Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-200
À% ofèzâg gyűlés ké'pvisdökázanak M interpelláltam a Kacsóh-ügyben. Az akkori miniszterelnök úr, gróf Teleki Pál válaszából óhajtok elöljáróban egy pár mondatot idézni. Azt mondotta gróf Teleki Pál, hogy (olvassa): »Én úgy találtam, hogy az ilyen vádakat helyesebb minél hamarabb kivizsgálni«. (Gr. Festetics Domonkos: Ügy van! Helyes!) Azt mondotta továbbá beszéde egy részében (olvassa): »A valóság így áll. A miniszter úrnak« — értette alatta a közellátási miniszter urat — »különben módjában lesz és ez kell is, hogy megtörténjék, a hivatalnak egész gerenciáját megítélés és vizsgálat tárgyává tenni. Mint felügyelő hatóság ő úgyis megvizsgálja most az árkormánybiztosság egész tevékenységét, nemcsak ebben az ügyben, hanem egyáltalában az egész vonalon. Én ezt az áttekintést... be akarom várni...« stb. Azt mondotta továbbá Teleki Pál gróf, hogy (olvassa): »A miniszter úrnak« — a közellátási miniszter úrról van szó — »most mindenesetre alkalnui lesz mindezeket a kérdéseket is egy szélesebb vizsgálattal az árkormánybiztosság eddigi gerenciája körül megvizsgálni«. A napló szerint »Egy hang a szélsőbaloldalon: Mikor lesz az, miniszter úr? — Laky Dezső közellátási miniszter: Nagyon hamar«. (Derültség a szélsőbaloldalon.) 1941 február 12-t írtak akkor. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Fél éve csak!) Teleki Pál gróf így folytatta tovább (olvassa): »Ennek során meg lehet látni, hogy tényleg történtek-e visszaélések és ha igen, kinek a visszaélései és hogyan keletkeztek«. Mondotta továbbá (olvassa): »Ezekben akartam a képviselő úr interpellációjára megadni a választ, amilyent ez időpontban megadhatok«. Az elnök felteszi a kérdést, hogy elfogadjuk-e a választ. Rajniss Ferenc a napló szerint közbeszól: »Átmenetileg elfogadom!« — Felkiáltások a jobboldalon: — ezalatt a kormányzópártot kell érteni — »Éljen Rajniss!« — Többség. A Ház a választ tudomásul veszi. — Ez történt 1941 február 12-én. Most pedig kérdezem, t. Ház, mi történt azzal a vizsgálattal, amelyet »nagyon hamar« meghatározással jelzett a közellátási miniszter úr. Mert hiszen nekünk jogunk van annak az anyagát megismerni. ígérni nem feltétlenül szükséges, de betartani igen. (Ügy van! a. szélsőbaloldalon.) És ha Magyarország miniszterelnöke ígért valmit a Ház színe előtt, azt halála után is be kell tartani, ha jogfolytonosság van. Ez a szabály és ez a közhatalmi tekintély igazi megóvása. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Egy másik kérdés, amely tisztázásra szorul, az, hogy az ügyészség által láttamozott röpiratomban Teleki Pál gróf idézett beszédével kapcsolatban azt állítottam, hogy Magyarország megboldogult volt miniszterelnökét a tanácsadói a Kispesti Textil R. T. dolgában durván megtévesztették, amit normális viszonyok között természetesen nem szabad megtenni. Tudniillik a miniszterelnök úr a fonalárak megállapításának kérdéséiben nyilatkozott, amely az egész textilszakmára együttesen vonatkozik, ez azonban tökéletesen más-dolog, mint Ágoston Manó iir cégének az egyéni árverése, amit kétségtelenül elhallgattak a miniszterelnök úr előtt. Ez az ügy is elintéződött volna ugyan a gerenciális vizsgálat során — ahogyan nevezték —, mert ezt semmiféle bíróság, mint ügyet el nem intézheti, miután ez elsődleges politikai .ügy a kísérőjelenségei miatt. Tehát a bí\ ülése ÍÚii június Éo-én, szerelmi. á7íl róságra való hivatkozás, hogy majd a bíróság elintézi, kicsúszás a politikai felelősség alól. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Jó lett volna ez a vizsgálat, amelyet Laky miniszter úr beígért, mert kissé közelebbről megismerték volna bent azt a textildzsungelt, amelynek értékes példázására igen-túlnagy irattáromból csak a mai napig érkezett kiskereskerfői levelet mutatom be, amelyben a kiskereskedő azt jelenti, hogy a múlt év augusztusa óta Goldbergertől és az összes nagy textilesektől nem kapott választ sem a leveleire, árut nem kap, mert pamutárut, ami a szegény embereknek kell, csak ú^y adnak ezek a nagy cégek keresztény kiskereskedőknek, viszonteladóknak, ha hozzá selymet is vásárolnak. (Gr, Festetics Domonkos: Ez igaz!) Azt írja ez a kiskereskedő, hogy (olvassa): »a fenti gyárak dolgában alázatosan jelentem, hogy én szegény pusztai cseléd mezőgazdasági munkásoknak adom el a kartonruhát, mit csináljak én a selyemmeft« (Felkiáltások a szélsőbal')}dalon: Igaza van!) Kérdezem, hogy van-e tudomása a láthatatlan közellátási miniszter úrnak ezekről a dolgokról. (SzÖllősi Jenő: A láthatatlan kormánynak!) A megboldogult miniszterelnök úr parlamenti beszédében elismerte, hogy az immár közismert Kacsóh-ügyben méltányos voltam és mértéktartó az adatok felsorolásában. Tudta, hogy miért mondta. Ma sem óhajtok máskép viselkedni, de egyes nyugtalanító jelenségekre kénytelen vagyok felhívni a figyelmet. Kötelességem rámutatni arra, hogy a nagyok és a kicsinyek között tett különbségtétel jogosan sértii meg az ország közvéleményét (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és jogosan sérti a kisembereknek és a dolgozóknak az igazságérzetét. (Ügy van! ügy van! « szélsőbaloldalon.) T. Ház! Azt állítottam • a Kacsóh-ügyben, hogy az egyenlő elbánás elvének az alkalmazását kívánom, mert még a kisebb alkalmazottak esetleg megállapítandó bűnössége mellett is szem előtt kell tartani azt a letagadhatatlan tényt, hogy a teljhatalmú nagy úr, az árkormánybiztos, a főnök volt a vádlottak padjára került tisztviselőknek a partnere. Aki ezt elfelejti, annak nincs érzéke az elemi igazság iránt. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Azt kértem többek közt, hogy amennyiben Kacson Bálint tisztségének birtokában szabadlábon védekezhetik, akkor Szabó László és a többiek is védekezzenek, szabadlábon. Nem óhajtok én senkit becsukatni, csak az egyenlőséget óhajtom a partnerek között helyreállítani. A bizonyítási eljárás szabályszerű lefolytatása után ám ke rüljenek azok is szabadlábra, mert hosszú hónapokig, esetleg egy évig, vagy évekig elhúzható peres esetekben ülni annyit jelent, hogy ez a hosszá vizsgálati fogság lelkileg is elkerülhetetlenül prejudikál a társadalmi ítéletaknek. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) T. Ház! Szabó László 1941 január 5-e óta van vizsgálati fogságban, Közel félesztendeje. A vizsgálatot április 30-án véglegesen befejezték, de június 5-én egy újabb hónappal meghosszabbították a vizsgálati fogságot. ' Az ügyészségnek 56 napja volt a vádirat elkészítésére, pedig olyanféle törvényes rendelkezés van Magyarországon, hogy 15 nap alatt kell a vádiratot elkészíteni, vagy a bizonyítás kiegészítését kérni, vagy pedig az eljárást megszüntetni. De pem is^ a törvény rendelkezése a fontos, hanem az a tény, hogy a további fogvafartás ebben az esetben már a személyi «zabád-