Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-183

Az országgyűlés képviselőházának 183. vebbé és gyorsabbá tegye a kutatásokat, koncessziót adott egyik világvállalatnak, az Anglo Persian vállalatnak, azonban ez nem sikerült. Dunántúlon folytattak ugyan három fúrást, de ezeknek a befejezése után befejezték a kutatásokat is. Nem azért, mintha nem találtak volna megfelelő nyomokat, hanem azért, mert az angol fontban behozott alaptőkéjük, amelyet ők rögtön beváltottak koronára, a korona romlása folytán teljesen semmivé vált s így az az összeg, amelyet a kutatásokra előirányoztak, teljesen elfogyott. Ezek a kutatások azonban közel sem jelentették azt, mintha nem lehetne Magyarországon petróleumot, vagy földgázt találni. T. Ház! Az ország pénzügyi helyzete szűk keretek közé szorította a saját kezelésben folytatott kutatásokat. Épipen ezért 1931-ben örömmel fogadta a kormányzat az European Gas néven ismert amerikai vállalat ajánlatát és ezzel azután szerződést kötött, hogy a dunántúli részeket át fogják kutatni. Az European Gas ezen kutatási kötelezettségének mindenben eleget tett. Három év alatt több mint 14 millió pengőt feiktetett be a kutatásokba és az előírásnak megfelelően meg is alakította a Magyar-Amerikai Olajipari Rt.-t, röviden Maort. néven ismert részvénytársaságot és folytatva a kutatást, 1937-ben a mindannyiunk által ismert olajmezőket tárta föl Lispén. Ma olyan jelentős oljamennyiséget termelnek az ott elhelyezett kutak, hogy az ország olajszükségletének nagy részét már fedezni tudják. Ezek a tapasztalatok igazolták, hogy az az elgondolás, amely az 1911. évi törvény létrehozására irányult, helyes volt, vagyis a monopólium_ elrendelése igenis indokolt volt. Ugyanezen elgondolás alapján teljesen hasonló feltételek mellett, az időközben szerzett tapasztalatokkal kiegészítve, kormányzatunk 1938-ban tárgyalásokat kezdett a Wintershall A. G. berlini céggel, amely tárgyalások eredményeképen 1940 augusztus 20-án megkötötte a miniszter xír a jelentéshez mellékelt szerződést. Ez a szerződés két részből áll. Először: egy kutatási és opciós szerződésből és másodszor egy koncessziós szerződésből. A kutatási és opciós szerződés 18.500 négyzetkilométer területre, az ország délkeleti területére vonatkozik. Hét évben van megállapítva a kutatási jog, amely bizonyos feltételek mellett három évvel meghosszabbítható. A szerződés 1. ipontja a területi meghatározásokat foglalja magában. A 2. pont előírja, hogy a kutatásokra ezen idő alatt legalább négymillió aranypengő fordítandó. A 3—5. pontok a műszaki feltételeket írják elő. Így például elő van írva, hogy évenkét legalább 3000 méter összfúrás teljesítményt kell produkálni. A 6—8. pont az értékesítést és a kincstár termelési részesedését állapítja meg, az oiajnál 15 százalékban, a földgáznál 12 százalékban. Megemlítem, hogy sehol kedvezőbb százalékos részesedésről nincs tudomásom. A 9. pont a magyar munkaerők alkalmazását írja elő. A 10—11. pont az állami támogatást és ellenőrzést szabályozza. A 12. pont előírja, hogy záros határidőn belül »Magyar-Német Ásványolajművek« néven egy korlátlan felelősségű társaságot kell megalakítani, amely átveszi &. szerződésben előírt összes kötelességeket és jogokat. A 13. pont az opció jogát szabályozza. A 14. pont a szerződések hatálybalépését, időtartamát, esetleges meghoszszabbítását és a felmondási jogot állapítja meg. A 15. pont a kutatási jognak a kincstárra való visszaszállásáról intézkedik. A 16— KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IX. ülése 191*1 február 2Ö-án

% csütörtökön 479 17—18—19. pontok egyes fogalmakat tisztáznak a választott bíróság és a rendes bíróság illetékessége kérdésében. Végül a 20. pont a szerződés kiállítását szabályozza. A koncessziós szerződés a kutatási és opciós szerződésben biztosított opció gyakorlásával lép hatályba, amikor is egyidejűleg a kutatási és opciós szerződés hatálya megszűnik. A koncessziós szerződés 1. pontja előírja, hogy a vállalat az opció gyakorlását követő hat hónapon belül önálló magyar részvénytársaságot köteles alapítani. A 2. pont a vállalat jogait szabályozza. A 3. pont előírja, hogy a részvénytársaság legalább 7-5 millió peDgő alaptőkével kell, hogy meginduljon, amelyben a nem készpénzbetét maximum 75 százalék lehet. A 4. pont a monopólium átruházásáról szól. Az 5—7. pont a műszaki előírásokat tartalmazza. A 8. pont a földgázra vonatkozik. A 9. pont a kutatások alkalmával esetleg talált egyéb ásványokról rendelkezik. A 10. pont az eladási árak szabályozásánál a miniszternek erős befolyást biztosít az árak szabályozására. A 11. pont a földgáz értékesítését, a 12. pont a csövek építését szabályozza. A 13. pont a földgáz műszaki mérésére vonatkozólag intézkedik. Á 14. pont megint az államkincstár részesedését állapítja meg, amint említettem 15, illetve 12%ban. A 15. pont előírja, hogy elsősorban a hazai szükségletet kell a vállalatnak kielégítenie és csak a felesleget szabad külföldön értékesíteni. A 16. pont a magyar munkaerők kötelező felhasználását írja elő. A 17. pont a magyar anyag felhasználását teszi ismét kötelezővé. A 18. pont az iparügyi miniszter úr támogatásáról, a 19. pont pedig az állami ellenőrzésre vonatkozóan intézkedik. A 20. pont a vállalat által esetleg okozott károk megtérítéséről intézkedik. A 21. pont a 15 éves adókedvezményről szól. A 22. pont az új részvénytársaság alapszabályaira vonatkozólag tartalmaz egyes kikötéseket. A 23. pont hatálybalépést állapítja meg és a szerződés időtartamát 40 évben állapítja meg, amely bizonyos feltételek mellett 20 évvel meghosszabbítható, ha az első 35 évben 40 millió aranypengőnyi befektetést esziközöl a vállalat. Végiül ez a pont szabályozza a felmondást is. A 24. pont a megszűnéssel kapcsolatos kérdéseket tisztázza. A 25—28. pont^ egyes fogalmakat tisztáz és a választott bíróságának* illetve a rendes bíróságnak hatáskörét állapítja meg. A 29. pont a szerződés hatályát szabályozza. A 30. pont pedig a szerződés kiállítási módjait írja körül. T. Ház! Meg vagyok győződve arról, hogy úgy az iparügyi miniszter úr, mint a t. Háznak minden egyes tagja sokkal szívesebben vette volna, ha az ilyen jelentős és gazdasági életünknek ennyire fontos kérdését idegen tőke, idegen vállalat nélkül magunk oldhattuk volna meg. Erről meg vagyok győződve. Mégis legyen szabad rámutatnom a következőkre. Ez a terület, amelyet most bérbe ad a kormány, olyan terület, amely geológiailag felkutatva még nincs, tehát a kutatás nagy kockázattal jár. Ezenkívül csak annyit tudunk erről a területről, hogy itt a kutató fúrásokat igen nagy mélységben, tehát nagy költségekkel kell majd végrehajtani. De eleve vissza kell utasítanom, hogy azért kellene idegen vállalatot alkalmazni, mert Magyarországon a megfelelő szakférfiak és szakemberek hiányoznának. Ezt igazolja az is, hogy a külföldi cégek nagyon szívesen veszik igénybe és elsősorban kérik a magyar szakférfiak szolgálatait és ők maguk helyeznek nagy súlyt arra, hogy elsősorban magyar mérnököket alkalmazzanak a saját vállalataiknál. Elég 71