Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-201
Az országgyűlés képviselőházának 201. miniszter: Konkrét eseteket!) és elvessék a megindítandó válóperek magvát. Konkrét esetet, igen t. miniszter úr, ne méltóztassék kívánni, mert akkor talán olyan helyzetbe hoznék személyeket, hogy ezek újabb súlyos intézkedések tárgyai lehetnének. Tény az, hogy nagyon sok nemzetiszocialista érzésű tanító szenved ezért és én éppen ezért ragadom meg az alkalmat e törvényjavaslat tárgyalásánál, hogy bízhassam abban, hogy a jövőben ilyen intézkedések előfordulni, megtörténni nem fognak. Az első pillanatban enyhítést véltem kiolvasni a javaslatnak abból az intézkedéséből, hogiy a jövőre nézve az áthelyezési ügyek a törvényjavaslat szerint a tankerületi főigazgató hatáskörébe utaltatnak, illetőleg a kibocsátandó rendeletet akként kell a miniszter úrnak kibocsátania, hogy ez a főigazgatói hatáskörbe utaltassék. A tankerületi főigazgatóság területe lényegesen kisebb, mint az ország területe és — ugyebár — a szomszédos területekről volt szó. Ha ezen belül helyezik át a tanítót állítólagos nemzeti szocialista üzelmek miatt (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Azért nem helyezik át!) nem fog olyan súlyos sérelmet szenvedni, mint ha az ország valamelyik távoli pontjára helyeznék át. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Ha politizál, azért helyezik át!) Politizálnia is szabad a tanítónak, miniszter úr, sőt kötelessége világnézetét kialakítani magában, és ezt nem tudja másként elérni, esak^ politizálással. A politika nem valami csúnya és sötét dolog, hiszen a politikai tanszéken azt hallottuk a professzoroktól, hogy a politika a tudományok tudománya, a tudományok helyességének vizsgálata és bírálata, tehát ne használják ezt a politika szót olyan értelemben, hogy ha valaki politizál köztisztviselői mivolta mellett, az lealacsonyító vagy megbecstelenítő dolgot visz véghez vagy pedig olyan dolgot, amely miatt súlyos intézkedéseket hoznak ellene. Hogyan akarjuk ilyen magatartással társadalmi együttélésünket, társadalmi összetartozásunkat erősebbé tenni, mind a külső, mind a belső bajokkal szemben ellenállóbbá tenni, ha a helyes világnézet ki 1 alakítását a politizálás útján nem akarnánk megengedni?! Szóval azért véltem enyhítést kiolvashatni, mert a jövőben az áthelyezés a tankerület területén történik. Ezt a reménységet azonban a törvényjavaslat indokolása lerontotta, mert erre vonatkozólag azt mondja az indokolás, hogy áthelyezés természetszerűen más tankerületi főigazgatóság területére is történhetik, amely esetben az áthelyezést az áthelyezendő kerülete szerint illetékes tankerületi főigazgató lesz jogosítva elrendelni. (Torkos György: Ez csak természetes!) Természetesnek látja Torkos György t. képviselőtársam, hiszem kétségtelen, hogy valami megoldást kell is rá találni, de tegyük fel, hogy a két tankerületi főigazgató nem tud egymással megegyezni, mert bár az egyik át akarja helyezni/a tanítót a másik főigazgatóság terű; létére, az a másik főigazgató nem hajlandó taníkerületében az áthelyezendő tanítót elhelyezni. De előállhat a megfordított helyzet is, hogy egy bizonyos kerületre kérnek egy tanítói áthelyezést és nem kap az a főigazgató máshonnan. A főigazgatói hatáskörök tehát összeütközhetnek. (Hóman . Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter; Ott van á nriniszter!) ülése 1941 június 26-án, csütörtökön. 293 Még nem láttam a miniszter úr rendeletét, kíváncsi vagyok, hogyan fogja ezt a kérdést eldönteni. Másként nem is lehet, csak úgy, ha a miniszter úr fog a vitás esetekben dönteni, de akkor meg hol van a tanügyi közigazgatás dekoncentrációja 1 ? Mert nem decentralizációt akarnak, hanem a törvény dekoncentrációról beszél. Hol van ez, ha a miniszternek továbbra is fenntartjuk ilyen kevésbbé fontos kérdésben ezt a hatáskörét és hogyan tudjuk a minisztériumot mentesíteni ilyen kisebb jelentőségű dolog alól racionalizálás címén, ha mégis csak fenntartjuk ezt az intézkedést?' (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Nem a miniszter ellen van ez a javaslat!) Kilóg egy kicsit a lóláb ebből a rendelkezésből is, mert amint mondottam, az áthelyezés a nemzeti szocialista érzésű tanítóknak, legalább is túlnyomó részben ezeknek... (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Berzeviczy Albert is azért helyezett át?) Tudomásul veszem, miniszter úr, azonban ezt az aggályt is el kellett mondani a javaslat rendelkezéseivel szemben, annál is inkább, mert maga a javaslat erre intézkedést nem tartalmaz, csak az indokolás nyújt némi világosságot és támpontot ennek a kérdésnek rendezésére vonatkozólag. T. Ház! Legyen szabad ezzel kapcsolatban talán egy pár szót felhoznom a koreszme mellett, a nemzeti szocializmus magyar gyakorlata, a teremtő újjászületés magyar mozgalma, a hungarizmus mellett és legyen szabad ma már olyan hasonlatot mondanom, hogy azok, akik a nemzeti szocializmusnak ellenlábasaiként jelentkeznek, ma már olyan arányban állnak egymással, mint az elefánttal szemben a mopszlikutya. A mopszlikutya megugatja az elefántot, de csak azért, mert nem ismeri annak félelmes erejét vagy nem ismerte még fel annak félelmes erejét, de amint fel fogja ismerni, a mopszlikutya taktikát fog változtatni és barátságos farkcsóválással fog az elefánthoz közeledni. (Derültség és zaj a jobboldalon.) Êzt a kis hasonlatot megszívlelhetjük valamennyien és megszívlelhetjük az ennek a törvényjavaslatnak alapján kibocsátandó rendelet számára is, hogy az ilyen inkább önkényuralomnak, mint törvényességnek nevezhető intézkedések a jövőben minél ritkábban vagy egyáltalán ne forduljanak elő. (Szabó Kálmán: Mind a négy lábára sántit ez az előbbi hasonlat. — Egy hang a ssélsőbaloldalon: Rendben van az, legfeljebb nem tetszik!) Sine ira et stuldio mondom. T. Ház! A javaslat nem tartalmaz semmiféle intéizkedést az 1935. évi VI. törvénycikk 19. §-ának rendelkezésére vonatkozóan. A 19. §. azt mondja, hogy a közigazgatási bírósági panaszjogot biztosítani kell minden körülmények között azokra az esetekre, amelyeket a közigazgatási törvény a közigazgatási bírósági, panaszjog körébe utal. Az 1935: te, amely szerint a tankerületi főigazgatónak szűkebb hatásköre van, biztosítja is ezt a panaszjogot. Most kiterjesztjük a tankerületi főigazgató hatáskörét olyan intézkedésekkel, amelyek eddig a miniszterhez tartoztak» de nem teszünk intézkedést a törvényavaslatban és annak indokolásában sem arra vonatkozólag, hogy ez a panaszjog pedig az alaptörvény szerint érintetlenül fenn fog maradni. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Ez érvényben van!) Ez a közbeszólás is már valami,'—a parlamenti napló révén — de sokkal jobban megnyugtatna bennünket az,.ha benne volna
