Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-197

118 Az országgyűlés képviselőházának 197. Nem tudom megérteni, mi akadályozza a kormányzatot abban, hogy a mezőgazdasági lakosság széles tömegei számára ugyanazokat a szociális juttatásokat adja, amelyeket ott ad ésmég kevésbbé tudjuk megérteni — nemcsak mi, hanem a dolgozó magyar tömegek is — hogy az iparban tevékenykedő magyarság megkapja a családi pótlékot gyermekei után, de aki a földet túrja, amelyből az egész nemzet élete fakad, az nem tarthat erre számot. Pedig a sok gyermek, a magyar fajta feltörő új nemzedéke éppen a magyar falvakban és pusztákon nő fel. (vitéz Várady László: Helyesen mondja! Teljesen igaza van!) Nagy örömömre szolgál, hogy t. képviselőtársam is helyesel a túloldalról (vitéz Várady László: Töb'ben helyeselnek, nem csak én! Mindnyájan - helyeseljük!) és hogy mindenki a lelke mélyén helyesel, de kérdezem, miért nem teszi meg akkor a kormány mindezeket az intézkedéseket"? (Tost László: Mert két hónap alatt nem lehet megcsinálni! — Szölló'si Jenő: De húsz év alatt igen! — vitéz Várady László: Bárdossy nem húsz éve miniszterelnök, csak két hónapja! — Zaj a szélsőbáloldalon. — Mokcsay Dezső: A rendszer! A rendszer! — Elnök, csenget. — Maróthy Károly: A rendszer már huszonkét év óta van itt! — vitéz Várady László: Tárgyilagosabbnak kell lenni! - Zaj.) •; Ezek után, mielőtt a termelés kérdéséről beszélnék, a pénzügyminiszter úrhoz is lesz néhány őszinte, egyenes kérdésem; nagy örömömre szolgál, hogy jelen van. Számtalan kérdéssel fordultak hozzám azok a kis, nyomorult magyar emberek, akik a világháború idején vagyonuk töredékét vagy egész vagyonukat hadikölcsönbe fektették és most valamilyen megoldást várnak. A legnagyobb örömmel üdvözölte az ország közvéleménye, amikor a pénzügyminiszter úr bejelentette, hogy a hatlikölcsönkérdést rendezi. A rendelet meg is jelent arról, hogy letétbe kell helyezni, illetőleg be kell jelenteni a kötvényeket. Ez nagyon helyesen történt és emlékszem arra, hogy a pénzügyminiszter úr ezirányban tett felszólalásomra 'azt mondotta a vita során, hogy nem hajlandó nyilatkozni, mert ha ezt tenné, üzérkedés indulna meg. (Ügy van! Ügy van! jobbfelöl.) Ez is helyes volt, miután azonban a letét'behelyezés, a feljegyzés és minden, országszerte minden faluban megtörtént és már türelmetlenül várják, hogy mi lesz, tisztelettel kérdem a pénzügyi kormányzatot: mi a szándéka, mikor és mit fog végre tenni ebben az ügyben egy évvel ez után a bejelentése után? (Zaj a szélsőbaloldalon. — Maróthy Károly: Most nem alkalmas rá az idő, azt fogja mondani!) A legteljesebb rosszalással és az egész magyar társadalomnak időről-időre történő kiábrándulásával találkozik az a politika, amely nagy kérdéseket bejelent, a sajtóban óriási módon közzétesz és azután évek múlva sem történik semmi. Ez nem az az őszinte politika, amellyel a nemzetiszocialista Magyarországot az új Európába be lehet kapcsolni. (Szölló'si Jenő: És amelyet támogatni lehet!) A pénzügyminiszter úr irányában fel kell említenem azt is, amikori mérleget készítünk a Ház és a 36-os bizottság működéséről, főleg pedig gazdasági működéséről, hogy a sokszor bejelentett és a Ház minden oldalán mindig nagy tapssal kísért adóreformból mikor és mit fognak megvalósítani? Jómagam is és Imrédy Béla képviselőtársunk is hangsúlyozta az év folyamán együlése 19Ifi június 20-án, pénteken. vita során, hogy a hadinyereséget meg kell adóztatni és igénybe kell venni. Az eredmény az, hogy ebben a kérdésben azóta semmiféle nyilatkozat vagy intézkedés nem történt, pedig azt hiszem, ho^y az, aki az ipari, általában a gaadasági eletet ismeri Magyarországon, annak tudomásul kell vennie azt, hogy igenis, ebben a konjunkturális helyzetben, ilyen árszinvonalemelkedés mellett nagyon komoly konjunkturális hadinyereségről van szó. Arról már nem is kívánok beszélni, mert erre sohasem kaptunk választ, hogy a .lövedelemeloszlás és a köztehermegoiszlás rendkívüli aránytalanságát mi módon és hogyan kívánja a kormányzat rendezni és főleg ímikor, mert tudomásul kell vennie a kormányzatnak azt, hogy egy nemzeti szo cialista munkaállamra való átépítésnek első tétele, hogy a rendkívül kirívó jövedelemegyenlőtlenségeket lefaragja, Milliós jövedelmek az egyik oldalon, létminimumot isem biztosító fizetések a másik oldalon nem képezhetik alapját egy új életformának. • A termelés kérdését kell még egészen röviden érintenem és ennek során meg kell állapítanunk azt, amit. a csúcsminiszter úr expozéjának tárgyalása során is mondottuk és azóta sajnálatos módon az események is minket igazoltak. Hangsúlyoztuk, hogy átfogó tervre, tervgazdálkodásra és megfelelő organizációra van szükség. Mi azóta ez irányban semmiféle intézkedést vagy tervezetet nem láttunk. Nem kívánok jelenleg mással foglalkozni, egészen röviden, mint csak a mezőgazdasági termelés kérdésével, az egyik legnagyobb közgazdasági és nemzeti problémával. Fel akarom hívni a kormányzat és a Ház figyelmét arra, hogy a közellátás problémája, az ország'önellátásának a kérdése nem az egyedüli Programm ja a magyar termelésnek és a mezőgazdasági termelés eredményének. Figyelmeztetnem kell arra, hogy komoly kereskedelmi szerződések köteleznek bennünket nagymennyiségű szállításokra, amelyeket teljesíteni nem tudunk azért, mert a termelés színvonala rendkívüli mértékben aláhanyatlott. Itt nemcsak az esőre és az esős évek sorára kell utalni, hanem arra a teljes rendszertelenségre és rendezetlenségre is, amely a magyar agrártermelés terén ma is dívik. Én figyelem az agrárérdekképviseletek életét. Nincs egy gyűlés, nincs egy értekezlet hónapok óta, ahol nem hangsúlyozzák, hogy a termelés alaptétele a jövedelmező ár és egy egységes árrendszer felépítése. Tegnap az Omge. gyűlésén az árrendszer három pilléréről beszéltek nagyon helyesen: hogy a kenyérmagvak árának, a takarmány neműek árának és az állat árának helyes, harmonikus összeegyeztetése biztosíthatja csak a mezőgazdasági termelés egész volumenjének az emelkedését. Ott is elmondották a gazdaemberek, a szakemberek, nehogy olyan ármegállapítás történjék, amelynél a kenyérmagvak és a takarmányárak között olyan különbségek vannak, hogy először megetetik az állatokkal a kenyérmagvakat, azután mi esszük meg a takarmánymagvakat. Itt szerves, egészséges politikát kellene inaugurálni, de ezzel szemben mást tapasztalunk. Egy negyedóra meghosszabbítást kérek. Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbítást megadni? (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadta. Matolcsy Mátyás: Az árkérdéssel kapcsolatban szabad legyen rámutatnom arra, hogy a mezőgazdasági termelés egyes főágai között a