Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-189

564 Áz országgyűlés képviselőházának 18 szabaddá teszi a közlekedési utakat, a kormány a szükséges lépéseket haladéktalanul meg­teszi és a törvényihozás felhatalmazását az ügyben kikéri*. Kérem a képviselőházat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1941. évi március hó 1. Gróf Teleki Pál s. (k.« Elnök: Méltóztatnak a miniszterelnök úr válaszát tudomásul venni! (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felol­vasni a miniszterelnök úr írásbeli válaszát Maróthy Károly képviselő úr interpellációjára. Spák Iván jegyző (olvassa): »T. Képvi­selőház! Maróthy Károly országgyűlési kép­viselő úr a képviselőháznak 1941. évi február hó 5-én tartott ülésén a Nemzetvédelmi Ke­reszt és egy azt elhomályosító nyilatkozat tár­gyában interpellációt intézett hozzám. Erre az interpellációra a következőket közlöm: Magasházy László képviselő úr a Ház feb­ruár hó 5-én tartott ülésén személyes megtá­madtatás címén felszólalt és megmagyarázta a Maróthy Károly képviselő úr által Sbírálat tárgyává tett sajtónyilatkozatát. Ez a magyarázat tisztázta a vonatkozó új­ságcikk egyes szavainak különböző értelmezé­séből támadt félreértést s így az interpellá­cióra adott válaszképpen csak azt látom szük­ségesnek közölni, hogy a m. kir. kormány a Nemzetvédelmi Kereszttel egy magasabb egy­ségben kívánja tömöríteni mindazokat, akik, ha az ország javát különböző utakon keresik is, a haza üdvét nemcsak egyéni céljaiknál, de még életüknél is többre becsülik. Ennek a célnak az érdekében a m. kir. kormány mind az Országos Nemzetvédelmi Bizottság által történő javaslattétel, mind a m. kir. miniszterelnök által történő előterjesz­tés eljárásának során a legszigorúbban érvé­nyesíteni f fogja az alapszabályokban foglalt rendelkezéseket. Kérem a képviselőházat, hogy válaszo­mat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1941. évi március hó 1. Gróf Te­leki Pál s. k.« Elnök: Méltóztatnak a miniszterelnök úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a miniszterelnök úr írásbeli válasza gróf Serényi Miklós képviselő úr ré­szére. Kérem a jegyző urat, sziveskedjék azt felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »T. Kép; viselőház! Gróf Serényi Miklós országgyűlési képviselő úr a Ház folyó évi február hó 12-én tartott ülésén 10 magyarországi zsidó 4 év alatt történő nagymértékű jövedelem- és va­gyongyarapodása tárgyában interpellációt in­tézett hozzám. Erre az interpellációra a kö­vetkezőket közlöm: Függetlenül attól, hogy gróf Serényi Mik­lós képviselő úr által felhozott adatok számsze­rűleg helyesek-e, avagy helytelenek, meg kell állapítanom, hogy 10 nagyiparos, illetőleg bankvezér jövedelmi és vagyoni helyzetének kedvező alakulásából éppen úgy nem lehet a Magyarországon élő többiszázezernyi zsidóság gazdasági körülményeire általános érvényű következtetéseket levonni, mint ahogy a társa­dalom és a gazdasági élet mai berendezkedése mellett azt is tévedés állítani, hogy ez a kisze­melt 10 példa egyben a dolgozó magyar milliók fokozatos elnyomorodását jelentené. Gróf Serényi Miklós országgyűlési képvi­9. ütése 19 il április 2-án, szerdán. selő úr ez esetben a kivételből következtetett a szabályra és ennek megfelelően a következte­tése eredménye mind a két irányban hibás. Az interpellációiban felhozott számszerű adatok a budapesti adószámviteli osztályok 1940. évi kimutatásában szerepelnek, amely vi­szont köztudomásúan az 1939. évben élvezett jövedelmek és vagyonok helyzetét tünteti fel. Mivel a miniszterelnöki széket 1939 feb­ruárjában foglaltam el, nem érzem magamat felelősnek azért, hogy miniszterelnöki meg­bizatásomat megelőző időkben ezek a vagyo­nok és ezeket a jövedelmeket biztosító jog­viszonyok létrejöhettek. Megnyugtathatom azonban a képviselő urat, hogy a jövedelem­eloszlás aránytalanságainak csökkentésére ál­landóan gondot fordítok s- azokat megszüntetni szándékozom olyan mértékben, amint az az or­szág termelésének veszélyeztetése nélkül lehet­séges. Kérem a képviselőházat, hogy válaszom tu­domásul venni méltóztassék. Budapest, 1941. évi március hó 1. Gr. Teleki Pál s. k. m. kir. mi­niszterelnök.« Elnök: Méltóztatnak a miniszterelnök úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. (Felkiáltások a szélső­baloldalon: Nem lehet hallani! Nem halljuk!) Következik a belügyminiszter úr válasza Rajniss Ferenc képviselő úr interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt fel­olvasni, de legyen szíves hangosabban olvasni, hogy a képviselő urak meghallják a választ. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Kacsóh vagy nem Kacsóh?) Szeder János jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Rajniss Ferenc országgyűlési képviselő úr az országgyűlés 1941. évi február hó 12-én tartott ülésében a mozgófényképszín­házaknál érvényesülő zsidó befolyás tárgyá­ban interpellációt terjesztett elő. Erre az interpellációra végleges válaszom a következő: A képviselő úr újabb interpellációjában ki­fogás tárgyává tette, hogy egyes mozgófény­képüzemekben az 1939:IV. te. megjelenése elle­nére még mindig zsidó befolyás érvényesül és ezt a rendelkezésemre bocsátott adatokkal kí­vánta igazolni. Ezzel kapcsolatban ismét rá kell mutatnom arra, hogy a képviselő úr egyes adatai tévedésen alapulnak, mert például en­gedélyestársakul említ fel újólag is olyanokat, akik csak tőketársak és teljesen figyelmen kí­vül hagyja azt az általam a Háznak már beje­lentett körülményt, hogy ezen tőkéstársak jogi helyzete a kezdeményezésemre kiadott 5660— 1940. M. E. számú rendelet következtében 1941. évi július hó 31-én automatikusan meg fog szűnni. Egyébként a képviselő úr interpellációja szerint állítólag háromféle módon érvényesül a felsorolt mozgófényképüzemeknél zsidó befo­lyás. . 1. Az adatokat magábanifoglaló kimutatás szerint számos mozgófényképüzemben van zsidó tőkéstárs, akiket a képviselő úr helytele­nül engedélyestársnak tüntet fel. Erre vonat­kozóan már az előbbi tenterpellációra adott válaszomban kifejtettem és imént rámutattam', hogy a tőkéstársak műJködését lehetővé tevő társulási szerződések a kezdeményezésemre. ki­adott 5660/1940. M. E. szánni rendelet következ­tében 1941. évi július hó 31. napjával hatályu­kat vesztik, ettől az időponttól kezdődően tehát a mozgófényképüzemekben tőkéstárs jogsze­rűen nem működhetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom