Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-189

Az országgyűlés képviselőházának 189 akkor is így kell imádkoznunk: mindennapi ' kenyerünket — nem az én mindennapi kenye­remet vagy mindennapi szükségletemet, nem is a családom mindennapi tenyerét vagy szükségletét, hanem mindennapi kenyerünket, az, egész társadalomnak, szegénynek és gaz­dagnak a mindennapi kenyerét és megélheté­sét add meg nekünk ma. Keresztények va­gyunk, ezt imádkozzuk, de a jelentőségét nem érezzük és nem éljük át kellőképpen. És meg' kell születnie bennünk a magyar embernek, fel kell ébrednie bennünk a ma­gyar embernek, aki átérzi, hogy itt ma nin­csen külön sorsa gazdagnak vagy szegénynek, városnak vagy falunak, úrnak vagy szolgá­nak, egy a sorsunk valamennyiünknek: vagy együtt pusztulunk el széthúzással, vagy együtt boldogulunk közös összefogással. T. Ház! Visszatérve a törvényjavaslat cél­jára, annak helyessége nem lehet vitás. Tudo­mányos alapvetése megtalálható a keresztény társadalombölcseletben, de misztikus gyöke­rei megtalálhatók a Szent Korona tanában. A to tum corpus Sacrae Coronae jelenti az egész történelmi Magyarországot, határokon innen és határokon túl, azt a történelmi magyar föl­det, amelynek legfelsőbb fokon a Szent Korona a birtokosa. De ez a tot um corpus Sacrae Co­ronae magában foglalja a történelmi magyar földnek minden fiát, minden gyermekét is. Magától értetődő, ebiben a tekintetben keresz­tény és magyar emberek és pártok között nem lehet különbség, hogy olyan időkben, ráiut amilyeneket ma is élünk, amikor ennek a föld­ből és vérből, történelemből és szellemből álló totum corpusnak a léte vagy nem léte, pusztu­lása vagy gyarapodása a tét, a magyar tör­vényhozás megszavazza azokat a törvényeket és megadja azokat a felhatalmazásokat, ame­lyek az egyén és egyes társadalmi rétegek ér­dekeinek háttérbeszorításával, esetleg' az egész jelen n&mzedék súlyos megterhelésével^ is az örök magyarság érdekeit helyezik előtérbe. De hangsúlyozni kívánom azt, is t. Ház, hogy épen azért, mert itt a totum corpus Sacrae Coronae-ról van szó és éppen ezért, mert ennek a törvénynek alapján az ország minden társadalmi rétegétől áldozatokat fogunk köve­telni az örök magyar célok érdekében, kívána­tos, hogy a végrehajtásban a maga hivatás­renicli testületein keresztül résztvegyen az egész magyar társadalom. Ezáltal biztosítjuk a végrehajtás szakszerűségét, de elérjük azt is, hogy a magyar társadalom nem szenvedő alanynak érzi csupán magát az elkövetkezendő megpróbáltatásokban és az ezeknek a felha­talmazásoknak birtokában intézkedő bürokrá­ciát nem a maga ellenségének tekinti majd, hanem a társadalom mintegy maga parancsol majd önmagának közjogilag elismert szerve­zetein keresztül fegyelmet, lemondást, belátást, józanságot és vállalja nem passzíve, hanem ak­tíve, öntudatosan, szenvedéseken és nélkülözé­seken át is a magyar jövendő hősies; szolgá­latát. A javaslatot a magam és a keresztény párt nevében abban a reményben fogadom el, hogy a részletes tárgyalás folyamán a miniszter úr helyt ad módosító megjegyzéseinknek, a végre­hajtást pedig a hamarosan kiépítendő hivatás­rendi testületek bevonásával fogja intézni nemcsak a ma pillanatnyi feladatainak meg­oldására, hanem a magyar jövendői, az örök Magyarország életérdekeinek biztosítására. (Élénk éljenzés és taps a jobb- és a baloldalon , és a középen. ~~ A szónokot üdvözlik.) ' . ülése 19 M április 2<m, szerdán. 555 Elnök: Szólásra következik a vezérszóno­kok közül? Megay Károly jegyző: vitéz Zerinváry Szilárd! Elnök: vitéz Zerinváry képviseli urat il­leti a szó. vitéz Zerinváry Szilárd: T. Ház! i\'ehéz feladat elé állítja a történelem géniusza a mai idők által érintett összes államok törvényhozá­sait. (Zaj.) Jogszabályokat, normákat kell hoz­niok, azokból sáncot kell építeniök, amely sánc mögött az ország érdekei húzódnak meg és ezeket az érdekeket kell meg védeniük. A mai magyar törvényhozóknak maguknak is ki kell államok a sáncra. A sáncnak viharállónak kell lennie és minden természeti és természetfeletti, emberi és emberfeletti ostrommal szemben meg kell védenie a mögötte meghúzódó értéke­ket, amely értékeknek összessége teszi a leg­drágább értéket, a nemzet biztonságát. (Ügy van! jobbfelől.) Nehéz időkben, kedvezőtlen gazdasági kö­rülmények között ilyen fontos érdek a közellá­tás érdeke, amelyet veszélyeztetni nem szabad. A közellátás fogalma, a közellátás érdekeinek megvédése nem újdonság, nem is importeszme, mert ennek gyökerei, vagy ha úgy tetszik, csí­rái megtalálhatók az egész világ történelmén keresztül, különösen a hadbanálló nemzeteknél bárhol, ahol a közösség csak a legkevésbbé is kifejlődött és az illető ország, nép vagy közös­ség meg akart maradni és megmaradt. így megtalálható ez a gondolat a mi jogtörténel­" műnkben vagy gazdasági történelmünkben is, hiszen már Szent László királyunk pannon­halmi zsinati 18 szakaszos törvényében is, kü­lönösen annak a kivitellel foglalkozó részében megtaláljuk a nyomait. Nyomait találjuk Könyves Kálmán királyunk zsidótörvényében is, (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) amelyben a zsidók kereskedelmi térfoglalását igyekszik el­lensúlyozni. Nyomát találjuk TI. Géza intézke­désében, aki az országon keresztes hadaival kereszt ül vonuló. VIIL Lajos francia királlyal külpolitikai szerződést kötött és ebben a kül­politikai szerződésben szintén vannak a köz­ellátás érdekeire vonatkozó momentumok. Nyo­mát találjuk Róbert Károly királyunk keres­kedelempolitikai és valutáris intézkedéseiben stb., stb. T. Ház! Könnyű, de bizonyos fokig nehéz helyzetben is vagyok, amikor ennél a javas­latnál felszólalok. Könnyű helyzetben vagyok azért, mert hiszen sok mindent elmondtak már erről a javaslatról és azt mondhatnám, hogyha nem szólnék hozzá majdnem kizárólag jogi szempontból, akkor nem is sok mondanivalóm maradna. De nehéz helyzetben vagyok azért, mert mégis úgy érzem, hogy nekem, mint hi­vatásos jogászembernek, sorról sorra cáfolnom kell azt a sok félreértést, amellyel ez a javas­lat találkozott. (Antal István államtitkár: Ugy vau!) Méltóztassanak tehát megengedni, hogy ezekre egyenként és kissé részletesebben kitér­jek. Ismétlem: az előadó úrnak valóban szak­szerű fejtegetései után érdemileg nem sok mondanivalóm volna jogászi szempontból, ha nem találkoztunk volna annyi félreértéssel. Ezenkívül az is bizonyos, hogy a törvényjavas­latnak olyan acélveretű kazuisztikája és olyan értelmes indokolása van. hogy semmi kívánni­valót nem hagy hátra. Mivel azonban a rend­kívül kimerítő és acélveretű indokolás, az elő­adó úr szakszerű előadása és gróf Hunyady Ferenc t. képviselőtársam mélyreható feltege­tései utáiű is —- ismétlem — számtalan félreér­85*

Next

/
Oldalképek
Tartalom