Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-200
A% orézággyÚés képviselőházának ÊÙO.iUése 1941 június 25-én, szerdán. 285 Annyira ment a dolog, hogy már bántani kezdett a dolog, úgyhogy egy vasárnap délután kimentem oda, beszéltem az emberekkel és láttam, hogy a tehenek egy részét, 18 tehenet eladtak, — mert azt mondta nekik a főordőtanáesos, hogy adjátok el a tehenet, hiszen városi lakosok vagytok, a városi lakosoknak pedig nem kell tehén, ne tartsanak tehenet, hanem vegyenek tejet. — láttam a dolgok állapotját, és akkor azt mondták nekem, tessék csak bemenni arra a részre és megnézni. Akkor láttam, hogy ott csemete csak egyes helyeken van, a legtöbb rész kivágott tölgy. amely tölgyből 4—12 vadhajtás no; ezt mondták erdőnek. Tovább pedig sás nő azon a részen, ahol posványos, míg azon a részen, ahol jobb a föld. gyönyörű fű nő és az a fű ott haszontalanul nő. Még azt is mondották nekem, bogy tessék megnézni, ott az egvik kerülő legeli et. Másnap elmentem a főerdőtanácsoshoz és akkor a főerdőtanácsos kibökte 3 , hogy kérem. ez illetmény-legelő. Annak az embernek 56 hold illetmény-legelő! Azt mondotta, hogy kérem, nem az egész 56 hold, hanem csak az a rész, ahol az elhanyagolt lőtér van. Ott van egy lövölde, ahol az épületek romokban állanak és azok a földihányások be vannak nőve. Én magam meggyőződtem róla, hogy az egész 56 hold, másfél hold szálerdőn kívül, parlagon hever ott, pedig azt a részt gyönyörűen eladhatná a kincstár, annál is inkább, mert a kincstári erdő a város közepén igazán fölösleges. Azt mondották, hogy karsztot csinálunk, ha kivágjuk, stb. A csehek elég jó erdőgazdák, hiszen a legtöbb helyen, még Felső-Magyarországon is, és a Dunántúlon is voltak cseh intézők, cseh erdészek és 0alléiéban is igen sok cseh eridészt láttam, és azok igazán jól gondozták a földet, (vitéz Váczy György: De csak ha a körmükre néznek!) Ha azok kivágták & kincstári erdőket Ungvár körül, akkor csak azt tették, ami más városok körül is történt. Munkácson például a várostól 3—4—5 kilométernyire kezdődik az erdő, míg Ungváron a házsorok között is van kincstári erdő, elég rossz állapotban, úgyhogy egyáltalában nincs értelme, hogy az a kincstári erdő ott legyen. Ha azt a kincstári erdőt elkezdte irtani a cseh uralom, igazán logikusan tette, mert ha már azt akarták, hogy ott fa legyen, akkor parkírozni lehetett volna azt a részt, nem pedig kincstáii erdőt tartani, ahol vaddisznók, meg szarvasok járnak. Arra nincsen szükség, hogy az emberek ablakai alatt vaddisznók röfögjenek. • Az az említett 80 család április elejétől kezdve egészen június 11-ig folyton veszekedett, folyton vitatkozott ezekkel az urakkal, míg végre nagy utánjárással, a mezőgazdasági karaara közbelépésével és a repülőtér parancsnokságának véleménye alapján, mégis megengedték nekik a legeltetést ott, ahol előbb nem akarták megengedni, mert illetményföldeken keresztül kellett volna a marhát hajtani. Ha két hónapon kérészül nem engedték meg és két hónap után mégis megengedték a legeltetést, akkor ott vagyunk annak konstatálásánál, hogy azok az urak igenis túlságosan könnyen vették 80 családnak az éhezését és 70—74 tehénnek az éhezését is, ami gazdasági szempontból, csűcsminiszteri szempontból és közellátási szempontból nagy bűntény. (vitéz Várady László: Ki kell vizsgálni!) Bocsánatot kérek a kifejezésért, de legalább tévedés. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Méltóztassék befejezni. Homicskó Vladimir: Befejezem... Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, méltóztassék helyét elfoglalni. A Ház az interpellációt kiadja a földinívelésügyi miniszter úrnak. Gosztonyi Sándor képviselő úr a földmívelésügyi és a pénzügyminiszter úrhoz, ugyancsak Gosztonyi Sándor képviselő úr a földmívelésügyi és a köaellátási miniszter úrhoz, továbbá Oláh György képviselő úr a miniszterelnök úrhoz intézett interpellációja elmondására halasztást kért. Méltóztatnak a halasztásokhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház mindhárom halasztást megadja. Mester Miklós képviselő úr a kormányhoz intézett interpellációját törölte. Papp József képviselő úr a földművelés ügyi miniszter úrhoz intézett interpellációjának elmondására halasztást kért. Méltóztatnak a halasztáshoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Következik Bodor Márton képviselő úr interpellációja (Felkiáltások jobb felől: Megadjuk a halasztást!) az iparügyi, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, legyen szíves a? interpelláció szövegét felolvasni. Nagy Ferenc jegyző (olvassa): »1. V/in-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a Keleti pályaudvarra befutó és a pestkörnyéki falvakat érintő vonatok csak a reggeli órákban közlekednek, azonban a délutáni foglalkozású munkások kénytelenek már reggel bejönni a fővárosba vonathiány miatt? 2. A Nyugati pályaudvarra közlekedő vonatjáratok szintén hasonló beállítottságúak és ennélfogva a niukásioíkinaik és a tisztviselőknek nincsen elegendő pihenőidejük. 3. Hajlandó-e a miniszter úr ezen a tűrhetetlen állapoton a legsürgősebben változtatni és a déli órákban Budapest környékéről munkásvonaitokat indítani?« Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Bodor Márton: T. Ház! Budapest környékén nagyon sok munkásember él, akik egyrészt lakáshiány miatt voltak kénytelenek Pestkörnyékre^ menni. Ezek a munkások nemcsak a reggeli órákban járnak Budapestre, hanem vannak egyes kategóriák, amelyekben a munka a déli órákban kezdődik, így a fegyvergyárban, más gyárakban, valamint a nagy közlekedési üzemeknél, például a Beszkártnál, az Autóbuszüzemnél, stb. Mondom, ezek a munkások nem a reggeli órákban kezdik meg a munkájukat, hanem délben, vagy délután 1—2 óra tájban. Napközben azonban Budapest környékéről egyáltalán nincs vonat Budapestre. Például a gödöllői vonalon fekvő kőbányai és rákosi állomás környékén, Rákoskeresztúr, Rákosliget, Rákoscsaba. Pécel, Isaszeg községekben és magában Gödöllő községben sok munkásember lakik. Én magam láttam, hogy a gödöllőü vonal mellett az országúton az emberek kerékpárral vagy gyalogszerrel mentek a főváros felé. Nem azért 'mentele gyalog, mintha nagy örömmel gyalogoltak volna be Pécelről, vagy Gödöllőről Budapestre, hanem azért, mert nem ^olt semilyen járművük, amelyen jöhettek volna. A helyiérdekű vasút távol van tőlük, mire azt elérnék, akkorára már körülbelül félig megközelíthetik 40*
