Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-204

392 Az országgyűlés képviselőházának 20%, ülése 19/fl július l-én

f kedden. Házban, mert csak két évvel ezelőtt, ebben a ciklusban kerültem be, de úgy hallottam a Ház régi tagjaitól, még a Házon kívüli magánéletemben, hogy Rassay Károly igen t. képviselőtársunk valamikor mint fajvédő kezdte pályafutását. (Derültség. — Ilovszky János: Hogy szidta a zsidókat! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Asszimilálódott! — Zaj. — Elnök csenget. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Mióta főrabbi lett!) Ügy látszik, túlságosan hamar hagyta abba magyar fajvédő pályafutását és azért nem volt alkalma elolvasni az azóta keletkezett nagyon szép magyar faj védelmi irodalmat. (Egy hang jobbfelöl: Azóta elvakult!) Még egyet szeretnék képviselőtársam figyelmébe ajánlani. Bartucz felsorolja azt a nyolc típust, amelyből a magyar rassz összetevődik, és határozottan említi hatodiknak _ a mongoloid típust a következő meghatározó jegyekkel: Jellemzője a lapos arc, a kiálló járomtáj, a befelé lejtő szemrés, a lapos, széles orrgyök, az egymástól távolálló és mandulavágású szemek, (Derültség és felkiáltások: Rassay!) a sárgás bőr, a ritkább felső szemhéjak, ú. n.- »mongol redő<-je. 'Felkiáltások: Rassay!) Ha erről nem ismer rá valaJki Rassay Károlyra és legfőképpen ő maga, akkor valóban nem ér semmit az egész fajkutatás. (Ügy van! Ügy van! — Derültség és taps.) Annál tragikusabb dolog azonban, hogy a magyar faj ilyen eklatáns alkotó részét képező (Egy hang jobb felől: Külsőleg!) típusnak képviselője védi a magyar fajta érdekével szemben egy másik faj érdekét. (Ügy van! Ügy van!) T. Ház! Visszatérve az előttünk lévő törvényjavaslat tárgyalásához, én ebben egy, különösen húsz év óta esedékes nagy magyar átfogó fajvédelmi törvényjavaslatnak egyik részletét szemlélem, mert a fajvédelem — valljuk be — különösen az utóbbi két évtizedben sok nemes szívnek és siók kiváló magyarnak ügyét képezte, de kívánalmai, dezidériumai nagyon magasan, szinte azt mondhatnám, sztra toszféi'ai magasságokban mozogtak, és bor zasztő kevés olyan intézkedés volt, amely ebből

r a sztratoszférából leért volna a tettek mezejére. Hát ez a törvényjavaslat valóban le érteti a magyar fajvédelmi gondolat lábát a fellegekből a cselekvés mezejére, és ha még annyira rá akarnak is lépni erre a lábra, ha még annyira el akarják is fűrészelni azt, mi érezzük, hogy a tettek lába dobbant itt a ma gyár földön, és ezért örülünk ennek az erőteljes dobbanásnak, amely visszhangzik — állítom — minden igazi magyar szívében. Amint a törvényjavaslat indokolása megállapítja, ez a javaslat a magyar népszaporodásnak minőségi és mennyiségi javítását kívánja előmozdítani. Amikor magyar népről be szélünk, az indokolással és a nagyon kiváló előadói előterjesztéssel egyetértőleg nem akar juk kizárni belőle a szentistváni birodalomnak egyetlen igazi polgárát sem. Állítjuk, hogy ez a javaslat alkalmas arra, mint minden ilyen célkitűzésű javaslat, hogy egyfelől f az _ egész nemzettestnek minőségi és mennyiségi javítását célozza, de másfelől arra is alkalmas, hogy közelebbről a mi népünket tápláló legősibb és legtisztább gyökerek

r erősítését szolgálja. Azt hiszem, a két megkülönböztetés közötti különbség nyilvánvaló. Az egész nemzettestben itt látjuk a velünk ezer év óta együtt élő, most visszatért nemzetiségeinket, az ő érdekükben is áll a javaslat, de ugyanakkor senki se vegye bűnül tőlünk, ha a javaslatban azt látjuk, hogy abban a legősibb magyar elemek, a legtisztább magyar tájak biológiai megerősítéséről is szó van és elsősorban is erről van szó. A kvalitatív és kvantitatív befolyásolás szolgálatának két iránya van a népesség szaporodásának előmozdításánál. Az egyiket ne vezhetnénk — szakembereink is így nevezik — pozitív vagy elektív iránynak. Ennek az irány nak az a célja, hogy előmozdítsa a nemzettestre nézve legértékesebb eletmek szaporodását. A szelektív vagy negatív irány pedig az ellenkezőt akarja: a nemzet szempontjából értéktelen elemek szaporodását visszaszorítani, megakadályozni vagy a káros elemeket a nem zet szaporodásából egyenesen kiküszöbölni. , . Minket elsősorban a pozitív irány érdekel. Ennek nagyon sokféle célkitűzése és teendője lehet. Inkább csak felsorolásszerűen említek egynéhányat. Ezek közül az első helyre tesszük egy eugénikai. egy igazi tiszta értelemben vett fajnemesítési közszellem kialakításának a szükségességét. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Az, hoigy a. zsidó és keresztény vegyesházasságok egy olyan ijesztő statisztikája szerepelhetett nemcsak a távolabbi múltban, de mondhatnánk, a második zsidótörvény megszületése utáni időkben is, amikor már szinte minden ép gondolkozású embert figyelmeztethettek volna az idők jelei nemcsak a külföldön, hanem nálunk is az idők fordulására, az éppen arra vezethető vissza, hogy egy ilyen eúgenikai közszellem tiszteletreméltó egyének ós intézmények nagyon megbecsülendő fára dozása ellenére is távolról sem volt még kialakítva. Én ennek a törvényjavaslatnak legnagyobb misszióját abban látom, hogy szinte függetlenül intézkedéseinek szerencsésebb vagy kevésbbé szerencsés formájától, vagy módjától, végrevalahára beülteti ebbe a nemzetbe az egészséges eugénikai közszellem kialakításának szükségességét. (Helyeslés a jobboldalon.) De a pozitív, eleiktív fajnemesítés, a fa3higiéne irányába esik sok más minden. A t. Házban a családvédelmi célkitűzésekkel kapcsolatban már sokszor elhangzott az a kívána lom, s én ennek újra hangot adok, hogy szűn jék meg az, hogy bármilyen vonatkozásban, akár a közéletben, akár a magánéletben bár mikor is szerepelhessen az a feltétel, amely a nőtleneket előnyben részesíti bármilyen állás betöltésénél, vagy lakás vagy bármilyen előtiy elnyerésénél. Azután egészen nyilvánvaló dolog, hogy a fajhigiéne gondolatának szere pelnie kell, mégpedig előkelő helyen. — hiszen meg is van rá az akarat — a telepítés kérdésénél, de szerepelnie kell az adóterhek megállapításánál, mérséklésénél, a családi pótlék, a csa ládi munkabér kérdésének még az eddig történteken túlmenő módon való szabályozásánál is. Szerepelnie kell az elektív fajnemesítésnek még továbbmenően a népbetegségek elleni küzdelem erősítésénél. De idetartozik, amire a javaslat is most már módot ad, a házassáer előtti orvosi vizsgálatnak fakultatív vagy kötelező bevezetése s ugyancsak az a kérdés, amely itt is szerepel, a házassági kölcsönök bevezetése. Idetartozik legfőképpen a fai ősz szetételére káros keveredéseknek megakadálvozása, ami őszinte örömünkre itt fekszik előttünk ebben a törvényiavaslatban. Idetartozik az is, ami nem szerepel ebben a javaslatban, s aminek hiányát, mint az előttem szólott t. kép viselőtársaim közül többen, én is kifogásolom: nem szerepel a faigyalázás tilalmazása, (Ügy van! Ügy van!) ami pedig ebben a vonalban annyira benne van, hogy ennek hiány-