásnak semmi köze nincsen. Kizárnia» 1 azt lehet csak figyelembe venni, hogy hány százalék zsidó vér folydogál valakinek az ereiben. Azt a tényt, hogy a hazai zsidóság 1895-től kezdve évről-évre nagyobb és nagyobb százalékban házasodott össze nenizsidókkal, Közi Horváth József képviselőtársam a polgári házasság, illetőleg a vegyes házasságok bevezetésének tulajdonította, ezt jelölte meg enuek főokául. Ezzel az álláspontjával szemben ellenkező álláspontot foglalok el. Eltekintve attól, hogy 1895-ben a zsidóság létszáma, nem sokkal múlta felül mai létszámának félét, akkor mégolyan alantas foglalkozása és lenézett volt a zsidó, olyan pajeszes, mosdatlan, fokhagymaszagú, nnd'orító jelenség volt a magyar életben, hogy nem is merészelt arra gondolni, hogy megkérje esak egy alacsonyabb osztályban elhelyezkedett magyar ember leányának is a kezét. (Rupert Rezső: Dehogy nem kérték meg! Sok áttérés volt a XVII. században és az Opera liberaliák nyitva voltak a zsidóság számára isU Elnök; Rupert képviselő urat kérem, méltóztassék csendben maradni. Eitner Ákos: Később ez a veszély a vérrontás szempontjából fokozódott. Akkor, amikor a zsidó már levágatta szakállát, kimosakodott, felvette a frakkot és a díszmagyart, ahogy ennen arra szüksége volt. tudatosan megkezdte a legnagyobb vérrontó bűnözést, a fajgyalázást a magyarság ellen. (Mozgás a baloldalon.) Az volt az oka ennek, hogy nem volt a magyarság között olyan vezető egyéniség, aki felhívta volna erre a rettentő veszedelemre a közvélemény figyelmét. (Mester Miklós: Széchenyi felhívta!) Több pap-képviselőtársam részéről az a vélemény hangzott el, hogy zsidó és nemzsidó keveredéséből származó es'yénnéL 50%-ig nemzsidó és 50%-ig zsidóvérű egyénnél, ha el akariuk bírálni a hovatartozandóságot, akkor mindenesetre az 50%-os zsidó vérrel szemben mutatkozó 50%-os, magyar vér — mint mondták — hozzászámítva a keresztény nevelést és a keresztény erkölcsöt, föltétlenül azt eredményezik.' hogy ezek az egyének joQP-al a magyarsághoz tartozóknak vághatják maguk-it, és o^s\ is kell őket számítani. I>e ha m-en t. képviselőtársaim, akik erre az álláspontra helyezkedtek, ilyet állítanak, akko 1 ' eo-váltálában' nincsenek tisztában a?• egyes faiok á+nrökífő kéT^ssésrévfl és ál+aláhan az átöröklés tanával. CRunArt Fezső: Ön sincs, azt mondhatom! — Beriiltséa!) A zsidésá«' valamiken- tiszta vérű sémi fa hí nép volt Krisztus előtt körülbelül másfél ê ve/i'eddel. am'kor Palesztinába behatolt és ott fokról-fokra lejVáztp az ot* la^ó hethita uéne+, aniely néo a zsidóságnál ióval mafraeí>bh knltúrá m nén volt. az idők folyamin ezekkel fajilag összekeveredett. Ké«őb^. különösen a hos 1 /szas egyiptoma tartózkodás alatt. igén nigy méHékben keveredett a zsidóság négerekkel : ógvhosfv -A zsidósáe tnl^idonkénpen ennek a három fajnak "összetétele, azonban még a. következő f századokban is keresztülesett kisebb keveredéseken, ezek azonban nem hagvtak «iaT"adfnidó bélyeget a zsidósás'on. A né<?'er vérbeütés jeleit eçrves zsirló ee^edeko^ vrç a j s kiválóan és kitűnően felismerhetjük. Ez az esztelen vérkeveredés, amelybe a zsidóság akko>> belefogott, talán pusztulásba ^s vit+e volna ezt a népet, ha raevon szigorú fa"ivé,deimi törvényeket nem hoztak volna, "l^ősn^nn 'A/r^^p^ TV1 a. ; d n^diß 1 később E^r-i é« "NTehemiáe próféták. TKVek olyan szienr'/i faivédelmi törvénv^k yoltak. ho»-v fi további vérkeveredé« m^'állt. k'&r az elrontott zsidó fa.it már nem tudták többé TneCT'ivítíini. tisztavérűv». po-és^séo-essó te^ni, ßi -már- tóTsáepsan kever + ^aió -nór^r^ hozott í« ; . védelmi törvény esa v állandósított--" a zsidóság kevert jellegét. E^t a látást fokozta .még a gettórendszerben kifejlődött beltenyésztés és
