Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-204
382 Az országgyűlés képviselőházának 204. ülése 1941 július 1-én, kedden. (Közi-Horváth József: 1894. évi!) az 1894. évi XXXI. te.-nek radikális reformját, amely 1895 október elején lépett életbe. Hogy mi legyen ez a radikális reform, azt a képviselő úr nem fejtette ki teljesen'precízen, márpedig az egyházpolitikai törvények és maga a házassági törvény is meglehetősen komplex matéria. Van abban rendelkezés a házasság megkötésének formáiról, van benne rendelkezés a házasságok felett való juris dictióról, és van benne rendelkezés a házasság felbontásának feltételeiről és eseteiről. En nem tudom, mely irányban kíván az igen^ t. képviselő úr, vagy az egész vonalon kíván-e bizonyos reformot, nem is megyek bele ennek a kérdésnek vitatásába, de talán nem fogja támogatásnak venni tőlem, ha azt a kérdést vetem fel: feltéve, hogy a törvényhozás és a kormány bölcsesége egy egyszakasos törvénnyel eltörölné az 1894 : XXXI. törvénycikket s yiszszaállítaná a házassági jog terén az egyházak juris dictióját, mit csinálna az egyház és annak tiszteletreméltó tagja abban az esetben, ha eléie kerülne egy keresztény és egy kikeresztelkedett zsidó és házasságot kívánna kötni? (Egy hang a szélsőbaloldalon: A főrabbihoz küldené!) Mert ezzel a javaslattal ez a kérdés függ össze és mindaz az allúzió, amelyet méltóztatnak tenni, hogy a polgári házassággal kapcsolatban az egyházak küzdöttek a keresztény és zsidó házasság ellen, ennek a javaslatnak vitatása tekintetében^vajmi kevés értékkel bír, mert akkor nem faji probléma, hanem felekezeti probléma volt az összeütközés központjában, és sem civilis részről, sem egyházi részről senkinek sem jutott eszébe annak a vitatása» hogy egy kikeresztelkedett és egy kereszténynek született, vagy hogy. a mai divatos, de értelmetlen terminológiával éljek, árja egyének összeházasodása ütközik-e valamilyen akadályba. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Ez csak a rabbinak értelmetlen, majd megtanulja Rassay úr is. — Zaj — Elnök csenget.) T. Ház! Én másfél év után először szólalok fel a Ház plénumában. Másfél évvel ezelőtt az appropríációs törvényjavaslat tárgyalásánál kifejtettem azokat az okokat, amelyek reám és politikai barátaimra nézve feleslegessé és lehetetlenné is teszik a politikai elvi küzdelmeket. I?ámutattam azokra az okokra, amelyek indokolják, hogy a mai rendkívüli idők közepette politikai parlamenti elvi küzdelmeket vívni sem az ország érdekében, sem azoknak ;v:. elveknek érdekélten nem áll, amelyeket valaki becsületesen képviselni akar. T. Ház! Meglehetősen nehéz szerepet vállaltunk magunkra a hallgatással, mert ezalatt a másfél év alatt sokszor adódott elő helyzet, amikor talán kötelességünk lett volna felemelni szavunkat mind a bel-, mind a külpolitika terén. Minthogy azonban az volt a meggyőződésünk, hogy ezekben a rendkívüli időkben a kormánynak egyetlen feladata lehet: az ország jelenét és jövőjét megmenteni s ennek keretében az ország ügyeit vinni és azoknak az elvi kérdéseknek feldobása, amelyeket esetié»' egyes intézkedései önkéntelenül is provokáltak, nem vált volna javára az ország belső békéiének és — mondjuk — a kormányzat tekintélyének sem. ezért vállaltuk a hallgatás ódiumát ellenféllel, sőt politikai baráttal szemben is. Azt hittem, hogy a kormány a maga részéről is érzi ezt a kötelességet, különösen az utóbbi megnehezedett időknek parancsoló szükségessége következtében. Sajnos, t. Ház, ennek a javaslatnak benyújtása nem ezt mutatja, mert ezzel a javaslattal a kormány minden parancsoló szükség nélkül, minden sürgős indokoltság nélkül olyan térre tért át, amely tér közelről érint nagy valláserkölcsi érzéseket, — mint az előttem elhangzott felszólalás is ^ mutatja — érint nagy nemzeti érdekeket, amelyekre bátor leszek rámutatni... (Maróthy Károly: Védi a nemzet érdekeit! — Horváth Zoltán; Várja meg, mit mond!) Elnök: Csendet kérek! (Maróthy Károly: Én mondom, aki nem fogadtam el!) Rassay Károly: ...érinti sok százezer egyén sorsát, felidézi az egyéni tragédiák végeláthatatlan sorozatát és addig, amíg az emberiességnek szerepe lehet a közügyek intézésében, nem mehetünk el szótlanul és közönyösen ezek előtt a jelenségek előtt. (Maróthy Károly: Itt_ nincs emberiességről szó, itt magyar nemzeti szempontról van szó.) Elnök: Maróthy képviselő úr volt az első vezérszónok. Most méltóztassék megvárni, hogy más is kifejtse mondanivalóit. Rassay Károly: Én a társadalmi életben lemondtam^ arról a tisztességről, hogy Maróthy kénviselő úrral vitát folytassak. Nem lehetne talán áthozni ezt az állapotot ide a Ház pléuumába is? (Derültség. — Maróthy Károly: Nem ön mondott le! Fordítva van: én mondottam le'ï — Derültséq a szélsőbaloldalon.) Akkor annál inkább lehet. (T)erültsé(i és zaj. — Elnök csenget.) Tlven körülmények kö r /ött úgy érzem. mélym t. Képviselőház, hogy a h álltra tás egvet jelen for- e a kötelességteljesítés előli gyí va meghátrálással. Én ezt a szerepet nem vállalom, ezért bátor leszek elmondani R javaslattal czernb«™ a magam aggodalmait és a magam kritikáját. Kiemelem mindjárt a javaslat második fejezetét és amint az eddig felszólalt t. képviselőtársaim tették, én is kijelentem- hos'v a há.zassági kölcsönre vonatkozó vpn.fl el kezeseket helyesnek tartom. A. licitálás útjára nem mee'vek. mert tudom, ho-^v rendkívüli viszonyok között élünk. Kezdő lépésnek tekintem é« ezt valóban üdvösnek, hp.lypsnek és jóimk: elfogadom. Sainös. nem tudok ilyen fenntartás nélküli helyesléssel tekinteni az első feiézétre, • f> ïmvmadik feíezetr« é« a negyedik fejezetre, illetőleg azok rendelkezéseire. Az első fejezet meglehetősen új inlézkedést vezet be a törvényhozásba és köveiéibe: a házasságkötés előtt szüksé.pvs orvosi kötelező vizsgálatot. Tgmi t. képviselőtársa im, akik edd]V felszólaltak, a maguk részéről ezt a rendelkezést helyesnek tartották, lia volt is valamelyes aggodalmuk, azonban a végső cél szemncntiából elfogadhatónak ítélték- Még a képviselőházi tárgyalás előtti előzetes vitatkozás-ok g^rf'f fölmerült az a kérdés is. hop-y e^v ilven kötelező orvosi vizsgálat és egy ahhoz fűzött házassági tilalom vajion nem jelent-e hitvédelmi sérelmét is. mert kétségkívül az eljáró lelkész számára jogi akadályt teremt a házasfelek összeadására. Én a magam részéről ezt a hitelvi sérelmei n«m láttam. n»*ö láttam ned>p\ mert ez a tilalom nem érinti a -házasság lényegét, és e? a tilalom űsrv. prnínt itt ett.atnáJvn vfin a javasló ths»n, esnk idöleo-es iellngíí, tehát hozzákapcsolódik a házassági törvényben már eddig is kreált azokhoz a házassági akadályokhoz, amelyek a házassámr megkötésénél bizonyos magasabb szemnontokból. például katonai szolgálat, honvédelmi szolgálat szemncntiából a törvénybe hp.ik^+tati-ak. Azonban ha nem is látok benne hitelvi sérelmet, éppen
