Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-167

Az országgyűlés képviselőházának 167. kérdést megoldani, hiába csinálunk az egyetemen bármit, — hiszen ez világos — tonát azt, hogy a parasztságnak és a kisiparosságnak a gyermekei később majd az egyetemre kerülhessenek, a kozépiskoiáoan (kell megoldani. (Upy van! Ügy van!) Ez elsősorban középiskolai, de különösképpen mtematusi probléma Magyarországon, E nélkül ezt a kérdést megoldani nem lehet. (Meskó Zoltán: Gazdasági ikérdés ez!) Erre csak azért nem térek ki részletesebben ez alkalommal, mert itt az egyetemről van szó. Mégis, hogy az egyetemen hogyan alakult a létszám ebből a szempontból, erre egy-két adatot vagyok bátor még citálni. Mindenki megtekmtiheti — szintén a hivatalos statisztikai kiadványokban — azokat az adatokat, hogyan részleteztetnek az egyetemi és föisko lai hallgatók a szülők foglalkozása szerint. IU nincs időm arra. hogy nagyon sok adatot olvassak lel, csak a legpregnánsabb bakát. (Meskó Zoltán: Párat legalább, tegye azt!) Menjünk vissza a legrégibb időre. Az 1920—21-es tanévben az volt a helyzet', — legcélszerűbb, ha százalékot mondok, mert jobban szemléltető — hogy az összes hallgatók köz üt kisbirtokos, t kisbirtokos-napszámos, bérlő és más önálló őstermelő stb. — így kategorizálja a statisztika — szülőktől kerül ki a hallgatók 9%-a. A gazdasági munkások és cselédek sorából még 1%-ot sem tett, azután a gazdasági cselédek közül, illetőleg napszámosok közül szintén egészen kicsi töredék. Együttvéve tehát körülbelül 9%-ot tett ki. Ebből a 9%-bói ma már majdnem 12% lett. (Mozaás a szélsőbaloldalon. — Eay hana a szélsőbaloldalon: Nagyon szép!) Bátor leszek majd összehasonlítani mas adatokkal. Ennek a százalékemelkedésnek a jelentősége elsősorban abban van, hogy ezek a mezőgazdasági rétegek önerejükből mikre voltak képesek ezen a téren. (Meskó Zoltán: Tehát ha támogatnák őket más volna!) Hozzáteszem azt, hogy eh ben a számban nem foglaltatnak benn az iparosszülők adatai, ami végeredményben majdnem ugyanilyen fontosságú, ahol a helyzet az, hogy körülbelül 8—12% között váltakozott. De idézek egy másik számot. Ma az a helyzet, hogy míg az őstermelők, a kis őstermelők, a nagybirtokosok és középbirtokosok nélkül — tehát csak a kisgazdák és az annál kisebb kategóriák közül kerül ki a hallgatóknak majdnem 12%-a, ue-yanakkor a köztisztviselők kozul 14%, tehát alapjában véve nincs is lényeges eltérés ebben a tekintetben. ' A többi percent azután sok egyéb kategóriából alakul ki. de ezek között ilyen jelentékenv százalék egy sem adódik. Tagadhatatlan, hogy nincs meg az arány — mondjuk — első látszatra a mezőgazdasági országos statisztikai arányszám és e között az adat között s tagadhatatlan, hogy a fejlődésnek másnak kell lennie, mint eddig volt. De megint csak visszatérek két kérdésre. Az egyik a középiskola problémája. Itt az eredmény csak évek múlva fog mutatkozni, akkor, ha lehetővé tesszük a kisembereknek, hogy gyermekeiket középiskolában taníttathassák. A másik pedig az. hogy akárhogyan fogjuk csinálni, az mindig magától értetődő marad, hogy az úgynevezett lateiner ember bizonyos helyzeti előnyben lesz a többivel szemben és gyermekét könnyebben fogja tudni iskoláztatni, ha másért nem, azért, mert ott lakik helyben. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Téves félfogás!) Már most tagadhatatlan, ismétlem, hogy ezen a téren valamelyes csekély javulás ülése 19W december 11-én, szerdán. önmagától is bekövetkezett, de világos, hogy az irányításnak másmilyennek kell lennie és. éppen ezt a célt szolgálja a törvényjavaslatnak az a paragrafusa, amely — szemben az 1928 : XIV. tc.-kel, amely foglalkozási kategóriákat sorol fel, úgyhogy ezek előnyben részesülnek — most azt mondja, hogy a felvétel szempontjából egyetlen feltétel van: a nemzet és állam iránt való hűség és az erkölcsi megbízhatóság. Ezen belül majd azután a zsidótörvény intézkedik. Hogy hogyan, erről most nem akarok beszélni. Nekem is ugyan azok a reményeim vannak, mint Rapcsányi t. képviselőtársamnak. (Meskó Zoltán: Tudja, milyen lesz a törvény?) Nem. (Meskó Zoltán: Én tudom!) Akkor Meskó képviselőtár sam előnyösebb helyzetben van. Elnök: Kérem Meskó képviselő urat, ne méltóztassék közbeszólásaival zavarni a szónokot. (Mozgás. •— Meskó Zoltán: Nem lesz kielégítő!) Meskó képviselő urat mégegyszer és. utoljára figyelmeztetem, ne szóljon közbe. Donáth György: Ezen belül viszont a kultuszminiszter úrnak tág lehetősége lesz arra„ hogy alkalmazzon megfelelő eszközöket abban az irányban, hogy azok az elvek, amelyek itt elhangzottak, megvalósíthatók legyenek. Ismétlem, sok mondanivalót ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban, éppen azért, mert ennyire csak egy — majdnem azt mondhatnám: technikai — kérdéssel foglalkozik és elvi kérdésekkel úgyszólván egyáltalán nem, alig lehet felhozni. Lelhetne sokat beszélni arról, hogy majd azután, ha a törvény értelmében a kultuszminiszter úrnak felhatalmazása lesz arra, hogy ezeket a kérdéseket rendezze, ezeket a kérdéseket hogyan szabályozza. Ez azonban, azt hiszem, szorosan véve, nem tartozik ide a mai javaslat tárgyalásához, úgyhogy én következtetésemet tisztán ennek az érdemi résznek alapján teszem meg, amely — ' ismétlem — csak arról van hivatva dönteni: kell-e itt a főiskolai hallgatók felvétele tekintetében bizonyos rendet teremteni vagy nem és kinek adjuk meg a felhatalmazást, a kultuszminiszter úrnak vagy másnak, kell-e a hallgatóság egyesületei számára bizonyos ezervezeti reformokat hozni és ki legyen ennek gazdája, a kultuszminiszter úr vagy más? Tisztán erről tárgyal a törvényjavaslat és azt hiszem, ez olyan kérdés, amelybe politikumot szinte nem is lehet belevinni. Egyrészt tehát ezen szempontok alapján, másrészt azért, mert a kultuszminiszter úr intencióit jól ismerem és mert hallottam arról is már a múltkor költségvetési beszéde alkalmával, hogy a mezőgazdasági lakosság nagyobb tanulási lehetőségeit biztosítani akarja, továbbá, mert tudomásom van a miniszter úrnak arról a kijelentéséről, hogy a bajtái'si egyesületek vezetőivel is meg akarja beszélni, milyen módon szabályozza majd egyesületi életüket és mivel mindezek teljesen megnyugtatnak, — a magam és pártom nevében teljes nyugalommal és bizalommal elfogadom a törvényjavaslatot. (Taps a jobboldalon.) Elnök: A közoktatásügyi miniszter úr kíván szólni. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Csatlakozva Donáth György t. képviselőtársam most elhangzott egyik utolsó mondatához, amely szerint sok mondanivaló erről a törvényjavaslatról nincs, rövid leszek, és csupán egynéhány kérdést kívánok érinteni. Mindazt, amit itt haílottunk úgy az előadó úr, mint Donáth kép-