Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-202

314 Az országgyűlés képviselőházának 2t intézkedett, zsidó volt. (Egy hang a szélsőbal­oldalon: Botrány!) Ne tévessze meg az igen t. miniszter urat az, hogy ez a, memorandum, amelyet a Müne.­től kapott, tisztelettudó és a hivatali méltó­ságnak kijáró szinte alázatosságig menő han­gon van írva. Méltóztassék arra gondolni, hogy ez a Müne., a Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesülete pár héttel ezelőtt is, de ezúttal is leszögezte a maga álláspontját ebben a me­morandumban, hogy a numerus nullus alap­ján áll. É3n tehát azért szöigezem ezt le, nehogy a túlsó oldalról, vagy bárhonnan valaki ezt félreértse s a vita-anyagába azt vessék bele, hogy íme a Müne. is meg van ezzel elégedve, mert megköszöni a miniszter úrnak ezt a ja­vaslatot^ megköszöni még azt is, hogy a mi­niszter úr a kívánt száz százalékból fél száza ­lékot adott. A magyar ember tisztességtudó és ezt is megköszöni, de mi nemzeti szocialis­ták vagyunk annyira tiszteletet nem tudók, hogy a 99 és fél százalékot reklamáljak. Itt van a kezemben a Müne. tagértesítője és abban a főtitkári jelentés, amelyet az igen t. miniszter úr bizonyára megkapott. Ebben benne, van, hogy a miniszter úrhoz küldött felterjesztésben a Müne. elnöki tanácsa rámu­tat arra, hogy (olvassa): »a zsidótörvény élet­belépéséig bejegyzett ügyvédek ma is korlát­lanul f oly tatjaik ügyvédi foglalkozásukat. Az ország ügyvédeinek ma is töblb, mint a fele zsidó. Fennmaradt a hazai jogélet a maga el­zsidósodott jellegében, és amíg ez a helyzet, nem várható a magyar jogéletnek a zsidó mo­ráltól és gondolkozásinódtól való megtisztu­lása«. Tehát elég őszintén beszélnek. Azt mondja tovább a felterjesztés (ol­vassa): »Kifejtettéi az elnöki tanács, hogy a Müne. álláspontja szerint gyökeres változást csak olyan törvényi rendelkezés idézne elő, amely a zsidó származású ügyvédeket az ügy; védi hivatás gyakorlásától eltiltja. A hazai jogszolgáltatás magyar jellege és erkölcsi tar­talma parancsolólag kívánja az ügyvédkedés­bŐl való kizárásukat is«. Kijelentik, hogy a numerus nullus az o álláspontjuk f és semmi más, ezért tesznek ők további indítványokat, amelyekkel bizonyára más képviselőtársaim fognak foglalkozni. A miniszterelnök úr bejelentette a harma­dik zsidótörvényt. A osúcsminiszter úr ezen a héten, amikor (Egy hang a szélsőbaloldalon: Lefújta!) — nem fújta le, csak további ígére­teket tett — itt a Házban beszélt és mi közbe­szóltunk feléje és ő rámutatott Imrédy képvi­selőtársunk beszédére, azt mondotta, hogy ő addig nem hajlandó intézkedni a strohman­nok kirekesztése' érdekében, ameddig nem tudja, hogy kit helyez be helyettük. Azt is mondotta a miniszter úr, hogy destrukció volna, ha kiparancsolnák állásából a zsidót addig, amíg nem tudunk helyébe magyart ál­lítani. Akkor mi a csucsminiszter úr figyel­mét szelíden felhívtuk arra, hogy ez talán el­szólás lesz, mert rombolás nem lehet ott, ahol egy megmérgezett testrész kivágásáról van szó, amikor egy rothadásnak indult szervet operálni kell, tehát ez nem destrukció, mert a szervezet többi része, az egész szervezet annál egészségesebb lesz. Ha nem tudunk flastromot tenni a kivágott testrészre, még akkor is egészségesebbé tesszük a szervezetet. Az igen t. csúcsminiszter úr tehát súlyosan tévedett és remélem, visszavonja ezt a tévedését. De azt kérdezem, ha ez áll is a zsidó válla­latokra nézve, ahova nem tudunk szakembeire­ket beállítani, hát vájjon az ügyvédeiknél nem >& illése 19 U június 27-én, pénteken. tudjuk magyar ügyvéddel helyettesíteni a zsi­dót? Azt kérdezem, t. Ház, hogy vajjion itt ebből fakadólag, amit a javaslát elénk tár, lehet-e egy pillanatig is kétségbevonni, hogy van 3000 fajmagyar ügyvéd az országban és hogy ezekkel pótolni lehet a zsidó ügyvédeket? Azt kérdezem, lehetne-e ezen a téren őrség­váltási zavarokról beszélni? Ezen a téren nin­csenek őrségváltási zavarok! A pénzügy­miniszter úrnak és csúcsminiszter úrnak múlt­kori kirohanása ennél a javaslatnál tehát tel­jesen 'felesleges. Gondoskodjék róla, lépjen érintkezésbe az igen t. igazságügyminiszter úrral és kérjen szakembereket, becsületes ma­gyar jogtudós ügyvédeket. Kap bőven eleget ahhoz, hogy a zsidó ügyvédek helyét betöltse. (Ügy van! Űffy van! a szélsőbaloldalon.) Ügy látóin» az igen t. államtitkár úr is helyesnek tartja az okfejtésemet; ezt szívesen szögezem le éá azt kérem a kormánytól, hogy igenis, tessék legalább ezen a téren változtatást hozni. T. Képviselőház! Németországban és Olasz­országban az ügyvédségből a zsidóság ki van rekesztve. Ugyanígy van Szlovákiában is és körülöttünk másutt s nyilván Horvátország is rövidesen be fogja vezetni ezt az intézkedést. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: És nincs baj!) Azt kérdezem, hogy vájjon nem egyoldalú tisz­togatása volt-e a magyar igazságszolgáltatás­nak, amikor a bírói karból kitaszítottuk a zsidó bírákat, ugyanakkor pedig az igazság­szolgáltatás másik ágánál, az ügyvédségnél teljes egészében bennhagyjuk őket. (Papp Jó­zsef: Kiciánozni őket. mind sorba! — Rajniss Ferenc: Ott megmaradnak, abol keresni lehet! — Zaj a szélsőbaloldalon.) De vájjon nem ok­talanság-e... (Rajniss Ferenc: A strómanok védelmére! Nem szégyelik magukat?) Valóban jol mondja Rajniss képviselőtársam, az ügyvédi pálya olyan, amely a zsidóság lelki alkatának nagyon is megfelel. Mód van itt ugyanis arra, hogy zsaroljon, mód van arra, hogy becsapja, megtévessze az ügyfelét és nem vitás az, hogy a ma gyár ügyvédi tekintélyét, a magyar ügy­ved iránti tiszteletet százszázalékban a zsidó ügyvédség ronitotta I.e. (Ügy van! Űffy van! Taps a szélsőbaloldalon.) Be lehet-e másnak, mint balgaságnak ne­vezni azt, hogy a bíróságból kitaszítom a zsidó bírót, de ugynakkor beküldőm az ügy­védi kamarába, mert a második zsidótörvény módot ad arra, hogy a nyugdíjazott zsidó bíró az ügyvédi kamarába bekerüljön, sőt a tör­vény helyet is csinál a számára. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és megadja a módot arra, hogy az ügyvédi kamarába felvehető legyen. (Papp József: Munkatáborba velük! Menjenek dolgozni!) Ennélfogva tehát a zsidóság arány­szama ebből az okból kifolyólag még növe­kedhetett is a második zsidótörvény óta. Ezen a téren legminimálisabb követelé­sünk a következő volna azokon kívül, ame­lyeket idáig elmondottam. A 40 éven aluli zsidó ügyvédet azonnal fóglalkozásváltozta­tásra kell kényszeríteni. Nem nagy sérelem ez, ha a 10 évvel, 15 évvel ezelőtti viszonyokra méltóztatnak gondolni, amikor a magyar fia­talember elment haza a szülőkhöz gyermek­nek és a szülők tartották el a 40 éves fiatal­embereket. 40 éves korukban kezdték el a pá­lyájukat a bíróságoknál mint díjnotkok vágj egyéb pozíciókban. 15 évvel ezelőtt ez volt a helyzet. Ha tehát akkor ez volt a helyzet, va jon mi nem kényszerítheti ük akkor a fiata labb, 40 éven aluli zsidó ügyvédet arra, hogï

Next

/
Oldalképek
Tartalom