Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-204

Az országgyűlés képviselőházának zés alá véve, úgy tartjuk, hogy amikor az ál­lani tiltó rendelkezéseket állít fel a közegész­ségügynek, a népegészségügynek a házasságo­kon keresztül való szabályozására nézve, ak­kor tulajdonképpen nagyon is a nép érdeké­ben, a néptömegek egészségének, fejlődésének, feliD ín áradásának, végső sorban tehát a ma­gyar faj előhaladásának és megmaradásának érdekében cselekszik az állam. Erre az állam­nak természetesen nemcsak joga ez, hanem van kötelessége is, és ezért az ilyen intézkedést, ame­lyik a közegészségügyet előzetes óvóin tézkedé­sekkel akarja fejleszteni, a rossz házasságokat, a terméketlen házasságokat és az erős halan­dóságot okozó házasságokat akarja kivédeni, elhárítani, mi csak megnyugvással és üdvöz­léssel fogadhatjuk. Legfeljebb arra a szem­pontra kell utalnom, — amit, azt hiszem, egyik előttem szólott t. képviselőtársam volt szíves kifejezni, — hogy bizonyos osztály jelleget ad a javaslatnak a kötelező orvosi vizsgálatra vo­natkozó bizonyos kivételezése olyanokkal szem­ben, akiknek háziorvosuk van. Mindenesetre ezt az osztályízt ki kell valahogy irtani a tör­vény végrehajtásából. A kormány bölcsesége talál majd módot rá. hogy a végrehajtás ebben a tekintetben olyan legyem amely minden nép­réteggel szemben megfelelően tudja alkalmazni ezt az egészségügyi óvó-intézkedést. T. Képviselőház! Mi egyik ilyen intézke­désnek tartanok azt is. hogy az orvosi vizs­gálatok teljesen díjmentesek legyenek. A tör­vény csak illetékmentességről szól, de nyitva hagyja, sőt későbbi belügyminiszter^ rendelet tárgyává teszi azt. hogy az orvosi vizsgálatok sí íjazásánál, stb.-nél milyen előírások legyenek. Nagyon szeretném, ha maga a törvény alap­elvül mondaná ki azt. hoerv mivel a nemzet, a közösség, az állam érdekében történő óvóiu­tézkedésekről van szó. ne a magá.nfelek terhe legyen az orvosi vizsgálat díjazása, hanem az a közösség terhére rovassék. Mélyen t. Ház! Ami a javaslat további in­tézkedéseit, különösen a házassági kölcsönre vonatkozó intézkedését illeti, ezt csak a legme­legebb örömmel és letteljesebb átérzéssel tud­juk üdvözölni: Érezzük azt, hogy itt tulajdou­képnen a házasság gazdasági alánjainak meg; javításáról, megszervezéséről. intézményessé tételéről van szó. Ha a házasság és a benne el következő szaporodás szegénységre van ala­pítva, akkor igen könnyen nyomorrá, egész­ségtelenséggé válhátik, olyanná, amely a há­zasságon keresztül nemzetpnsztítóan hat. nem pedig nemzetgyarapítóau. Tehát magának a házasságnak társa dalomképző hatásával, alán­eszméjével ellentétes az. hogy ha a nyömorsrás (duralgását hagyjuk a házassági élet területén. Itt van az állam és a kormán vzat felfogásában a nagy szociális meglátás, böleseség. amit mi csak a legmelegebben tudunk üdvözölni, hogy éppen ezen a nonton igyekezik beavatkozni, ezpu a ponton igyekszik megtalálni a remédiu­m ok at. ezen a ponton igyekszik melléje állni a mi szegéiw, a mi alsó, alapvető nénrétegünk­nek. amelyiknél a házasságkötés énpen gaz­dasági okokból esetleg nagy akadályokba üt­közik. Mélyen t. Kén visel őház! Itt volt arról _ is szó, ho""ir e.7, a házassáeri kölcsön esetleg nin­csen eléggé megszervezve nincsen eléggé megalapozva, pénzügyi 1 ear, nincsen elég bizo­nyosan kirajzolva a törvénvjavaslatban. Mi azt tartjuk, hogv n törvénvinvaslat igenis ki­mondia nemcsak í^ér vénykénpeti, hanem ^ ki­montlia kötelező erővel a kormányra, nézve azt, hogy a házassági kölcsön intézményét 204. ülése 1941 július 1-én, kedden, 375 rendszeresítenie kell, és erre nézve " további rendeletalkotásra ad felhatalmazást, sőt utasí­tást, így tehát egészen intézményesítve látjuk ennek a törvényjavaslatnak a keretében azt, hogy a házassági kölcsönök igenis létesülni fognak. Mi, erdélyiek, akik ide hazatértünk, való­ságos mély örömmel vettük ázt észre, hogy a magyar kormányzat a maga szellemében, in­tézkedéseiben éppen a családra nézve mennyi szociális gondoskodást, mennyi szociális előre­látást igyekszik megvalósítani, nemcsak szó­val, hanem pénzügyi megalapozással is. Lát­juk a közigazgatásnak új szervekkel való ki­egészítését éppen ennek érdekében, és mi csak azt szeretnők, hogy a szociális gondoskodás közigazgatása ne legyen szétfolyó, ne legyen esetleges, ne legyen közigazgatási, kísérlete­zések tárgya, hanem amikor tulajdonképpen szinte ezeréves közigazgatási intézménye a gyámhatóság, az árvaszék a magyar közigaz­gatásnak, akkor ehhez az árvaszékhez, ehhez a gyámhatósághoz kapcsolódjék hozzá a szo­ciális gondoskodás minden, de minden tette. Ott összpontosuljon a közegészségügyi szolgá­lat, ott összpontosuljon a családvédelmi szol­gálat, mert a gyámhatóságoknak ex offo benne van az életfolyamatukban az, hogy a családokat nem egyenkinti esetek szemüvegén át nézik, hanem a családi élet folytonosságá­nak szempontjával tudják látni, és például egy halálesetnél az árva család állandó gondja az áryaszéknek. Ennélfogva éppen csak egy kis kiegészítés kell ahhoz, hogy az árvaszék nemcsak az árváknak, hanem az összes gyer­mekes családoknak, az összes rászoruló csa­ládoknak védelmező hatósága legyen, amely nem az egyes eseteken keresztül, hanem a család élettörténetének a felfogásával és átérzésével tudja kezelni az égve« segélyre szoruló családokat. Nagyon ajánlanám, — lehet, hogy ez nem tartozhatik bele a törvény tex­tusába, de esetleg beletartozliatik a végrehaj­tási utasításba, — hogy ebben a tekintetben az árvaszékek hatásköre állapíttassak meg és így olyan kezelési mód alakuljon ki a családvéde­lemre, a házassági • kölcsönökre nézve, amely nem a hirtelen kérések és protekciók, és nem tudom, miknek a hatása alatt fogja megálla­pítani a kölcsönöket, hanem a szerint fogja megállapítani, hogy egy családi életet egy egész élettörténet folyamán meg tud figyelni. Mélyen t. Képviselőház! Áttérve most már a törvényjavaslatnak arra a részére, amily leginkább állott'a vita középpontjában, a zsi­dók és a nemzsidók közötti vegyesházasságok kérdésére, meg kell, hogy állapítsuk azt, hogy az a faj védelmi tendencia, amely a törvény­javaslatban ebből a szempontból benne van, mindenesetre helyes, mert a kevertfajúság tényleg előidézheti társadalmunknak önmagá­val való meghasonlását és előidézheti azokat a bizonytalanságokat, amelyek éppen a kevert­vérűség következtében a délamerikai folytonos társadalmi ingadozásokban is megmutatják a maguk rossz hatását. Én azoknak a biológiai szempontoknak, amelyeket Bálás professzor úr itt előadott, igazán nem tudok egész méltatá­sával a követője lenni, nem azért, mintha nem tudnék vele egyetérteni, hanem azért, mert egyáltalán nem tudom teljesen megérteni, mert nem tudok egészen bizonyos lenni abban, hogy ezek a biológiai következtetések és állítá«ok vájjon teljes mértékben érvényesülnek-e az egész házassági élet és társadalmi élet kiala­kulása folyamán. Én xigy érzem, hogy nem-

Next

/
Oldalképek
Tartalom