Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-202

3â8 Az országgyűlés képviselőházának Bét a -kormányzó ár az ügyvédi rendtartás reformjáról szóló törvényt. 1937-ben, tehát pár évvel ezelőtt vita folyt itt az ügyvédeket érdeklő fontos kérdésekről, a zárt számról, az ügyvédi elhelyezkedésekről és Gömbös Gyula idejében, Lázár Andor igazságügy minisztersége alatt, — amiről Petro Kálmán igen t. képviselőtársam azt mondja: 'amikor Gömbös Gynla elindult az ő útjára, stb., — három és félévvel ezelőtt egy szó zsidózás nem volt. (Rassay Károly: Ügy van!) Csodálkozom Petro Kálmán képviselőtársamon, hogyan változtathatta meg felfogását a négy év előttivel szemben annyira, hogy ma ezt az álláspontot foglalja el. Nagyon gyakran ballottuk őt üe-yvédi kérdésekben Felszólalni, gyakran felszólalt ennél a javaslatnál. Valamennyien felszólaltunk a bizottságban, beszéltlünk a plénumban és az egész vitában a zsidókérdés egy szóval nem fordult' elő. Bngem meglep, megdöbbent ez a dolog és csodálkozom, hogy négy év alatt mi történt, micsoda változás jött létre, honnan fedezték fel ezeket a hiányosságokat egyszerre, hogyan látnak egyszerre mindent máskép, hogyan zúdítanak minden bait a zsidó ügyvédekre, hogyan általánosítanak mindent a zsidó ügyvédek szempontjából. Én ezt idegenkedéssel hallom és sok kartársammal együtt nem érzem magam bűnösnek ezekben a vádakban, amelyeket a zsidó ügyvédek ellen kiáltanak. Én tudom, hogy a zsidó ügyvédek teljesítették hivatásbeli és hazafias kötelességüket, tudom, hogy a, zsidó ügyvédek közt a korrektségnek, a becsületességnek mintaképei vannak. (Rupert Rezső: Bródy Ernő: szegény maradt, nincs autója, mint a fiatal nyilas ügyvédeknek!) Ha pedig az ügyvédi kamarai életben vezető szerepet játszott ügyvédekre gondolok,' akkor a legnagyobb kegyelettel emlékezem meg a nagy magyar ügyvédekről, a budapesti ügyvédi kamara nagy vezetőiről: íiódossy Imréről, Győri Elekről, Pan Józsefről. Vázsonyi Vilmosról, Baraes Marcellről, Pollák illésről, akik mind a nemes jellemnek, a kivételesen magas erkölcsi felfogásnak, és nem a verbális, hanem a reális, igazi hazafiságnak voltak méltó megtestesítői. Engedelmet kérek, ezt az ü ay védi kart, ezt a zsidó ügyvédséget úgy beállítani, mint a romlottságnak, a becstelenséguek (Rupert Rezső: Most ez a konjunktúra!), mint a csalásnak, a zsarolásnak képviselőjét, nem lehet. Az igazságügyminiszter urat, engedelmet kérek, minden oldalról körüludvarolták. Én ne m akarok ebben az udvarlásban versenyző lenni, de kérdem, hogy ha egy o'bjektív helyen álló, felelősséget viselő férfiú megnézi ezeket a vádakat, lehet ezeknek bitéit adni, leitet ezekre építeni, szabad azt mondani, hogy a zsidóvallású magyar ügyvédek ennek az országnak az életét megrontják! Ez nem igaz. Igen t. Képviselőház! Ami pedig magát a javaslatot illeti, ez a javaslat újabb tűszúrás. Ha előveszem az adatokat, akkor azt látom, Hitel esitették : Vitéz Attila s. h. wiplóbíráló-bi illése 19U június %7-én, pénteken. hogy a budapesti ügyvédi kamara választmányában jelenleg 36 választmányi tag van. Ezek között van két zsidó; a tisztikarban zsidó egyáltalában nincs. 1940 december 31-én a budapesti ügyvédi kamarának 3245 tagja volt. Ebből szavazati joga van 1862-nek, 1383-nak pedig nines, mert nem fizette be a tagdíjat. Hallottuk itt az igen t. képviselő uraktól, hogy a zsidók mind tejfelben és bőségben úsznak. Legyenek szívesek tudomásul venni, hogy társadalmi akciók indulnak szegény zsidó ügyvédek érdekében, hogy kifizessék tagdíjukat. Ez a belyzet, igen t. Képviselőház, ez történik állandóan. Az 1862 szavazati joggal rendelkező kamarai tag közül 771 zsidó. Ettől a 771-től is elveszik a szavazati jogot, hogy maradjon 110 elektoruk. (Rupert Rezső: Tisztán gyerekes dolog!) Engedelmet kérek, ezt nem tekinthetem másnak, mint apró tűszúrásnak, ismét egy lelki megalázásnak, amelyet a zsidó ügyvédekkel szemben akarnak elkövetni. A zsidó ügyvédek ezt nem érdemelték meg. Emlékszem, olvastam, hogy amikor a szabadságharc végefelé,. 1849 július végén, Szemere Bertalan akkori miniszterelnök beterjesztette a zsidók emancipációjáról szóló törvényjavaslatot, azt mondotta, azért terjeszti be ezt a törvényjavaslatot, mert a zsidók auélkül, hogy ez kötelességük lett volna, anélkül, hogy erre kérték volna őket és anélkül, hogy jogaik lettek volna, önként jelentkeztek és mentek a szabadságharcba a magyar haza védelmére, ezért a legkevesebb elismerés, amit nekik juttatni kell, az, hogy őket is fel kell ruha-mi a polgári jogokkal. Ezt tette Szemére Bertalan 1849-ben. Milyen mélyre süllyedtiünk most, amikor 1941-ben a zsidók minden érdemét megtagadva, őket minden módon kiátkozva és kiközösítve, ilyen szomorú javaslatot kell tárgyalnunk! Nem fogadom el a javaslatot. (Helyeslés balfelől.) Elnök: T. Ház! Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő letelt, a vitát félbeszakítom és javaslatot teszek arra vonatkozóan, hogy a Ház legközelebbi ülését folyó évi június hó 30-án, hétfőn délelőtt 10 órakor tartsa s annak napirendjére tűzze ki: az ügyvédekre, az ügyvédjelöltekre és az ügyvédi önkormányzatra vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról és a házassági törvények kiegészítéséről és módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát elfogadta. Hátra van még az ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző nrat, szíveskedjék a jegyzőkönyvet felolvasni. Nagy Ferenc jegyző (felolvassa az ülés }egyz(")lvön;<jvél/. Elnök: Van valakinek észrevétele a. jegyzőkönyvre. (Nincs!) Ha észrevétel nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Az ülést bezárom. (Az ülés végződik délután 1 óra 53 perckor.) Hokky Károly s. Jc. íyi tagok, |