Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.
Ülésnapok - 1939-192
8 Az ÓFszapgyule's kêfiVÏèètohAzçmah i9&. képviselőház előtt; az abban foglaltakhoz hozzátennivalónk nincsen. Hangsúlyozni' kívánjuk mégis, hogy az ismertetett Programm a dolog- természeténél fogva csak a követendő irányok megjelölésére szorítkozhatott és elasztikus, vagyis alkalmazkodik a viszonyok változásaihoz. A kormányzat pénzügyi célkitűzései változatlanok é> változatlanok azok az utak és eszközök is, amelyeken haladva és amelyek igényhevételével elérésüket biztosítani 'kívánjak. Nagy súlyt helyezünk a költségvetés egységességére és teljességére, nemcsak azért, hogy a költségvetésből és az annak rendszerét követő zárszámadásból az államháztartásról teljes és tiszta képet nyerhessünk s annak eredményei kellőképpen elbírálhatók legyenek, de azért is, hogy az államháztartás irányításának egységességét biztosítsuk. Ebből a célból nemcsak, kerülni kívánjuk új céladók, alapok és költségvetésen kívüli kezelések létesítését, ele amennyire lehetséges, az eddigieket is beolvasztjuk a költségvetésbe. (Helyeslés.) A mai rendkívüli viszonyok között is arra törekszünk, hogy a normális állami szükségletek az államháztartás rendes bevételeiből fedeztessenek. Költségvetésig politikánk alapja, hogy komoly takarékosságot kell érvényesítenünk az államháztartásban csak íigy, mint más közháztartásokban. Ugyanezt a takarékosságot követeljük meg a magánháztartásokban is. A közháztartásokban nemcsak a közterhek magassága, de az előttünk álló feladatok nagysága is komoly takarékosság érvényesítését teszi szükségessé, mert a megoldásra váró feladatokat, amelyek közül csupán a visszacsatolt, területek katonai, közigazgatási, gazdasági és kulturális berendezésének sok-sok milliót igénylő költségére utalunk, csak úgy leszünk képesek megoldani, ha azok anyagi fedezetét legalább r részben más irányokban eszközölt megtakarításokból teremtjük elő. (Helyeslés jobb felől.) Ez feltétlenül szükséges, mert az adóztatásoknak megvannak a maga természetes határai, amelyeken túlinenni észszerütleu volna. (Helyeslés a jobboldalon.) Bármilyen súlyos adóztatásra, van szükség, mindig gondolnunk kell arra, hogy adóztatás útján el ne vonjuk azt az anyagi erőt, amely • a gazdasági élet berendezéseinek fenntartása és fejlesztése érdekében szükséges. (Helyeslés a jobboldalon.) A magánháztartásokban pedig a takarékoskodást nemcsak az általános gazdasági szempontok, jelesen a tőkeképződés szempontja indokolják. A jelenlegi viszonyok között igényeit mindenkinek mérsékelnie kell. (Ügy van!. Ügy van!) Az adóztatásnál az egyenlő elbánás elvét a lehetőség szerint érvényesítjük. Adóztatásunkat természetesen nem alapíthatjuk tisztán és kizárólag a jövedelem- és vagyonadóra, amelyek a személyi viszonyok messzemenő figyelembevételét teszik lehetővé, hanem fenn kell tartanunk az egyenesadóknál a hozadéki adókat, amelyeket a jövedelem- és vagyonadó csak betetőz és amely utóbbiak lehetővé teszik a hozadéki adók aránytalanságainak kiegyenlítését. Be nem nélkülözhetjük a közvetett adókat sem, mert az állami szükségletek nem volnának fedezhetők annak a nagy anyagi erőnek megadóztatása nélkül, amely a kis jövedelmekben, a társadalom széles rétegeinéi szétoszolva jelentkezik s éppen nagymérvű ütése t0jfí apHhs 2),.-én ! esüeoTuHcou. ] szétoszlásánál fogva egyeuesadókkal meg nem j fogható. Ez nemcsak nálunk van így, de minI denütt az egész világon. (Úgy van! Úgy van! i a jobboldalon.) Az adóztatás terén várható intézkedések között ki kell emelnem a hadnientessógi adó nevezetesét, (Helyeslés a jobb- és a, baloldalon.) amellyel — ellentétben az 1920-ban megszüntetett hadmeutességi díjjal —- nemcsak az állami bevételeket kívánjuk fokozni, de egyben anyagi erejükhöz mért váltsággal kívánjuk megterhelni azokat, akik katonai szolgálatot egyáltalában nem vagy csak részben teljesítettek. (Élénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Az illetékreforni terén is érvényesíteni kívánjuk azokat a szociális szempontokat, amelyek a legutóbbi adótörvényben mar kifejezésre jutottak. Az illetékkődex elkészítése azonban az anyag nagysága miatt huzamosabb időt vesz igénybe és azért azt tervezzük, hogy az öröklési és ajándékozási illeték új szabályozásáról a családvédelmi szempontok mielőbbi érvényesítése érdekében a kódexet megelőzően külön javaslatot terjesztünk elő. (Helyeslés a. jobboldalon.) A hitelpolitika terén arra törekszünk, hogy a termelés fokozható legyen s az egyéni és közérdekből egyaránt szükséges beruházásokat biztosíthassuk. Különös súlyt helyezünk a vidék megfelelő hitelellátására, egyrészt a mezőgazdasági érdekeket, másrészt azt tartva szem előtt, hogy ezzel is biztosítsuk a vidéki élet egészséges fejlődéséi, különösen, az ipar és a kereskedelem megfed elő decentralizálásával. Fontos azonban, hogy az igénybevett hitelek valóban a gazdasági érdekeket szolgálják; azok felhasználását tehát nem lehet teljesen az adós tetszésére bíznunk, hanem ellenőriztetnünk kell. hogy a felvett kölcsönök tényleg a termelés fokozására vagy a szükséges beruházások költségeinek fedezésére használtassanak fel. Különös súlyt helyezünk a mezőgazdasági hitelellátásra. Már biztosítottuk a mezőgazdaság részére a beruházási hiteligények kielégítését és amennyiben e téren a gazdasági viszonyok további intézkedést tesznek szükségessé, úgy azt is idejében meg fogjuk tenni. A termelési, úgynevezett zöldhitelek engedélyezése iránt is intézkedtünk. Amennyiben a rendkívüli viszonyok kivételes intézkedést igényelnek, ez elől sem zárkózunk el, amint azt a súlyos helyzetbe jutott szőlősgazdák támogatását célzó hitelakció bizonyítja. (Éljenzés jobbfelől) Az ipar ós kereskedelem terén a hitelezési viszonyok nem voltak olyan nehezek, mint a , mezőgazdaság terén. Ebben az irányban tehát csupán a rendkíviü jelentős kisiparostársadalom hitelszükségletének biztosítása érdekében van szükség külön intézkedésekre. ( (Helyeslés.) Ebben az irányban két akció van folyamatban. (Halljuk! Halljuk! jobb/elől.) Ezek keretei a kisiparosság igényeit kielégítik. De ha szükséges, a rendelkezésre álló hitelkereteket ki fogjuk bővíteni, (Helyeslés a jobbokküon.) A mezőgazdaság terén a legfontosabb teendő a termelés folytonosságának biztosítása. De ezzel nem szabad megelégednünk, hanem minden vonalon a termelés fokozására kell törekednünk. (Ügy van! Úgy van!) Egyetemes érdekünk, hogy belső szükségleteinket kielégíthessük és a feleslegeket értékesíthessük. A tavalyi kedvezőtlen időjárás és a rendkívüli viszonyok miatt készleteink alatta ma• radnak a normálisnak, a tavaszi áradások és
