Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-204

Az országgyűlés képviselőházának zés alá véve, úgy tartjuk, hogy amikor az állani tiltó rendelkezéseket állít fel a közegészségügynek, a népegészségügynek a házasságokon keresztül való szabályozására nézve, akkor tulajdonképpen nagyon is a nép érdekében, a néptömegek egészségének, fejlődésének, feliD ín áradásának, végső sorban tehát a magyar faj előhaladásának és megmaradásának érdekében cselekszik az állam. Erre az államnak természetesen nemcsak joga ez, hanem van kötelessége is, és ezért az ilyen intézkedést, amelyik a közegészségügyet előzetes óvóin tézkedésekkel akarja fejleszteni, a rossz házasságokat, a terméketlen házasságokat és az erős halandóságot okozó házasságokat akarja kivédeni, elhárítani, mi csak megnyugvással és üdvözléssel fogadhatjuk. Legfeljebb arra a szempontra kell utalnom, — amit, azt hiszem, egyik előttem szólott t. képviselőtársam volt szíves kifejezni, — hogy bizonyos osztály jelleget ad a javaslatnak a kötelező orvosi vizsgálatra vonatkozó bizonyos kivételezése olyanokkal szemben, akiknek háziorvosuk van. Mindenesetre ezt az osztályízt ki kell valahogy irtani a törvény végrehajtásából. A kormány bölcsesége talál majd módot rá. hogy a végrehajtás ebben a tekintetben olyan legyem amely minden népréteggel szemben megfelelően tudja alkalmazni ezt az egészségügyi óvó-intézkedést. T. Képviselőház! Mi egyik ilyen intézkedésnek tartanok azt is. hogy az orvosi vizsgálatok teljesen díjmentesek legyenek. A törvény csak illetékmentességről szól, de nyitva hagyja, sőt későbbi belügyminiszter^ rendelet tárgyává teszi azt. hogy az orvosi vizsgálatok sí íjazásánál, stb.-nél milyen előírások legyenek. Nagyon szeretném, ha maga a törvény alapelvül mondaná ki azt. hoerv mivel a nemzet, a közösség, az állam érdekében történő óvóiutézkedésekről van szó. ne a magá.nfelek terhe legyen az orvosi vizsgálat díjazása, hanem az a közösség terhére rovassék. Mélyen t. Ház! Ami a javaslat további intézkedéseit, különösen a házassági kölcsönre vonatkozó intézkedését illeti, ezt csak a legmelegebb örömmel és letteljesebb átérzéssel tudjuk üdvözölni: Érezzük azt, hogy itt tulajdouképnen a házasság gazdasági alánjainak meg; javításáról, megszervezéséről. intézményessé tételéről van szó. Ha a házasság és a benne el következő szaporodás szegénységre van alapítva, akkor igen könnyen nyomorrá, egészségtelenséggé válhátik, olyanná, amely a házasságon keresztül nemzetpnsztítóan hat. nem pedig nemzetgyarapítóau. Tehát magának a házasságnak társa dalomképző hatásával, aláneszméjével ellentétes az. hogy ha a nyömorsrás (duralgását hagyjuk a házassági élet területén. Itt van az állam és a kormán vzat felfogásában a nagy szociális meglátás, böleseség. amit mi csak a legmelegebben tudunk üdvözölni, hogy éppen ezen a nonton igyekezik beavatkozni, ezpu a ponton igyekszik megtalálni a remédium ok at. ezen a ponton igyekszik melléje állni a mi szegéiw, a mi alsó, alapvető nénrétegünknek. amelyiknél a házasságkötés énpen gazdasági okokból esetleg nagy akadályokba ütközik. Mélyen t. Kén visel őház! Itt volt arról _ is szó, ho""ir e.7, a házassáeri kölcsön esetleg nincsen eléggé megszervezve nincsen eléggé megalapozva, pénzügyi 1 ear, nincsen elég bizonyosan kirajzolva a törvénvjavaslatban. Mi azt tartjuk, hogv n törvénvinvaslat igenis kimondia nemcsak í^ér vénykénpeti, hanem ^ kimontlia kötelező erővel a kormányra, nézve azt, hogy a házassági kölcsön intézményét 204. ülése 1941 július 1-én, kedden, 375 rendszeresítenie kell, és erre nézve " további rendeletalkotásra ad felhatalmazást, sőt utasítást, így tehát egészen intézményesítve látjuk ennek a törvényjavaslatnak a keretében azt, hogy a házassági kölcsönök igenis létesülni fognak. Mi, erdélyiek, akik ide hazatértünk, valóságos mély örömmel vettük ázt észre, hogy a magyar kormányzat a maga szellemében, intézkedéseiben éppen a családra nézve mennyi szociális gondoskodást, mennyi szociális előrelátást igyekszik megvalósítani, nemcsak szóval, hanem pénzügyi megalapozással is. Látjuk a közigazgatásnak új szervekkel való kiegészítését éppen ennek érdekében, és mi csak azt szeretnők, hogy a szociális gondoskodás közigazgatása ne legyen szétfolyó, ne legyen esetleges, ne legyen közigazgatási, kísérletezések tárgya, hanem amikor tulajdonképpen szinte ezeréves közigazgatási intézménye a gyámhatóság, az árvaszék a magyar közigazgatásnak, akkor ehhez az árvaszékhez, ehhez a gyámhatósághoz kapcsolódjék hozzá a szociális gondoskodás minden, de minden tette. Ott összpontosuljon a közegészségügyi szolgálat, ott összpontosuljon a családvédelmi szolgálat, mert a gyámhatóságoknak ex offo benne van az életfolyamatukban az, hogy a családokat nem egyenkinti esetek szemüvegén át nézik, hanem a családi élet folytonosságának szempontjával tudják látni, és például egy halálesetnél az árva család állandó gondja az áryaszéknek. Ennélfogva éppen csak egy kis kiegészítés kell ahhoz, hogy az árvaszék nemcsak az árváknak, hanem az összes gyermekes családoknak, az összes rászoruló családoknak védelmező hatósága legyen, amely nem az egyes eseteken keresztül, hanem a család élettörténetének a felfogásával és átérzésével tudja kezelni az égve« segélyre szoruló családokat. Nagyon ajánlanám, — lehet, hogy ez nem tartozhatik bele a törvény textusába, de esetleg beletartozliatik a végrehajtási utasításba, — hogy ebben a tekintetben az árvaszékek hatásköre állapíttassak meg és így olyan kezelési mód alakuljon ki a családvédelemre, a házassági • kölcsönökre nézve, amely nem a hirtelen kérések és protekciók, és nem tudom, miknek a hatása alatt fogja megállapítani a kölcsönöket, hanem a szerint fogja megállapítani, hogy egy családi életet egy egész élettörténet folyamán meg tud figyelni. Mélyen t. Képviselőház! Áttérve most már a törvényjavaslatnak arra a részére, amily leginkább állott'a vita középpontjában, a zsidók és a nemzsidók közötti vegyesházasságok kérdésére, meg kell, hogy állapítsuk azt, hogy az a faj védelmi tendencia, amely a törvényjavaslatban ebből a szempontból benne van, mindenesetre helyes, mert a kevertfajúság tényleg előidézheti társadalmunknak önmagával való meghasonlását és előidézheti azokat a bizonytalanságokat, amelyek éppen a kevertvérűség következtében a délamerikai folytonos társadalmi ingadozásokban is megmutatják a maguk rossz hatását. Én azoknak a biológiai szempontoknak, amelyeket Bálás professzor úr itt előadott, igazán nem tudok egész méltatásával a követője lenni, nem azért, mintha nem tudnék vele egyetérteni, hanem azért, mert egyáltalán nem tudom teljesen megérteni, mert nem tudok egészen bizonyos lenni abban, hogy ezek a biológiai következtetések és állítá«ok vájjon teljes mértékben érvényesülnek-e az egész házassági élet és társadalmi élet kialakulása folyamán. Én xigy érzem, hogy nem-