Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-203

332 Az országgyűlés képviselőházának akiknek ott kellene lenniök a kamarában, hogy I a kamarai közgyűlésen panaszolhassák el fáj­dalmaikat „és sürgethessék, kérhessék sorsuk javítását. Ök tudják legjobban, hol és mi fiáíj. Nem, éppen ezek a legérdekeltebbek ki vannak zárva a kamara köréből. Ki van zárva termé­szetesen ettől is függetlenül a kamarából a ke­resztény ügyvédek nagy tömege, mert hiszen ma már kisgyűlésekeu intézik el a kamarai ügyeket. Éppen azért nincs igaza az indokolás­nak abban sem, hogy nagy közéleti jelentősége volna a kamarának. Nincs igaza, mert unottak, unalmasak, senki sem törődik velük. A kamara most már alig való másra, m tut arra, Mogy megállapítsa a maga költség­vetését és elköltse a nagy tisztikarra... (Bu­dinszky László: Amíg zsidók voltak benne, addig nagyszerű volt, amikor keresztények jönnek, akkor már unalmas!) Nem »jönnek« keresztények, mert először is keresztények is ott voltak évtizedeken keresztül (Budinszky László: Ugyan kérem, a számok beszékielk! Majd én megcáfolom hivatalos adatokkal!) és ma az a helyzet, hogy a keresztény ügyvédek zöme is ki van zárva a kamarai közgyűlésből, természetes tehát, hogy a keresztények sem törődnejk ia kamarai ' (élettel. (Budinszky László: Mert a zsidók elveszik a keresetüket!) Elég kevés ma minden ügyvéd ketresete. Igen t. kartársam, öntől senki sem vesz el kerese­tet, önnek, hála Isten, felvitte a sors a dolgai (Budinszky László: Ne fájjon önnek, hogy hova visz engem az Isten!) és ez meglátszik rajta. Én például 32 esztendős ügyvédség után setm tudtam autót szerezni, ön pedig elég fia­talon már autón jár, hát ne panaszkodjék. (Budinszky László: Nekem volt régefoben autóm, nyugodt lehet! Fáj az autóm? Leál­lítom! — Zaj. — Derültség a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) T. Képviselőház! Ha már arról van szó, ki a jó ügyvéd (Budinszky László: Csak a zsidó! Úgy látszik!), ki a színvonalon álló ügy­véd, ki a hasznos ügyvéd a társadalom szem­pontjából és az ország élete szempontjából ki éridiemli meg, hogy ezt a magas hivatást be­töltse, akkor lehet, hogy vannak rongy embe­rek az egyik és a másik oldalún is, de egyfor­mán vannak derekak is. Mi, akik évtizedeken keresztül -t- mint én is résztvettem a kama­rai fegyelmi bíráskodásban — nagyon jól tud­juk, hogy van esendő valamennyi vallású em­ber közt. (Budinszky László: Ez a jó öreg li­berális felfogás! Elkenni! Jobbra is, balra is.) Egyéni bűnök, egyéni hibák, egyéni bajok mindenütt vannak és sajnos, az egyéni bűnö­zés alól vallás szerint nincs kivétel. (Bu­dinszky László: Nem vallásról van szó, fajról van szó. — Felkiáltások jobbfelől: Fajról van szó!) Faj szerint sem. De kérem, törődjenek önök a fajjal saját oldalukon, van önöknek ott is elég törődni valójuk. (Matolcsy Tamás: Nincs köztünk se zsidó, se néger! —Matolcsy Mátyás: Nincs semmi törődni való!) T. Képviselőház! Ha azonban az egyéni bűnök általánosíthatók, akkor az egyéni érdemek is általánosíthatók. Én például nem tudom meg­érteni azt, t. Képviselőház, hogy miért veszik keresztény, nemzeti vagy faji szempontnak az efféle kérdéseket. Mikor látjuk, hogy intra et extra muros vétkeznek vagy pedig érdemeket szereznejk. A minjteztériumnak van egypár­ilyen aktája, atmelyen kívül is sok esetre hi­vatkozhatnék. Többek között — hogy kimu tassam azt, hogy az egyik és másik oldalon is milyen érdemek vannak, amelyek általánosít­hatók, ha a bűnök általánosíthatók, — ott van 203. ülése 1941 június 30-án, hétfőn. például Bulla pozsonyi táblai tanácselnök esete. Igazán jó keresztény ember és magyar ember is. Ebben engem Jaross t. képviselőtár­sam is (megerősíthet, hogy így van. Ez a ta­nácselnök a cseh uralom alatt egyebet sem tett, mint egy dr. Grósz Mór nevű zsidó ügy­védet jelentgetett fel a turóeszentmártoni ügy­védi kamaránál, hogy mindig okvetetlenkedik. mert mindig magyarnyelvű beadvánnyal mo­lesztálja a bíróságot, ezért kéri a kamarát, hogy szigorúan fenyítse meg a zsidó ügyvé­det. Megbüntette. Ez pedig nem engedett és a vége az lett, — ezt megerősíthetik a felvi­déki képviselő urak is — hogy a magyar nyelv joga érvényesült és a magyar nyelvű beadványokat végül is megengedték. Addig azonban a szerencsétlen sok verést kapott és börtönben ült. (Budinszky László: Kivétel erősíti a szabályt!) Ugyancsak a felvidéki képviselő urak meg­erősítik a következőt. A felvidéki kormánybiz­tosságon fekszik egy dr. Vámos Béla nevű ipolysági ügyvéd aktája. Ez az ügyvéd 1919 februárjában felállott az ipolysági képviselő­testületben — már akkor ott voltak a csehek -— és indítványozta, hogy a képviselőtestület til­takozzék a cseh megszállás ellen. A cseh jegyző elnökölt, a képviselőtestület elfogadta az indít­ványt és ezt a jegyzőkönyviben is magörökítet" ték. Itt van az akta felvidéki kormánybiztos­ságon. (Budinszky László: Kettő! Ez a máso­dik!) Még sokat említhetnék, de nincs időm Tá. Nem tudom hát, hogy az erdélyi esetekből is említsek-e valamit. Ott van a sok közül dr. Sebestyén Miklós esete, aki levette az ügy­védi tábláját, amikor az cláhok bementek Ma­rosvásárhelyre, mert úgy kellett volna kiírni nevét, hogy dr. Nicolai Sebestyén és erre nem volt 'hajlandó.. Ez az ember egyébként a ma­gyar párt alelnöke volt és a magvar párt vá­lasztásából Marosvásárhely egyik alpolgár­mestere. Küzdött heteken keresztül közgyűlé­seken, újságokban a Bem-szobor eltávolítása ellen, küzdött az ellen, hogy a Bem-szobrot az olahok egyszerűen elszállítsák egy más ország­nak ajándékba. És küzdött még sok más ma­gyar ügyért. Mindig hősiesen állott ki. Sok más ilyen derék zsidó van. (Matolcsy Tamás: Több nincs!) Igenis, még igen sok van, tehát ezért sem helytálló, hogy az indokolás­ban emlegetik az ű. n. félvéreket és vegyes; házasokat, amikor pedig a zsidókat emlegetni is önkényes álláspont. Ha egyébként a bűnök általánosíthatók, ak­kor az erények is általánosíthatók, (Szabó Zol­tán^ Ezek kivételek ! Kivételek is vannak, — Budinszky László: Ezek erősítik a szabályt!) és ha látjuk a sok hősi kiállást, ezek télie­sen megcáfolják azt az egyszerűen önké­nyes ráfogást egy felekezetre, vagy ha úgv tetszik, egy fajra, hogy az most már mind­mind kivetni való. (Budinszky László: 99 százalékban!) Egészen más teória, egészen más tanítás hangzik le onnan a keresztről (a kifüggesztett keresztre mutat) és ha valaki iga­zán keresztény, ha valaki igazán nemzeti ér­zésű, (Bocsáry Kálmán: Ne tanítson bennünket, kérem. — Zaj.) akkor meg kell gondolnia, hogy különösen ma ne irtsunk senki magyart, (Fel­kiáltások a szélsőbaloldalon és a jobboldalon; Magyart nem is!) ne keltsünk kicsinyes gyű­löletet, (Zaj és ellenmondások a szélsőbalolda­lon.) mert mindenkire szükségünk van a ne­héz időben. T, képviselőtársam, itt van nálunk négymillió nemzetiség. (Budinszky László: Ne bántsa a nemzetiségeket!) amely - négymillió nemzetiség nem tudom, hogyan és minit érez,

Next

/
Oldalképek
Tartalom