Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-202

3â8 Az országgyűlés képviselőházának Bét a -kormányzó ár az ügyvédi rendtartás re­formjáról szóló törvényt. 1937-ben, tehát pár évvel ezelőtt vita folyt itt az ügyvédeket ér­deklő fontos kérdésekről, a zárt számról, az ügyvédi elhelyezkedésekről és Gömbös Gyula idejében, Lázár Andor igazságügy miniszter­sége alatt, — amiről Petro Kálmán igen t. képviselőtársam azt mondja: 'amikor Gömbös Gynla elindult az ő útjára, stb., — három és félévvel ezelőtt egy szó zsidózás nem volt. (Rassay Károly: Ügy van!) Csodálkozom Petro Kálmán képviselőtár­samon, hogyan változtathatta meg felfogását a négy év előttivel szemben annyira, hogy ma ezt az álláspontot foglalja el. Nagyon gyakran ballottuk őt üe-yvédi kérdésekben Felszólalni, gyakran felszólalt ennél a javas­latnál. Valamennyien felszólaltunk a bizott­ságban, beszéltlünk a plénumban és az egész vitában a zsidókérdés egy szóval nem fordult' elő. Bngem meglep, megdöbbent ez a dolog és csodálkozom, hogy négy év alatt mi történt, micsoda változás jött létre, honnan fedezték fel ezeket a hiányosságokat egyszerre, hogyan látnak egyszerre mindent máskép, hogyan zú­dítanak minden bait a zsidó ügyvédekre, ho­gyan általánosítanak mindent a zsidó ügyvé­dek szempontjából. Én ezt idegenkedéssel hal­lom és sok kartársammal együtt nem érzem magam bűnösnek ezekben a vádakban, ame­lyeket a zsidó ügyvédek ellen kiáltanak. Én tudom, hogy a zsidó ügyvédek teljesí­tették hivatásbeli és hazafias kötelességüket, tudom, hogy a, zsidó ügyvédek közt a korrekt­ségnek, a becsületességnek mintaképei van­nak. (Rupert Rezső: Bródy Ernő: szegény ma­radt, nincs autója, mint a fiatal nyilas ügy­védeknek!) Ha pedig az ügyvédi kamarai életben vezető szerepet játszott ügyvédekre gondolok,' akkor a legnagyobb kegyelettel em­lékezem meg a nagy magyar ügyvédekről, a budapesti ügyvédi kamara nagy vezetőiről: íiódossy Imréről, Győri Elekről, Pan József­ről. Vázsonyi Vilmosról, Baraes Marcellről, Pollák illésről, akik mind a nemes jellemnek, a kivételesen magas erkölcsi felfogásnak, és nem a verbális, hanem a reális, igazi hazafi­ságnak voltak méltó megtestesítői. Engedel­met kérek, ezt az ü ay védi kart, ezt a zsidó ügyvédséget úgy beállítani, mint a romlott­ságnak, a becstelenséguek (Rupert Rezső: Most ez a konjunktúra!), mint a csalásnak, a zsarolásnak képviselőjét, nem lehet. Az igazságügyminiszter urat, engedelmet kérek, minden oldalról körüludvarolták. Én ne m akarok ebben az udvarlásban versenyző lenni, de kérdem, hogy ha egy o'bjektív he­lyen álló, felelősséget viselő férfiú megnézi ezeket a vádakat, lehet ezeknek bitéit adni, leitet ezekre építeni, szabad azt mondani, hogy a zsidóvallású magyar ügyvédek ennek az or­szágnak az életét megrontják! Ez nem igaz. Igen t. Képviselőház! Ami pedig magát a javaslatot illeti, ez a javaslat újabb tűszúrás. Ha előveszem az adatokat, akkor azt látom, Hitel esitették : Vitéz Attila s. h. wiplóbíráló-bi illése 19U június %7-én, pénteken. hogy a budapesti ügyvédi kamara választmá­nyában jelenleg 36 választmányi tag van. Ezek között van két zsidó; a tisztikarban zsidó egy­általában nincs. 1940 december 31-én a buda­pesti ügyvédi kamarának 3245 tagja volt. Eb­ből szavazati joga van 1862-nek, 1383-nak pedig nines, mert nem fizette be a tagdíjat. Hallot­tuk itt az igen t. képviselő uraktól, hogy a zsi­dók mind tejfelben és bőségben úsznak. Legye­nek szívesek tudomásul venni, hogy társadalmi akciók indulnak szegény zsidó ügyvédek érde­kében, hogy kifizessék tagdíjukat. Ez a bely­zet, igen t. Képviselőház, ez történik állandóan. Az 1862 szavazati joggal rendelkező kamarai tag közül 771 zsidó. Ettől a 771-től is elveszik a szavazati jogot, hogy maradjon 110 elektoruk. (Rupert Rezső: Tisztán gyerekes dolog!) En­gedelmet kérek, ezt nem tekinthetem másnak, mint apró tűszúrásnak, ismét egy lelki meg­alázásnak, amelyet a zsidó ügyvédekkel szem­ben akarnak elkövetni. A zsidó ügyvédek ezt nem érdemelték meg. Emlékszem, olvastam, hogy amikor a sza­badságharc végefelé,. 1849 július végén, Sze­mere Bertalan akkori miniszterelnök beterjesz­tette a zsidók emancipációjáról szóló törvény­javaslatot, azt mondotta, azért terjeszti be ezt a törvényjavaslatot, mert a zsidók auélkül, hogy ez kötelességük lett volna, anélkül, hogy erre kérték volna őket és anélkül, hogy jogaik lettek volna, önként jelentkeztek és mentek a szabadságharcba a magyar haza védelmére, ezért a legkevesebb elismerés, amit nekik jut­tatni kell, az, hogy őket is fel kell ruha-mi a polgári jogokkal. Ezt tette Szemére Bertalan 1849-ben. Milyen mélyre süllyedtiünk most, ami­kor 1941-ben a zsidók minden érdemét megta­gadva, őket minden módon kiátkozva és kikö­zösítve, ilyen szomorú javaslatot kell tárgyal­nunk! Nem fogadom el a javaslatot. (Helyeslés balfelől.) Elnök: T. Ház! Minthogy a napirend tár­gyalására szánt idő letelt, a vitát félbeszakí­tom és javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy a Ház legközelebbi ülését folyó évi jú­nius hó 30-án, hétfőn délelőtt 10 órakor tartsa s annak napirendjére tűzze ki: az ügyvédekre, az ügyvédjelöltekre és az ügyvédi önkormányzatra vonatkozó egyes kér­dések szabályozásáról és a házassági törvények kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalá­sát. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfo­gadni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javas­latát elfogadta. Hátra van még az ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző nrat, szíveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni. Nagy Ferenc jegyző (felolvassa az ülés }egyz(")lvön;<jvél/. Elnök: Van valakinek észrevétele a. jegyző­könyvre. (Nincs!) Ha észrevétel nincs, a jegy­zőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 1 óra 53 perckor.) Hokky Károly s. Jc. íyi tagok, |

Next

/
Oldalképek
Tartalom