Képviselőházi napló, 1939. X. kötet • 1941. április 24. - 1941. július 25.

Ülésnapok - 1939-197

Az országgyűlés képviselőházának 197. i nem igen jutottunk tovább a megnyugtatni igyekvő nyilatkozatoknál. Számokkal fogok szolgálni, előbb azonban megemlítem, hogy a megboldogult gróf Teleki Pál volt miniszterelnök úr a kérdés megoldásával kapcsolatban több alkalommal hangsúlyozta itt is, a felsőházban is, hogy nyolc-, illetőleg négyesztendős vizsgálatnak kell megelőznie a földkérdés megoldásának megindítását. (Zaj.) Ezt csak azért említem fel, mert a jelenlegi kormányzat és annak elnöke hangsúlyozta, hogy változatlanul ugyanazon a vonalon kíván haladni, és bemutatkozó beszédében mindössze annyit nyilatkozott, hogy a végrehajtás ütemét amennyire csak lehet, gyorsítani kívánja. Ez az »amennyire csak lehet«, nagyon sok mindent takar, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) mert az eredmény az, hogy azóta két hónap telt el és sem a zsidóföldek terén, sem az általános földkérdés rendezése terén nem történt más, csak az a rendkívül furcsa eset, hogy a már másféléve törvényerőre emelkedett úgynevezett földtörvényünknek, a haszonbérleti törvénynek végrehajtási utasításálból csak egy szektort, csak a házhelyek kérdésére vonatkozó rendelkezéseket r adták ki. Kérdezem újra a miniszterelnök úrtól — és félreérthetetlen, egyenes, becsületes választ kérünk végre — hogy mimódon kívánja a kérdést rendezni? Mert nagy nyilatkozatokat tenni nagy tapssikereiket aratni és ugyanakkor néhány nap múlva kiszalad a törvény legfurcsább intézése, egy parciális megoldás kiadása alakjában: ez ,azt hiszem, valamennyiünket és az egész magyar közvéleményt mélyen megdöbbenti. T. Ház! A földkérdés megoldása terén pedig nap mint nap rendkívül furcsa számok, mindennap nagyobb és nagyobb szántok jelennek meg arranézve, hogy a földkérdést milyen ütemben és gyorsan oldotta meg a kormányzat. (Zaj a szélsőbaloldalon. .— Maróthy Károly: Ugyanazt tízszer feltálalják! — vitéz Lipcsey Márton: »Oldja meg«, nem »oldotta meg«. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Beszámolni kívánok erről a kérdésről és fel kell említenem azt, hogy az 1936. évi, a hitbizományi intézmény reformjáról szóló törvény életbelépte után ma, öt évvel később a hitbizományok területe változatlanul 823.000 katasztrális hold. Egyetlen hitbizományt sem oldottak fel a kötöttségből. Az 1936. évi telepítési törvény, a második zsidótörvény és az úgynevezett kishaszonbérletekröl szóló, egyszerűen földtörvénynek nevezett 1940. évi törvény után, tehát az 1936 július elsejétől 1941 június 21-éig terjedő öt esztendő leforgása alatt az Országos Mezőgazdasági Kamarának most megjelent hivatalos jelentése szerint 199.964, tehát kereken 200.000 katasztrális holdat szerzett meg az állam birtokpolitikai célokra. Ebből 90.021 holdat örök tulajdonba juttatott és 109.943, tehát kereken 110.000 holdat pedig 'bérleti formában adott át a kisembereknek. A 90.021 holddal kapcsolatosan figyelembe kell venni azt, hogy összesen 4616 esetben élt az állam elővásárlási és visszavásárlási jogával, — hangsúlyozom: nagyon helyesen, mert tönkrement, nyomorult kisembereknek földet juttatott vissza a család valamelyik tagja számára (Ügy van! Űgy van! a szélsőbaloldalon.) — és ez a föld 24.110 katasztrális holdat tesz ki 16,000.000 pengő értékben, átlagosan 52 holdas birtok nagyságban; tehát ezzel tönkrement kis magyar emberek exisztenciáját mentették meg. Amikor ezt teljes mértékben helyeseljük s állése 1941 június 20-án, pénteken. 115 dásos munkának tartjuk, ugyanakkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy a 90.021 holdból emiatt le kell vonni 24.110 holdat a visszajuttatott tönkrementek földjét, mert ezeknek a tönkrement kismagyároknak megmentése nyilván nem nevezhető a feudális birtokrendszer leépítési folyamatának. (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ha ezt a levonást elvégezzük, kitűnik, hogy 65.911 hold az, amit öt év leforgása alatt örök tulajdonba juttattak birtokpolitikai akciók során. Ez évenkint és átlagosan 13—14.000 katasztrális hold mindössze, ami a tíz évvel, korábbi magánparcellázások mértékét sem éri el. Ehhez természetesen hozzá kell adni a 110.000 holdnak öt év alatt átlagosan 20—24.00fr holdas bérleti formában való juttatását. A földkérdés nagyhorderejű problémájának ez a megoldása természetesen nem az, amelyet mi követelünk és az egész magyar gazdatársadalom követel a magyar fajta megerősítése és földhöz kötése érdekében. Amikor a parlament munka nélkül, dolog nélkül tölti idejét, a 36-os bizottság pedig alig-alig ülésezik, kérdezem, t. Ház, mi akadálya lenne annak, hogy a kormányzat akár a munkanélküli parlament elé, akár a bizottság elé olyan javaslatokat terjesszen, amelyek ennek a kérdésnek az ütemét meggyorsítanák? : Legyen szabad egy pár konkrét nagy problémát, súlyos esetet felemlítenem, amely á megoldást fékezi és lehetetlenné teszi. A zsidóbirtokok igénybevételének, a lebonyolításának egyik legnagyobb akadálya közismerten az, hogy a becsérték megállapítása ellen fellebbeznek a Táblához. Kérdezem: ha az 1920-as földreform végrehajtása során a magyar birtokosokkal szemben lehetett alkalmazni egy közönséges szorzószámot a kataszteri i tiszta jövedelmet illetően, mi az akadálya annak, hogy egy háromsoros rendelkezésben megállapítsák, minden becslés és nyavalygás helyett, hogy a zsidóbirtok értéke nem lehet több, mint a kataszteri tiszta jövedelem húszszorosa? (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A dolog el volna intézve, nem mehetne sem a Táblához, ; sem sehová, csak a jó Istenhez (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) és azonnal végrehajtható lenne az intézkedés. Azt hiszem, hogy a zsidó birtokok értékelésében az a nagy gondosság, amellyel az egyes szervek eljárni látszanak, megítélésünk szerint teljesen helytelen. Mert igenis, helytelen az az elmélet, amelyet hallunk a főispánok jónéhányának szájából, hogy ennyire leértékelni nem szabad a zsidó birtokot, mert; így a magyar föld értékét becsméreljük le. (Derültség a szélsőbaloldalon.) Akinek ennyi közgazdasági tudása és ismerete van, annak- tudnia kell azt, hogy a föld értékét nem annak a néhány százaléknyi forgalomba került-birtoknak értéke szabja meg, hanem a búza, a sertés és a; tej ára dönti el, hogy a földnek mi a jövedelmezőségé és az értéke. Nem lehet, tehát azt mondani, hogy lezüllik a föld ára, ha azt a félmii* lió holdat, az egész ország birtokállományának

1 százalékban egy csekély részét, alacsony áron is juttatnánk oda. Pedig higyje el az igén-1. Ház, hogy ezeknek a földeknek első helyén; olcsó áron éppen a legszegényebb, sokgyërs mekes magyar családok kezébe kellene kerülni. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) "*•'• ; Mióta.magyarázzuk ezt, mióta kívánjuk ^' és a kormányzat egy lépést sem tesz.

: Elárulok valamit, neveket nem kell. mondanom

s - hiszen mindenki tudja a másik oldalon Is? hogy -'-mit--