Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-189

Az országgyűlés képviselőházának 189 akkor is így kell imádkoznunk: mindennapi ' kenyerünket — nem az én mindennapi kenyeremet vagy mindennapi szükségletemet, nem is a családom mindennapi tenyerét vagy szükségletét, hanem mindennapi kenyerünket, az, egész társadalomnak, szegénynek és gazdagnak a mindennapi kenyerét és megélhetését add meg nekünk ma. Keresztények vagyunk, ezt imádkozzuk, de a jelentőségét nem érezzük és nem éljük át kellőképpen. És meg' kell születnie bennünk a magyar embernek, fel kell ébrednie bennünk a magyar embernek, aki átérzi, hogy itt ma nincsen külön sorsa gazdagnak vagy szegénynek, városnak vagy falunak, úrnak vagy szolgának, egy a sorsunk valamennyiünknek: vagy együtt pusztulunk el széthúzással, vagy együtt boldogulunk közös összefogással. T. Ház! Visszatérve a törvényjavaslat céljára, annak helyessége nem lehet vitás. Tudományos alapvetése megtalálható a keresztény társadalombölcseletben, de misztikus gyökerei megtalálhatók a Szent Korona tanában. A to tum corpus Sacrae Coronae jelenti az egész történelmi Magyarországot, határokon innen és határokon túl, azt a történelmi magyar földet, amelynek legfelsőbb fokon a Szent Korona a birtokosa. De ez a tot um corpus Sacrae Coronae magában foglalja a történelmi magyar földnek minden fiát, minden gyermekét is. Magától értetődő, ebiben a tekintetben keresztény és magyar emberek és pártok között nem lehet különbség, hogy olyan időkben, ráiut amilyeneket ma is élünk, amikor ennek a földből és vérből, történelemből és szellemből álló totum corpusnak a léte vagy nem léte, pusztulása vagy gyarapodása a tét, a magyar törvényhozás megszavazza azokat a törvényeket és megadja azokat a felhatalmazásokat, amelyek az egyén és egyes társadalmi rétegek érdekeinek háttérbeszorításával, esetleg' az egész jelen n&mzedék súlyos megterhelésével^ is az örök magyarság érdekeit helyezik előtérbe. De hangsúlyozni kívánom azt, is t. Ház, hogy épen azért, mert itt a totum corpus Sacrae Coronae-ról van szó és éppen ezért, mert ennek a törvénynek alapján az ország minden társadalmi rétegétől áldozatokat fogunk követelni az örök magyar célok érdekében, kívánatos, hogy a végrehajtásban a maga hivatásrenicli testületein keresztül résztvegyen az egész magyar társadalom. Ezáltal biztosítjuk a végrehajtás szakszerűségét, de elérjük azt is, hogy a magyar társadalom nem szenvedő alanynak érzi csupán magát az elkövetkezendő megpróbáltatásokban és az ezeknek a felhatalmazásoknak birtokában intézkedő bürokráciát nem a maga ellenségének tekinti majd, hanem a társadalom mintegy maga parancsol majd önmagának közjogilag elismert szervezetein keresztül fegyelmet, lemondást, belátást, józanságot és vállalja nem passzíve, hanem aktíve, öntudatosan, szenvedéseken és nélkülözéseken át is a magyar jövendő hősies; szolgálatát. A javaslatot a magam és a keresztény párt nevében abban a reményben fogadom el, hogy a részletes tárgyalás folyamán a miniszter úr helyt ad módosító megjegyzéseinknek, a végrehajtást pedig a hamarosan kiépítendő hivatásrendi testületek bevonásával fogja intézni nemcsak a ma pillanatnyi feladatainak megoldására, hanem a magyar jövendői, az örök Magyarország életérdekeinek biztosítására. (Élénk éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon , és a középen. ~~ A szónokot üdvözlik.) ' . ülése 19

M április 2<m, szerdán. 555 Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül? Megay Károly jegyző: vitéz Zerinváry Szilárd! Elnök: vitéz Zerinváry képviseli urat illeti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd: T. Ház! i\'ehéz feladat elé állítja a történelem géniusza a mai idők által érintett összes államok törvényhozásait. (Zaj.) Jogszabályokat, normákat kell hozniok, azokból sáncot kell építeniök, amely sánc mögött az ország érdekei húzódnak meg és ezeket az érdekeket kell meg védeniük. A mai magyar törvényhozóknak maguknak is ki kell államok a sáncra. A sáncnak viharállónak kell lennie és minden természeti és természetfeletti, emberi és emberfeletti ostrommal szemben meg kell védenie a mögötte meghúzódó értékeket, amely értékeknek összessége teszi a legdrágább értéket, a nemzet biztonságát. (Ügy van! jobbfelől.) Nehéz időkben, kedvezőtlen gazdasági körülmények között ilyen fontos érdek a közellátás érdeke, amelyet veszélyeztetni nem szabad. A közellátás fogalma, a közellátás érdekeinek megvédése nem újdonság, nem is importeszme, mert ennek gyökerei, vagy ha úgy tetszik, csírái megtalálhatók az egész világ történelmén keresztül, különösen a hadbanálló nemzeteknél bárhol, ahol a közösség csak a legkevésbbé is kifejlődött és az illető ország, nép vagy közösség meg akart maradni és megmaradt. így megtalálható ez a gondolat a mi jogtörténel" műnkben vagy gazdasági történelmünkben is, hiszen már Szent László királyunk pannonhalmi zsinati 18 szakaszos törvényében is, különösen annak a kivitellel foglalkozó részében megtaláljuk a nyomait. Nyomait találjuk Könyves Kálmán királyunk zsidótörvényében is, (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) amelyben a zsidók kereskedelmi térfoglalását igyekszik ellensúlyozni. Nyomát találjuk TI. Géza intézkedésében, aki az országon keresztes hadaival kereszt ül vonuló. VIIL Lajos francia királlyal külpolitikai szerződést kötött és ebben a külpolitikai szerződésben szintén vannak a közellátás érdekeire vonatkozó momentumok. Nyomát találjuk Róbert Károly királyunk kereskedelempolitikai és valutáris intézkedéseiben stb., stb. T. Ház! Könnyű, de bizonyos fokig nehéz helyzetben is vagyok, amikor ennél a javaslatnál felszólalok. Könnyű helyzetben vagyok azért, mert hiszen sok mindent elmondtak már erről a javaslatról és azt mondhatnám, hogyha nem szólnék hozzá majdnem kizárólag jogi szempontból, akkor nem is sok mondanivalóm maradna. De nehéz helyzetben vagyok azért, mert mégis úgy érzem, hogy nekem, mint hivatásos jogászembernek, sorról sorra cáfolnom kell azt a sok félreértést, amellyel ez a javaslat találkozott. (Antal István államtitkár: Ugy vau!) Méltóztassanak tehát megengedni, hogy ezekre egyenként és kissé részletesebben kitérjek. Ismétlem: az előadó úrnak valóban szakszerű fejtegetései után érdemileg nem sok mondanivalóm volna jogászi szempontból, ha nem találkoztunk volna annyi félreértéssel. Ezenkívül az is bizonyos, hogy a törvényjavaslatnak olyan acélveretű kazuisztikája és olyan értelmes indokolása van. hogy semmi kívánnivalót nem hagy hátra. Mivel azonban a rendkívül kimerítő és acélveretű indokolás, az előadó úr szakszerű előadása és gróf Hunyady Ferenc t. képviselőtársam mélyreható feltegetései utáiű is —- ismétlem — számtalan félreér85*