Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-204

Àz országgyűlés , képviselőházának T. Képviselőház! Én osztozom Közi Horváth és Maróthy t. képviselőtársaimnak abban az álláspontjában, hogy a házasság nemcsak jogi tartalmú szerződés, hanem a házasság szentsége a vallás tanítása szerint elsősorban erkölcsi tartalmú viszonyt hoz létre. Ennek következtében felesleges, hogy jogi hatásokat érjünk el olyan házasság megkötése alkalmával, amellyel az erkölcsi tartalmat még úgy sem érhetjük el, mert az erkölcsi tartalomnak egyik legfontosabb kritériuma, hogy gyermekek származzanak a törvényes házasságból. Felesleges tehát ezt a kedvezményt biztosítani olyan személyek részére, akikkel szemben egyébként házassági tilalom, házasságkötési akadály forogna fenn.- Azt is ki lehetne mondani, hogy az ilyenek közokiratban jelentsék ki, hogy nem köthettek házasságot azért, mert halálos betegség nem tette már lehetővé nekik a szükséges okirat megszerzését, vagy jelentsék ki közokiratban, közjegyző vagy hites bírósági személy előtt, hogy házasságot akartak kötni, mert ennek éppen oly an örökösödési jogi és házassági jogi jelentőséget is lehet tulajdonítani, mint amelyet a házasságkötéssel magával el lehetne érni. T, Képviselőház! Nem tulajdonítok ennek túlságosan nagy jelentőséget, mégis szükségesnek tartottam ezt az aggályomat is előhozni, tekintettel arra, hogy a házasságot elsősorban erkölcsi tartalmú viszonynak tekintjük és csak másodsorban jogi tartalmú viszonynak. A negyedik szakasszal kapcsolatban nagyon helyes intézkedést látok abban, hogy ha vita merül fel az okiratok tartalma, az esetleges oi'vnsszakértői vélemények tekintetében, különösen olyan betegségeknél, amelyeknél a fertőző jelleg és az átörökíthetőség nincs határozottan megállapítva, vagy pedig a. vélemények megoszlanak, akkor a királyi törvényszék elé lehet vinni a vitát. Ha például az anyakönyvvezető nem fogadná el az okiratokat megfelelő tartalmú aknák, akkor a királyi törvényszék, mint bírói fórum lesz hivatva — nagyon helyesen — ilyen vitás esetben a kérdést eldönteni és a házasuló részére bírói határozatba foglalt, ennek következtében mindenkire megnyugvást jelentő intézkedést hozni. Legyen szabad azonban rámutatnom arra, hogy egy ilyen bírósági eljárás sem volna kívánatos éppen az olyan házasulandókra nézve, akik el akarják titkolni testi fogyatékosságukat, súlyos betegségüket, Már pedig nagyon jól tudjuk, hogy ha ilyen kérelmek a királyi törvényszék irattárában iktattatnak és nyilvános tárgyaláson tárgyaltatnak, abban az esetben ezek a tények köztudomásúakká válnak, holott a házasuló el akarta ezeket titkolni a közvélemény előtt. A javaslat 4. §-a előírja, hogy az eljárás szabályait az igazságügyminiszter a belügyminiszterrel egyetértve állapítja meg. En e rendelettel kapcsolatban hivatkozom a válóperek, illetőleg a házassági bontóperek eljárásával kapcsolatos törvénykezési egyszerűsítési szabályokra, amelyek házasságjogi perekben, megtámadási, megsemmisítési és bontóperekben a zárt tárgyalást éppen azért rendelik el, hogy a legbelsőbb családi eseményeket és a leginkább takargatni való családi üsszekülönbözéseket, zárt tárgyaláson, a nyivánosság kizárásával lehessen tárgyalni. Kérem, hogy a kibocsátandó rendeletben az ilyen eljárásra vonatkozóan is — akár perenkívüli, akár kontradiktatórius lenne ez az eljárás — 20 J*. ülése 19^1 július 1-én, kedden. 40Í mondassék ki, hogy ez a kérdés csak zárt tárgyaláson dönthető el. í. Képviselőház! A házasodási kölcsönnel kapcsolatban Maróthy Károly igen t. képviselőtársam véleményét és érveit tudom teljes mértékben magamévá tenni. A magam részéről is rendkívül fontosnak tartom, hogy a kormányzat találja meg azt a szükséges fedezeti összeget,^ amely nélkül komoly házassági kölcsön nyújtásáról nem lehet szó (Úgy van! a ssélsőbalo'.dalon.) és főként szükségesnek tartom azt, hogy az ilyen házassági kölcsön céljából a lehető legmagasabb összeget tudjuk nyújtani a legkülönbözőbb kategóriák részére. Szükségesnek tartom továbbá, hogy ez a kölcsön esztendőnként, vagy két esztendőnkérit gyermekkel^ legyen törleszthető és négy gyermek születése esetében a házassági kölcsön teljes egészében elengedhető legyen. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Rassay Károly, igen t. képviselőtársam a leghosszabban a törvényjavaslat 6. §-ánúl időzött és a legtöbb érvet erre a szakaszra pazarolta. Kifejtette, hogy ez az intézkedés merőben felesleges, mert a házassági törvény megállapítja azokat a megsemmisítési és megtámadási okokat, amelyekkel szemben ez a javaslat a 6. §-ban újaibb megsemmisítési vagy megtámadási okot nem tud felhozni, ennek következtében felesleges az, hogy ez a szakasz a törvényjavaslatban benne^ maradjon. Kifejtette azt is, hogy az eddigi bírói gyakorlat és törvényi rendelkezés szerint is meg lehetett támadni a házasságot akkor, ha az egyik házasfél a másik házasfelet lényeges személyi tulajdonságai tekintetében megtévesztette, vagy pedig ha egy harmadik személy a megtévesztésről tudott. Kétségtelen, hogy Rassay Károlynak ezek a jogi érvei, helytállóknak mutatkoznak. Ha átolvasom ezt a szakaszt, nem tudok én sem felfedezni benne olyan újabb motívumokat, amelyek a házassági törvény eddigi rendelkezéseivel szemben nóvumként jelentkeznének és amelyek következtében tényleg szükség volna arra, hogy ezt a szakaszt beiktassuk & törvényjavaslat szövegébe. Ennek ellenébe azt mondom: minthogy mégis csak sok újítás van ebben a törvényjavaslatban és ha helyes is a bírói judikatúra, ha helyes is a házassági törvény, mint alaptörvény, minthogy itt új dolgokról intézkedik a javaslat, szükséges, hogy minden félreértés kizárása céljából a javaslatnak ez a szakasza változatlanul megmaradjon a javaslatban, ahogyan itt olvasható. T. Képviselőház! Rassay igen t. képviselőtársam hosszasan időzött a törvényjavaslat 7. és 8. §-ánál is és különösképen arra mutatott rá, hogy az orvostudomány mai állása mellett egy öröklődő elmebetegség vagy idegibetegség, amely olyan fokban jelentkezik, hogy az illető akaratnyilvánítási képességét is kizárja és ennek következtében perbeli cselekvőképességét is lehetetlenné teszi, nem. állapítható meg pontosan, de még kevésbbé állapítható meg keletkezésének naptári időpontja, Kétségtelen, hogy ezek az aggályok Rassay képviselőtársam részéről szintén alaposan és az orvostudomány mai állásának tárgyilagos ismertetéseként jelentkeznek. Azonban mi ügyvédek, ak,ik sok házassági bontóperben szerepelhettünk és sok ügyféllel tárgyalhattunk, akik ilyen házasságokat óhajtottak felbontatni, egy nagyon súlyos akadályba ütköztünk két vagy több év óta fennálló házasság esetén, mert lia a házas-