Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-200

250 A.Z országgyűlés képviselőházának "200. ülése 10 hl június 25-én, szerdán. domásal vetőik, méltóztassanak felállani. (Megt'yriánik.) Többség! A Ház a választ tudomásul veszi. Követkőzik a belügyminiszter úr válasza Porubszky Géza képviselő úr ré»zé.re. Kérem a jegyző urat szíveskedjék a választ felolvasni. Nagy Ferenc jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Porubszky Géza országgyűlési képviselő úr az országgyűlés 1940. évi december hó 11-én tartott ülésében az Országos Társadalombiztosító Intézet komáromi kerületi pénztáránál a táppénz késedelmes kiutalása tárgyában interpellációt terjesztett elő. Ezen interpellációra végleges válaszom a következő: Az országgyűlési képviselő úr interpellációjában részint adott eseteket sorolt fel, részint pedig a kerületi pénztár működését és az Országos Társadalombiztosító Intézet ingatlanvásárlásait általánosságban bírálta. A bírálat tárgyává tett esetek a következő pontokban sorolhatók fel: , 1. A betegek hat-nyolc hónap elmultával sem kapják meg táppénzüket. 2. Levelére, melyet mint képviselő intézett a kerületi pénztárhoz, választ nem kapott. 3. Benesik Istvánné kéniéndi lakos az 1940. évi május hó 8-ika óta beteg, de táppénzét az 1940. évi december hó 11-én sem kapta meg. 4. Id. Zalába József az 1940. évi október hó elseje óta beteg, táppénzt azonban nem kapott. 5. Nagy Györgyné az 1940. évi május hó 28-tól október hó 15-ig volt beteg, de táppénzt december 1-éig nem kapott. Nem folyósították részére a kórházba utalással kapcsolatban felmerült útiköltséget sem. 6. Az Oti. ne házvételi vagy telek vételi spekulációkkal foglalkozzék, hanem tegye meg azt, amire a törvény a biztosítottakkal szemben amúgy is kötelezi. 7. A munkaadó a járulékkirovásokról késedelmesen kap értesítést s emiatt nincs módjában a kirovás jogosságát ellenőrizni, másrészt egyszerre jelentékeny összeget kell fizetnie. A felsorolt panaszokkal kapcsolatban elrendelt vizsgálat a következőket állapította meg: ad. 1. Megfelelt a valóságnak, hogy a betegek késedelmesen kapták meg a táppénzüket. A késedelem azonban főleg olyan esetekben állt elő, amikor az érdemi elintézés az igényjogosultsággal kapcsolatos valamely tény előzetes megállapításától függött. Emellett a kerületi pénztár alkalmazottainak szaktudása is hézagos volt amit egyrészt az újonnan felvett alkalmazottaknál tapasztalható gyakorlat hiánya, másrészt a magyar társadalombiztosítási jogszabályok ismeretének hiányossága okozott. Ezek a körülmények természetesen azt eredményezték, hogy a pénztár ügymenetében hátralékok keletkeztek. Az Országos Társadalombiztosító Intézethez is beérkezett panaszok megvizsgálásra az Intézet vezérigazgatója még a múlt évi augusztus havában központi tisztviselőt küldött ki, hogy a segélyezési ügyek gyors és helyes intézését kísérje fokozott figyelemmel s a hátralékok feldolgozása tekintetében a szükséges intézkedéseket foganatosítsa. A kiküldött központi tisztviselő megállapította, hogy a beosztottak munkateljesítménye nem kielégítő s hiányzik az ügy vitel kellő irányítása és ellenőrzése is. Nagymértékben súlyosbította azonban a helyzetet az, hogy az 1940. évben 15—20 alkalmazott huzamos időn át katonai szolgálatot teljesített. Abból a célból, hogy a fentiekben ismertetett állapotok megszűnjenek, a kerületi pénztár ügyvezetői tennivalóit ellátó tisztviselőt ebből a beosztásából felmentettem és egy minden tekintetben alkalmas ügyvezetőt bíztam meg a komáromi kerületi pénztár vezetésével. Az újonnan megbízott ügyvezető működését 1940. évi december hó 17-én megkezdte s működésének máris megvan az eredménye. A folyamatos segélyezésnél késedelem ezidŐszerint nincsen és a régi hátralék legnagyobb része is feldolgozást nyert, úgy, hogy a kerületi pénztár ügyintézése egy hónapon belül hátralékmentes lesz. ad 2. Az országgyűlési képviselő úr az általa említett levelet nem a kerületi pénztárhoz, hanem a pénztáv akkori ügyvezetőjéhez intézte. Az ügy érdemi részét illetően a kerületi pénztár újonnan kinevezett ügyvezetője az 1941. évi január hó 31-én kelt levelében az országgyűlési képviselő urat részletesen tájékoztatta. ad 3.. ad 4. és ad 5. Benesik Istvánné. id. Zalába József és Nagy Györgyné a segélyezési hátralékosok rendszeres feldolgozása során a részükre járó tápnénzt és útiköltséget időközben megkapták. Megjegyzem azonban, hogy id- Zalába József táppénzének késedelmes folyósítását az okozta, hogy a munkaadó a bejelentést elkésetten teljesítette és ezért az igényjogosultságot nyomban megállapítani nem lehetett. Nagy Györgyné esetében r pedig a kórházi ápolást követő időre járó táppénz késedelmes folyósításának részben maga a biztosított volt az oka, mert a kórházból történt elbocsátására vonatkozó kórházi igazolványt több mint báromhónapi késedelemmel küldte be a kerületi pénztárnak. ad 6. Az intézet ingatlanvásárlásainak a betegségi biztosítási ellátással semmiféle vonatkozása nincs. Az intézet az ingatlanokba nem a betegségig biztosítási, hanem az öregségi biztosítási ág vagyonát helyezi el. Az elhelyezés nem az intézet kénye-kedve szerint történik, mert az 1928:XL. törvénycikknek a 6500/eln. 1928. N. M. M. számú rendelet 58. §-ával módosított 133. §-a szabja meg azt, hogy az öregségi és rokkantsági járuléktartalékalap vagyona hogyan helyezhető el. E tekintetben elsőrendű követelményként kell szem előtt tartani az alap értékálló^ elhelyezését. Az Országos Társadalombiztosító Intézet ingatlanvásárlásai tehát egyrészt a törvény rendelkezéseinek végrehajtásán alapulnak, másrészt az említett célt vannak hivatva szolgálni. Egyébként is aze tárgyban hozott határozatok érvényességéhez minden esetben jóváhagyásom szükséges. Ad 7. Tény az, hogy a komáromi kerületi nénztár egyszerre több hónapra kirótt járulékokról szóló kimutatást küldött ki. Ez a körülmény a komáromi kerületi pénztárnak kétségtelen mulasztásából származik, azonban nem akadálya annak, hogy a munkaadó a kirovás jogosságát és összegszerű helyességét ne ellenőrizhesse. A ki nem egyenlített járulékokról szóló fizetési meghagyás ugyanis csak a kézbesítést követő nyolcadik napon válik jogerőssé s így módjában áll a munkaadónak a fizetési meghagyásban felsorolt alkalmazottak után részletesen kimutatott járulékok helyességét a felszólamlásra nyitva álló 8 napon belül ellenőrizni. Ami pediy a járulékfizetés kötelezettségét illeti, e tekintetben utalnom kell az Orszá-