Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-204

380 Az országgyűlés, képviselőházának 20!+. ülése 10hl július 1-én, kedden. kénytelen lenne állás tfoglalui. (Egy hang jobb felől: Mellette! — vitéz Makray Lajos: Hogy képzeli?) Erre a közbeszólásra nem lehet választ adni, mert a választ önmagában hordja. Sajnálatos ez azért is, mert meggyőződésünk szerint — ezt szeretnénk nagyon hangsúlyozni — lehet a magyarság védelmére törvényeket hozni és a magyar faj védelmet ennél a javaslatnál sokkal, de sokkal jobban is szolgálni az egyházi álláspont sérelme nélkül. (Rupert Rezső: A sok nedves lakást szüntetnék meg és a gyermekhalandóságot ! ) Elnök: Csendet kérek Rupert képviselő úr. Közi Horváth József: Nagyon szeretném, ha Rupert képviselőtársam nem támogatna engem ebben a kérdésben, (Derültség és taps. — Incze Antal: Ez a becsületes beszéd!) azért, mert én hangsúlyoztam, hogy keresztény magyar fajvédelmi szempontból szólok ehhez a javaslathoz. (Helyeslés. — Rupert Rezső: Vagyok olyan keresztény, mint maga! Régebben!) Azt elhiszem, ha régebben született, nem csodálom t. képviselőtársam. (Derültség. — Zaj. — Rupert Rezső közbeszól.) Elnök: Kérem Rupert képviselő urat. maradjon csendben. Közi Horváth József: Igen t. képviselőtársam azt mondja, hogy amikor minket üldöztek, ott állt és a mellével védett minket. Erre a védelemre nem szorultam rá; én magam védtem mae-amat a saját magam mellével a kommunisták ellen. (Rupert Rezső közbeszól.) Azt elhiszem, de ne mondja, hogy minket védelmezett. (Rupert Rezső: Kérdezze meg Hoss József képviselő rtrat, a veszprémi kanonokot!) Elnök: Utoljára kérem és figyelmeztetem Rupert képviselő urat, méltóztassék csendben maradni. (Zaj.) Közi Horváth József: T. Ház! A javaslaton túlmenőleg kötelességemnek tartom^ rámutatni, hogy a házasság és a család válságának megszüntetésére ez a javaslat nem elegendő. A baj sokkal mélyebben van, sokkal nagyobb. Ne áltassuk magunkat nagy szavakkal és a nagy szavak mögé dugott kis javaslatokkal. Ha a magyar családot és a magyar házasságot meg akarjuk menteni, akkor a fejszét a baj gyökerére kell tenni, a baj gyökere peidig a liberális magyar házasság jogi törvény. (Ügy van! Ugy van!) Örülök, hogy ebben a tekintetben nincs különbség közöttünk, mert ezt a véleményt hallottam pártkülönbség nélkül; hallottam Maróthy képviselőtársamtól, az Erdélyi Párt részéről és bizonyos vagyok abban, hogy a kormánypárt is hasonló véleményen van. Ha egyszer mi a liberalizmust teljesen ki akarjuk irtani (Abonyi Ferenc: Ki kell irtani!) gazdasági, társadalmi és szellemi vonatkozásban egyformán, akkor elsősorban a liberalizmusnak ezt az alkotását-kell megszüntetni, kitörölni a magyar _ törvénytárból, amelyre annakidején benyújtója is, a mellette szóló miniszter is azt mondotta: »ha ez a liberális házasságjogi törvény bekerül a magyar törvénytárba, ez/ lesz a liberális elvnek Magyarországon a legnagyobb diadala.« Eltelt azóta nagyon-nagyon hosszú idő. Az az 50' esztendő, amely eltelt, bebizonyította, hogy ez a házasságjog-i törvény szinte szavakkal ki sem fejezhető bűnt követett el a magyarság^ ellen. Tessék talán visszalapozni ráérő időben a parlamenti könyvtárban az akkor lezajlott tárgyalásokra. Képviselőtársaim, máskép lát.luk az egyház helyzetét is, mostani állásfoglalását is, ha figyeljük azt az Ö0 esztendővel ezelőtt lezajlott harcot a képviselőházba;., vagy az országgyűlés másik házában. Áa anyaszentegyház képviselői, a keresztény politika első harcosai a legmereveoben elzárkóztak a keresztény-zsidó házasságok megengt dése elől. Egyedül az anyaszentegyház - félreértések elkerülése végett hangoztatom — a maga vonalán ma is, nemcsak hogy tiltja, de érvénytelennek tartja a keresztény-zsidó házasságot. Az anyaszentegyház a maga vonalán a keresztény-zsidó házasságot ma i«; csak pápai engedéllyel engedélyezi. Tessék ezt mindig figyelembe venni a tárgyalások folyamán, amikor a kérdés egyházi vonatkozásairól \i,n szó. Hogy ez a javaslat idekerült, abban nag.v igazolása van az egyház akkori harcának. Tessék megnézni ennek a törvényjavaslatnak az indokolását. 1895. előtt, a liberális házasságjogi törvény bevezetése előtt egész Nagy-Magyarországon minden keresztény felekezetet belevéve, mindössze 250 keresztény-zsidó házasság volt. Ha ma itt tartanánk, nem lenne ez probléma. Ezért mfondom, ne méltóztassék a keresztény egyházat úgy kezelni a tárgyalások folyamán, mintha zsidó védelmet akarna csinálni, sőt az egyház azt mondja: ime lássátok, hova vezetett r az az álláspont, amely akkor eltért az egyházi állásponttól. íme néz zétek, most se ilyen aprósággal jöjjetek, mert lehet, hogy az bizonyos védelmet nyújt, ugyanakkor, amikor bajokat is csinál, de nem szünteti mes mindazt a szörnyű átkot, ami jön és következik a liberális házasságjogi törvényből, nem azt mondom, bogy napról-napra, hanem azt kell mondanom, hogy szinte percről-percre. Méltóztassanak megnézni a válások statisztikáját, méltóztassanak összehasonlítani a magyar liberális házassági törvényt más országoknak, még kifejezetten liberális országoknak ís hasonló törvényhozásával és akkor azt látjuk, hogy Magyarország ezen a téren tartja a rekordot. (Ügy van! Ügy van! a balközépen.) mert törvényesen engedi széjielrűigni a házasságokat. Tessék megnézni, Magyarország tartja a rekordot a gyermekek utcára dobásában, — ebben a viszonylatban mondom csak — mert hiszen az az asszony és az a férfi, aki úgy megy bele a házasságba és sajnos, egyre többen mennek bele és sajnos, éppen a vezetők közül mennek bele egyre töln hen, hogy a házasságot nem tekintik szentséének, hanem egyik kezükben ott van a feszület, amelyre megesküsznek holtomiglan holtodiglan, ugyanakkor a másik, kezükben ott ivan a törvény, amelyet szorongatnak, hogy: majd én azt a holtomiglan-holtodiglant, amit az oltár előtt tettem, a magyar állam segítségével kijátszom. Tessék arra gondolni, hogy az ilyen házasulok akarnak-e gyereket? Nem. inert ez akadálya volna a második, a harmadik vagy a neuyedik házasságnak. Tessék meggondolni, hogy ezek törődnek-e egyáltalában azzal, hogy mi lesz a magyar gyerekkel, akinek két-három apja, két-három anyja van, de egyetlen családi otthona sincs. ; Évtizedek sok keserű tapasztalata bebizonyította, hogy az egyház álláspontja helyes, hogy _ az egyháznak^ akkor, amikor a zsidó liberális, szabadkőműves sajtó szörnyű pergőtüzében és a zsidógyerekektől felizgatott tömeg fcőzápora között ment szavazni ez ellen a liberális házasságjogi törvény ellen, igaza vblt s hogy az egyház akkor nem önző egyéni álláspontot képviselt, hanem előre látta, ml lesz