Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-189
Az országgyűlés képviselőházának 189. ülése l&ll április 2-án, szerdán. ^m van szó. Felhoztak ellene egy csomó konkrét vádat, amelyekre nem akarok kitérni, r mert azok katonai becsületügyi eljárás tárgyát képezik. (Horváth Géza: Akkor jó helyen van! — Elnök, csenget.) Van azonban ezek között egy olyan súlyos vád, amelynek alátámasztása annyira erős, hogy a legsürgősebb kivizsgálást okvetlenül kémem kell a miniszter úrtól az egész futballtársadalom nevében, (Zaj a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget. — Egy hang jobbfelől: Tévedés!) függetlenül a katonai becsületügyi eljárástól, mert hiszen igen jól méltóztatnak tudni, hogy a katonai becsüíetügyi eljárási alól az is menekül, aki lomond rangjáról... Elnök: Kérem az interpelláló képviselő urat, hogy ne a közbeszólásokkal méltóztassék foglalkozni, hanem méltóztassék interpellációjának tárgyát előadni. Gr. Apponyi György: Arra térek rá. (vitéz Várady László: Konkrét adatokat kérünk! Ez a fontos!) Gidófalvy Pál dr. annakidején főispáni titkár volt Hódmezővásárhelyen. Mint Mokesay főispán (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Éljen Mokesay!) mellé beosztott titkár, átvett a földmivelésügyi minisztérium részéről érkezett és ott pontosan megállapítható összegű pénzt, amely Hódmezővásárhelyre bizonyos szociális célokra érkezett. E pénz átvétele nem könyveltetett el és erről a főispán tudomást nem szerzett. Az összeget a főispáni titkár vette át, akinek nyilván meghatalmazása volt a pcsta átvételére. Erről a pénzről nem történt említés sem az akkori főispán, sem. közvetlen utóda, dr. Farkas Béla, sem az azután következő főispán, dr. leveldi Kozma György előtt, ök erről tudomással nem bírtak s csak mikor évek múltán a földmívelésügyi minisztérium megsürgette a főispáni hivatalnál az elszámolást a pénzről, (Donáth György: Rossz információ!) akkor kezdte Kozma György főispán nyomozni a dolgot. A részletekkel nem alkarom untatni a t. Házat, (Halljuk! Halljuk!) miután azokat a miniszter úr nyilván meg fogja állapítani. Megállapítást nyert azonban, hogy annakidején a pénzt a főispáni titkár vette fel, erről a főispánnak, aki mellesleg akkor betegen is feküdt, tudomása nem volt. Gidófalvy Pál akkor a város státusába tartozott és onnan rendelték ki főispáni titkárnak. Minthogy a főispán a fegyelmi vizsgálatot meg akarta indítani, a polgármesternek pedig nem volt joga a főispáni hivatal gesztióit ellenőrizni, a polgármester csak kérdést intézhetett a főispáni hivatalhoz, hogy mi van ezzel a pénzzel, van-e ott hiány vagy nincs. Azt a választ kapta, hogy hiány nincs s ezzel természetesen a fegyelmi eljárás alapja megszűnt. (Mozgás és felkiáltások: Akkor rendben van!) A vád azonban, amelyet Gidófalvy Pál akkori föijspáini titkár ellen emelnek, az, hagy r ezt a pénzt, illetőleg az erről az összegről szóló botétkönyvet — mindegy — időközben, amikor a vizsgálat elrendeléséről volt szó, valaki vagv valakik deponálták, hogy ne legyen hiány. A vád szerint megállapítható, hogy letették. Azt mondják... (Nagy zaj és felkiáltások minden oldalon: Ja úgy? Mondják? — Elnök csenget. — Palló Imre: Ez mind akkor derül ki, amikor az Mtk.~t feloszlatják. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Hovszky János: Ez a dobutcai tónus! — Zaj.) Gr. Apponyi György: Azt mondják, hogy ezt a betétkönyvet három olyan egyén deponálta, aki jelenleg az 1939:IV, te. hatálya, alá esik. (Rapcsányi László: Ki tudja igazolni?) Kérem, méltóztassék végighallgatni, én is végighallgatom önöket, (Derültség és zaj a szélsőbaloláalon.) pedig ahhoz nagyobb türelem kell. (Zaj. — Elnök csenget.) T, Ház! Ez a legkomolyabb vád, amelyet komoly helyről emelnek Gidófalvy Pál ellen. (Felkiáltások: Melyik az a komoly hely? — Boer Ágoston: Kicsoda 1 ?) Arra kérem a miniszter urat, hogy ezt a vádpontot — a többiről nem beszélek, mert azok katonai bccsületugyi eljárás alá esnek — méltóztassék kivizsgáltatni, méltóztassék e vizsgálat során tanuként kihallgatni Kozma György és Farkas Béla volt főispán urakat, akik errenézve felvilágosítással tudnak szolgálni, ezenkívül a pénzfelvétel alkalmával történt nyugtázás, majd a később deponált összeg keltéből, tehát abból, hogy mikor adta fel a íöldmívelésügvi minisztérium a pénzt és abból, hogy hány év múlva jutott el rendeltetési helyére, méltóztassék megállapítani, hogy Gidófalvy Pál dr. ezt a pénzt huzamosabb ideig, több évig saját céljaira használta-e fel és csak akkor fizette-e ki vagy fizették ki helyette mások, amikor vizsgálat veszélye fenyegetett. Ezt a vizsgálatot annyival is inkább szükségesnek tartom, mert Gidófalvy Pál dr. tegnap reggel egy napilap hasábjain egy hoszszabb interjút adott le, amelyben azt állította, hogy őt valaki vagy valakik felkeresték és interpellációval fenyegetőztek arra az esetre, ha bizonyos kifogásolt intézkedéseket nem von vissza. (Mozgás a, szélsőbaloldalon.) Bocsánatot kérek, éppen azért tartottam szükségesnek mai interpellációm feltétlen elmondását, mert még nem tudtam megállapítani, hogy kik mondottak ilyesmit Gidófalvy úrnak, de azt a t. Ház előtt kijelentem, hogy ha ez megtörtént az én vezetésem alatt álló klub egyik vagy több tagja részéről, akkor az illetők repülni fognak, mert én rendet akarok csinálni; én nem akarok nekem kellemetlen intézkedéseket visszavonatni azzal, hogy valakit kellemetlen következmények kilátásba helyezésével revolverezek, hanem azt akarom, hogy azon a helyen, amelyről szó van, ne állhasson olyan valaki, akinek múltjában ilyen szépséghibák vannak és ne állíthasson olyanokat egy klubról, amelyet kifogástalan magyar urak vezetnek, (Felkiáltások: Brüll!) akikről az egész ország közvéleménye — gondolkozzék politikailag akárhogy — nem mondhat mást, mint hogy kifogástalan, hazafias, keresztény magyar emberek, mondom, egy ilyen klubról no állíthasson olyanokat, hogy oda úriember nem teheti be a lábát (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mert tele volt zsidóval! — Zaj. — Elnök csenget.) és ne purifikáljon és ítélkezzék elevenek és holtak felett, amikor saját múltjáról nem tud beszámolni. Kérem a miniszter urat a szigorú vizsgálat megindítására. (Palló Imre: Éljen a magyar la h da ru gas ! ) Elnök: A belügyminiszter úr kíván válaszolni. vitéz Keresztes-F ischer Ferenc belügyminiszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt be kell jelentenem, hogy dr. Gidófalvy bár még jogilag miniszteri biztosa a Magyar Labdarúgók Szövetségének, tényleg már nem az, mert a Labdarúgók Szövetsége elleni vizsgálat befejeztetvén, én annak autonómiáját visszaállítottam és az autonómia visszaállván, a közgyűlés dr. Gidófalvy
