Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-189

Az országgyűlés képviselőházának 18 mindennél fontosabbnak tartom, ezért utasítot­tam és felhatalmaztam a helyi hadigondozási bizottságokat, hogy a szükséges intézkedéseket nevemben és képviseletemben a legsürgőseb­ben tegyék meg. Özvegy Balogh Jánosné kérésére pedig el­rendeltem, hogy az ismeretlen helyen tartóz­kodó H. Pap Lajos által birtokolt haditelek egyelőre 3 évre özvegy Balogh Jánosné hasz­nálatába kerüljön. Kérem a tisztelt Képviselőházat, hogy vá­laszomat tudomásul venni méltóztassék. Buda­pest, 1941. évi február hó 22-én. vitéz Bartha Károly s. k., honvédelmi miniszter.« Elnök: Méltóztatnak a honvédelmi minisz­ter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a kereskedelem- és közlekedés­ügyi miniszter ár válasza Baky László képvi­selő úr interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »T. Képvi­selőház! Baky László országgyűlési képviselő úrnak 1940. évi november hó 13-án »A m. kir. postánál tapasztalható visszásságok tárgyá­ban« elmondott interpellációjára az aláíbbiak­ban van szerencsém az írásbeli választ meg­adni. A m. kir. posta Postaiizleti Szabályzatá­nak 11. és 1Í7. §-a szerint a postaküldemények díjának lerovására postabélyeg helyett pos­tai bérmentesítőgép érteklenyomata is hasz­nálható. A bérmentesítőgépeket nem a posta, hanem a magánipar gyártja és azokat Ibárki megvásárolhatja. A bérmentesítőgép a postai díjak lerová­sának jelzésén kívül még azt a célt is szol­gálja, hogy az engedélyes által postára adandó küldeményekre a keletbélyegzőt rá­nyomja, ennélfogva a posta e küldeményekre újabb bélyegzőt nem alkalmaz. A Postaüzleti Szabályzat 26, §-a szerint bármelyik feladó jogosult levélpostai külde­ményein (azok borítékán) személyes közle­mény jellegiével nem bíró üzleti hirdetéseket, bélyegzőlenyomatokat és rajzokat alkalmazni. A Magyarság című napilap múlt évi ok­tóber hó 16-iki számában megjelent hírlap­közleményben, valamint az interpelláló kép­viselő úr által kifogásolt esetben: 1. A feladó küldeményét a saját tulajdoná­ban lévő Jbérmentesítőgép értéklenyomatával bérmentesítette, azon tehát postai lebélyegzés nincsen. 2. A küldeményeken alkalmazott »Teljesí­tette-e már kötelességét az Omzsá.-val szem­ben^« szövegű hirdetés az előbb ismer tett és a Postaüzleti Szabályzat rendelkezései értel­mében megengedett üzleti hirdetés. E hirde­tést nem a posta, hanem a feladó a saját bér­mentesítőgépe lenyomatával alkalmazta saját^ fel adású küldeményekre. 3. Végül megemlítem, hogy a posta az ál­tala fuvarozott küldeményekre hivatalból magánjellegű hirdetéseket sem díjazásért, sem ingyen nem alkalmaz. Arranézve, hogy a 18.328. számú csekk­számla csekknyomtatványán (befizetési lap­ján) Steiner Ármin a hirdetéseit magyar és héber nyelven nyomatta, előadom, hogy a csekkszámlákra történő befizetések céljait szolgáló befizetési lapokat a pénzügyminiszter úr felügyelete alatt álló m. kir. postatakarék­pénztár bocsátotta ki. Végül megjegyzem, miszerint tudomásom van arról, hogy 1937. évben a törtoli posta­KÉPVISELŐHAZI NAPLÓ IX. 9. ülése 19hl április 2-án, szerdán. 569 hivatalt kikeresztelkedett zsidó kocsmáros leánya kapta meg, de ezen változtatni nem áll módomban, mert nincsen olyan törvényes rendelkezés, amely lehetővé tenné az állami alkalmazottaknak állásukból ily címen való felmentését. Kérem a t. Képviselőházat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. Budapest, 1941. évi február hó 18-án. Varga József s. k., a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi minisz­térium vezetésével megbízott m. kir. iparügyi miniszter.« Elnök: Méltóztatnak a választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a kereskedelem- és közlekedés­ügyi miniszter úr válasza Piukovich József képviselő úr interpellációjára. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék a választ felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »T. Kép­viselőház! Piukovich József országgyűlési kép­viselő úrnak a magkereskedelem körül mutat­kozó visszásságok tárgyában a képviselőház 1940. évi december hó 11-iki ülésén előterjesz­tett interpellációjára a következő választ adom: Az interpelláló képviselő úr általánosság­ban tett kérdésére, hogy tudniillik van-e tu­domásom arról, hogy a hazai magkereskede­lem terén nemzeti érdekeinket sértő visszás­ságok vannak és hajlandó vagyok-e azokat or­vosolni, mindenekelőtt általánosságiban vála­szolok, amidőn kijelentem, hogy a hazai mag­kereskedelem terén olyan visszásságokról, amelyek nemzeti érdekeinkre sértőek volná­nak, nincsen tudomásom. A képviselő úr által interpellációjához fű­zött szóbeli indokolásból kitűnőleg a képviselő úr a hazai magkereskedelem terén nemzeti érdekeinket sértő visszásságokat abban lát, hogy a magkivitellel foglalkozó zsidó cégek egy része keresztény személyek bekapcsolása útján oly változtatásokat eszközölt, hogy ezen­túl az 1939 : IV. törvénycikk szempontjából nem zsidónak minősül, továbbá abban, hogy ezeknek az ekként immár szintén nem zsidó­nak tekinthető cégeknek beszámításával is a nem zsidó cégek arányszáma a magkivitelben mindössze 64%. Hivatkozott a képviselő úr ez­zel kapcsolatban egy kormánylapban megje­lent cikkre is, amely azt szerinte a helytelen adatot közölte, hogy a magkivitelt állítólag 90% erejéig keresztény cégek bonyolítják le. A fenti állításokkal kapcsolatban előre kell bocsátanom, hogy mindegyik cégnek saját sza­bad elhatározásától függ vájjon kíyán-e kebe­lén belül olyan változtatást végrehajtani, amelyek folytán ezentúl nem esik az 1939. évi IV. törvénycikk alá. Az 1939 : IV. törvénycikk nem nyújt felhatalmazást a kormánynak arra, hogy az ilyen változtatások végrehajtását megakadályozza. Téves a képviselő lír. által közölt az az adat, hogy a magkivitelt egykézszerüen leboT nyolító Magyar Vetőmagkiviteli Részvénytár­saság kebelében mindössze 64% a nem zsidó cégek részesedési aránya. Ezzel szemben tény az, hogy ebben a szervezetben a nem zsidó cé­gek kontingenseinek összege 8575%. Nézetem szerint ez az arányszám pedig nemzeti érde­keinket sértő visszásságnak nem tekinthető. A zsiaó kereskedelem helyébe keresztény magyar cégek juttatása céltudatosan és fokozatosan halad előre. Máról-holnanra azonban 100%-os eredmény nem várható. Ügyelnünk kell arra, hogy az átállítás folytán a termelésben és az 87

Next

/
Oldalképek
Tartalom