Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-203

332 Az országgyűlés képviselőházának akiknek ott kellene lenniök a kamarában, hogy I a kamarai közgyűlésen panaszolhassák el fájdalmaikat „és sürgethessék, kérhessék sorsuk javítását. Ök tudják legjobban, hol és mi fiáíj. Nem, éppen ezek a legérdekeltebbek ki vannak zárva a kamara köréből. Ki van zárva természetesen ettől is függetlenül a kamarából a keresztény ügyvédek nagy tömege, mert hiszen ma már kisgyűlésekeu intézik el a kamarai ügyeket. Éppen azért nincs igaza az indokolásnak abban sem, hogy nagy közéleti jelentősége volna a kamarának. Nincs igaza, mert unottak, unalmasak, senki sem törődik velük. A kamara most már alig való másra, m tut arra, Mogy megállapítsa a maga költségvetését és elköltse a nagy tisztikarra... (Budinszky László: Amíg zsidók voltak benne, addig nagyszerű volt, amikor keresztények jönnek, akkor már unalmas!) Nem »jönnek« keresztények, mert először is keresztények is ott voltak évtizedeken keresztül (Budinszky László: Ugyan kérem, a számok beszékielk! Majd én megcáfolom hivatalos adatokkal!) és ma az a helyzet, hogy a keresztény ügyvédek zöme is ki van zárva a kamarai közgyűlésből, természetes tehát, hogy a keresztények sem törődnejk ia kamarai ' (élettel. (Budinszky László: Mert a zsidók elveszik a keresetüket!) Elég kevés ma minden ügyvéd ketresete. Igen t. kartársam, öntől senki sem vesz el keresetet, önnek, hála Isten, felvitte a sors a dolgai (Budinszky László: Ne fájjon önnek, hogy hova visz engem az Isten!) és ez meglátszik rajta. Én például 32 esztendős ügyvédség után setm tudtam autót szerezni, ön pedig elég fiatalon már autón jár, hát ne panaszkodjék. (Budinszky László: Nekem volt régefoben autóm, nyugodt lehet! Fáj az autóm? Leállítom! — Zaj. — Derültség a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget.) T. Képviselőház! Ha már arról van szó, ki a jó ügyvéd (Budinszky László: Csak a zsidó! Úgy látszik!), ki a színvonalon álló ügyvéd, ki a hasznos ügyvéd a társadalom szempontjából és az ország élete szempontjából ki éridiemli meg, hogy ezt a magas hivatást betöltse, akkor lehet, hogy vannak rongy emberek az egyik és a másik oldalún is, de egyformán vannak derekak is. Mi, akik évtizedeken keresztül -t- mint én is résztvettem a kamarai fegyelmi bíráskodásban — nagyon jól tudjuk, hogy van esendő valamennyi vallású ember közt. (Budinszky László: Ez a jó öreg liberális felfogás! Elkenni! Jobbra is, balra is.) Egyéni bűnök, egyéni hibák, egyéni bajok mindenütt vannak és sajnos, az egyéni bűnözés alól vallás szerint nincs kivétel. (Budinszky László: Nem vallásról van szó, fajról van szó. — Felkiáltások jobbfelől: Fajról van szó!) Faj szerint sem. De kérem, törődjenek önök a fajjal saját oldalukon, van önöknek ott is elég törődni valójuk. (Matolcsy Tamás: Nincs köztünk se zsidó, se néger! —Matolcsy Mátyás: Nincs semmi törődni való!) T. Képviselőház! Ha azonban az egyéni bűnök általánosíthatók, akkor az egyéni érdemek is általánosíthatók. Én például nem tudom megérteni azt, t. Képviselőház, hogy miért veszik keresztény, nemzeti vagy faji szempontnak az efféle kérdéseket. Mikor látjuk, hogy intra et extra muros vétkeznek vagy pedig érdemeket szereznejk. A minjteztériumnak van egypárilyen aktája, atmelyen kívül is sok esetre hivatkozhatnék. Többek között — hogy kimu tassam azt, hogy az egyik és másik oldalon is milyen érdemek vannak, amelyek általánosíthatók, ha a bűnök általánosíthatók, — ott van 203. ülése 1941 június 30-án, hétfőn. például Bulla pozsonyi táblai tanácselnök esete. Igazán jó keresztény ember és magyar ember is. Ebben engem Jaross t. képviselőtársam is (megerősíthet, hogy így van. Ez a tanácselnök a cseh uralom alatt egyebet sem tett, mint egy dr. Grósz Mór nevű zsidó ügyvédet jelentgetett fel a turóeszentmártoni ügyvédi kamaránál, hogy mindig okvetetlenkedik. mert mindig magyarnyelvű beadvánnyal molesztálja a bíróságot, ezért kéri a kamarát, hogy szigorúan fenyítse meg a zsidó ügyvédet. Megbüntette. Ez pedig nem engedett és a vége az lett, — ezt megerősíthetik a felvidéki képviselő urak is — hogy a magyar nyelv joga érvényesült és a magyar nyelvű beadványokat végül is megengedték. Addig azonban a szerencsétlen sok verést kapott és börtönben ült. (Budinszky László: Kivétel erősíti a szabályt!) Ugyancsak a felvidéki képviselő urak megerősítik a következőt. A felvidéki kormánybiztosságon fekszik egy dr. Vámos Béla nevű ipolysági ügyvéd aktája. Ez az ügyvéd 1919 februárjában felállott az ipolysági képviselőtestületben — már akkor ott voltak a csehek -— és indítványozta, hogy a képviselőtestület tiltakozzék a cseh megszállás ellen. A cseh jegyző elnökölt, a képviselőtestület elfogadta az indítványt és ezt a jegyzőkönyviben is magörökítet" ték. Itt van az akta felvidéki kormánybiztosságon. (Budinszky László: Kettő! Ez a második!) Még sokat említhetnék, de nincs időm Tá. Nem tudom hát, hogy az erdélyi esetekből is említsek-e valamit. Ott van a sok közül dr. Sebestyén Miklós esete, aki levette az ügyvédi tábláját, amikor az cláhok bementek Marosvásárhelyre, mert úgy kellett volna kiírni nevét, hogy dr. Nicolai Sebestyén és erre nem volt 'hajlandó.. Ez az ember egyébként a magyar párt alelnöke volt és a magvar párt választásából Marosvásárhely egyik alpolgármestere. Küzdött heteken keresztül közgyűléseken, újságokban a Bem-szobor eltávolítása ellen, küzdött az ellen, hogy a Bem-szobrot az olahok egyszerűen elszállítsák egy más országnak ajándékba. És küzdött még sok más magyar ügyért. Mindig hősiesen állott ki. Sok más ilyen derék zsidó van. (Matolcsy Tamás: Több nincs!) Igenis, még igen sok van, tehát ezért sem helytálló, hogy az indokolásban emlegetik az ű. n. félvéreket és vegyes; házasokat, amikor pedig a zsidókat emlegetni is önkényes álláspont. Ha egyébként a bűnök általánosíthatók, akkor az erények is általánosíthatók, (Szabó Zoltán^ Ezek kivételek ! Kivételek is vannak, — Budinszky László: Ezek erősítik a szabályt!) és ha látjuk a sok hősi kiállást, ezek téliesen megcáfolják azt az egyszerűen önkényes ráfogást egy felekezetre, vagy ha úgv tetszik, egy fajra, hogy az most már mindmind kivetni való. (Budinszky László: 99 százalékban!) Egészen más teória, egészen más tanítás hangzik le onnan a keresztről (a kifüggesztett keresztre mutat) és ha valaki igazán keresztény, ha valaki igazán nemzeti érzésű, (Bocsáry Kálmán: Ne tanítson bennünket, kérem. — Zaj.) akkor meg kell gondolnia, hogy különösen ma ne irtsunk senki magyart, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon és a jobboldalon; Magyart nem is!) ne keltsünk kicsinyes gyűlöletet, (Zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon.) mert mindenkire szükségünk van a nehéz időben. T, képviselőtársam, itt van nálunk négymillió nemzetiség. (Budinszky László: Ne bántsa a nemzetiségeket!) amely - négymillió nemzetiség nem tudom, hogyan és minit érez,