Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-189

Az országgyűlés képviselőházának IS zet és erre a célra felhasználni, bogy a szőlős­gazdatársadalniat megmentsük. (Taps a ssél­sőbaloldalon.) Elnök: A Ház az; interpellációt àiadja a ioldmívelésügyi miniszter úrnak. Következnék gróf Serényi Miklós képvi­selő úr kétrendbeli interpellációja, aki mind­kettőt a belügyiminiszter úrhoz, jegyezte be, a képviselő úr azonban azok elmondására ha­lasztást kért. Méltóztatnak a kért halasztást megadni? (ígen!) A Ház a kért halasztást megadja. Következik ií'j. Tatár Imre képviselő úr interpellációja a közellátási miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szö­vegét felolvasni. Spák Iván jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. közellátási miniszter úrihoz a közel­látás terén tapasztalt kaotikus állapotok tár­gyában : 1. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a helytelen rendelkezések következtében milyen rendszertelenül működik & közellátás és tudja-e, hegy a hihetetlen állapotok miatt mennyi szenvedésen kell átesnie úgy a falu, mint a tanya és a város népének $ 2. Gondolkodott-e már a miniszter úr azon, hogy ezt a hihetetlen áFapotot tovább fenn­tartani nem lehet, van-e már tervezete, hogy miképpen akarja ezt a kérdést közmegelége­désre megoldani? 3. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy egyesek, különösen a zsidók, milyen és mennyire káros tevékenységet fejtenek ki, hogy a közellátást zavarják és szabotálják, van-e célja és akarata, hogy az ilyen zavart kelteni akarókat és szabotálókat a legszigo­rúbb eljárással megbüntesse és lehetetlenné tegye? If j. Tatár Imre s. k.« Ifj. Tatár Imre: T. Ház! (Halljuk! Halljuk! a, szélsőbaloldalon.) A most tárgyalás alatt levő törvényjavaslat szintén arról szól, amiről interpellálni akarok. Mint már emiitettem is hozzászólásomban, csak egészséges gazdálko­dás lehet az alapja a tökéletes közellátásnak.' az egészséges gazdálkodjist pedig- a helyes, igazságos árpolitika biztosítja. Az árszabályozást ki kell terjeszteni a ter­meléshez szükséges minden cikkre, mert amint látjuk és tapasztaljuk, azok a termeí'iéshez szükséges anyagok, amelyek alátámasztják ,a magyar mezőgazdaság zavartalan működését, — felelősségein teljes tudatában állítom — nem olyan áron kerülnek a mezőgazdaság ren : delkezésére, mint amekkora azok igazi belső értéke. Tudnia kell mindenkinek ebben az or­szágban, hogy minden olyan fillér, amit a mezőgazdaság mint illegitim hasznot fizet a gyáriparnak, a bankoknak, a kereskedelemnek, a magyar megélhetést drágítja és a magyar életet rombolja. (Pándi Antal: Ügy van!) Közellátásunk súlyos hibája az. hogy ez a rendszer teljesen gyámoltalan azzal az idegen fajjal széniben, amely csak arra szerzett ma­gának módot és lehetőséget, hogy itt anyagi létét biztosítsa (Tost László: Mondjuk ki, a zsidó! — Pándi Antal: Kedves zsidó!) és ezzel a magyarságot gyöngítse. Tudomásom szerint, t. Képviselőház, az el­múlt időkben, tehát nem is régen, gazdakül­döttség járt az árkormánybiztosságnál és az illetékes miniszter úrná 1 , a. miatt, hogy a mező­gazdasági termékek árait kellő szintre emel­jék. Az illetékes miniszter úr azt a választ adta; hogy > nem vagyok 1 hajlandó az árat emelni, mert ez inflációt jelentene«. Kérdem az igen t. miniszter úrtól, vájjon nem jelen­KÉPVISELŐHÁZI NàPLO TX. h ülése 19-íl április 2»án, szerdán. 593 tenek-c inflációt azok a ténykedések, amelyek keretében engedték a magkereskedelem által a mostani tavaszi vetésre eladott vetőmag árait felemelni Î Egy régebbi interpellációmban erre már felhívtam a figyelmet. Ha tehát az egyik oldalról ezt megengedhetőnek tartják, akkor — minthogy szoros öszefüggés áll fenn e köz­szükségleti cikkek termelése és a mezőgazda­sági termelés, között — azt hiszem, ezen a té­ren is szükséges lett volna olyan árat meg­állapítani, amelyről teljes tárgyilagossággal kijelenthetjük, hogy a tisztességes polgári ha­szon igenis biztosítva van. (Pándi Antal: Lásd a lueernamagot! — Zaj a jobboldalon.) Ezzel kapcsolatban r kötelességemnek tar­tom a Háznak tudomására ihozni azokat a so­rozatos közellátási ihiibáíkat, amelyek a közel­múltban megtörténtek. Fel kell említenem a­dabasi járás esetét. A kormányzat felhívása alapján a járási főszolgabíró Ihízlalási akciót hirdetett. Ennek keretében a dabasi járásba tartozó községek 2600 darab sertés hízlalására vállalkoztak azzal, hogy majd megkapják ezek­hez a hízó sertésekhez a hizlaló takarmányt. Ennek a 2600 darab sertésnek meghízlalásához 15.600 mázsa hizlaló takarmány lett volna szükséges. Eddig kaptak 1450 mázsát. Peletették azt a csekély készletet is, amely a tulajdonuk­ban volt és most ott állnak negyed és fél hízás­sal s a hízóknak nem tudnak mit enni adni. Ez nagyon súlyos esete a magyar közgazda­ságinak s ezért jogosan mondja és jelenti ki a falusi társadalom: itt bennünket a kormány­zati rendszer súlyosan becsapott és félreveze­tett. (Mos ff ás jobbfelől.) Vegye tudomásul a magyar 'királyi kormány, liogy ha sorozatosan ráhibázik ezekkel az eljárásokkal a magyar mezőgazdaságra, akkor ne várja a magyar mezőgazdaságtól a vele való együttműködést. (Egy hang a középen: Ügy van!) Még egy súlyos anomáliát van módomban a Háznak tudomására hozná, Bugyi községben két hétre két deoi petróleumot kap egy csa­lád. Névszerint Sallai Pák akinek beteg volt a gyermeke., elment a községházára -a ren­delkezések értelmében — pótjegyet kérni és hogy megkaphasson még két deciliter petró­leumot, az három pengőjébe került neki, mert községi (bizonyítványt kellett kiállíttatni, hogy gyermeke igenis beteg és ezzel kellett iga­zolnia BugTi községházának, Ihogy joga vau néki á többlet 2 deciliter petróleumot átvenni. (Zaj.) Amikor ilyenekről van tudomásunk és lát­juk itt Pest utcáin a hentes és mészáros, üz­leteknél sorbaállni az asszonyokat és halljuk folytonosan a vidék szomorú kijelentéseit, — például Sáriban már három hete egyetlen da­rab sertést nem vágtak le, Gyón községben szintén két hét óta eg T yétlen darab sertést nem vágtak le, tehát nincs módjukban ezeknek a szerencsétlen muníkásasszonyoknak zsírhoz hoz­zájutni — akkor nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ez a rendkívüli állapot legjob­ban a magyar munkásságot, a magyar mun­kásosztályt sújtja, mert a falusi kisgazdatár­sa,dalomnak mégis módjában volt azt az egy­két darab hízót nieghízl alni, tehát az ideig­óráig el van látva zsírral. De nincs ellátva az a falusi munkástársadalom, amelynek szorgos kezemunkája által termelődik ki ebben az or­szágban minden érték. En egészen különös esetet hallottam. Kér­dezem az igen t. kormánytól és: a közellátás­ügyi miniszter úrtól; vájjon hogyan látja biz­tosítva a közelgő húsvéti ünnepek alkalmával 90

Next

/
Oldalképek
Tartalom