Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-182

Az országgyűlés képviselőházának 182. melő munka szolgálatába állítani. Azt kérem én a pénzügyminiszter úrtól, hogy az eddig a vál­lalatokra történt kivetés alapján kibocsátott kölcsönt tegye népszerűvé. Propagáljuk ezt az országban teljes erőnkből nemcsak Erdély újjá­építése érdekében, hanem a pénzügyminiszter úr nagy gazdasági programmjának végrehaj­tása céljából is. (Rajniss Ferenc: Például a mezőgazdasági munkások között!) Kövessünk el mindent, hogy közönségünk fölös vásárló­erejét így csapoljuk^ le, a nemzet gazdaságába­többtermelésébe való beállítás révén, (Rajniss Ferenc: Ilovszky, beszállani! — Derültség a­szélsőbaloldalon.) mert a többletjövedelem, a­fölös pénz csak akkor jó, amikor a másik ol­dalon a fogyasztási javak termelése ezzel ver­senyt tud tartani... (Rajniss Ferenc: A fény­képészek beszállanak rögtön!) Elnök: Csendet kérek ! Gr. Zichy Nándor: ...olyan időkben azon­ban, amikor a fogyasztási javak korlátozva­vannak, nekünk ezt a fölös vásárlóerőt, a melr­árdrágulási tendenciát idéz elő, amely az inflá­ció felé hajszol bennünket, le kell csapolnunk, ezt a pénzt tőkévé kell változtatnunk, mégpedig termelő tőkévé és így lesz abból a káros pénz­ből vagy fölös vásárlóerőből termelő tőke­amely azután az ország gazdagságának meg:­gyarápodására fog vezetni, új munkaalkalma­kat fog teremteni s így fogjuk tudni átmen­teni azt a fölös vásárlóerőt, azt a pénzt egy átmeneti, majd később egy békcgaz­dálkodás idejére, így fog ez a többletmunka és többlettermelés az ország gazdagságához vezetni és nemcsak látszólagos életszínvonal­emelkedés lesz, hanem annak a munkásnak aki többet^ termelt és többet dolgozott, való­ban több jövedelme is lesz. (Rajniss Ferenc-. Vásároljunk mindnyájan részjegyeket! — Gr* Festetics Domonkos: Te vásárolj villákat *• Rajniss, a villaszakértő!) T. Ház! Miután a pénzügy miniszer úr gaz­dasági programmját általánosságban, általá­nos közgazdasági szempontból bátor voltam bí­rálni, illetőleg ahhoz hozzászólni, legyen sza­bad még néhány konkrét kérdésre felhívnom a pénzügyminiszter úr szíves figyelmét. Kapcso­lódom itt gróf Bethlen László igen t. képviselő­társamnak nagyértékű ós az erdélyi gazdasági kérdéseket mindenben felölelő felszólalásához. Ö azt mondotta, hogy csak erdélyi kérdésekkel kíván foglalkozni, mert az erdélyi képviselők, akik nemrégen hivattak be a parlamentbe, még nem ismerik eléggé a magyar gazdasági kérdéseket. Én elnézést kérek erdélyi kép­viselőtársaimtól, ha mégis egy erdélyi kérdést vagyok kénytelen érinteni... (Rajniss Ferenc: Elnézik ők! — Zaj a széls'ábaloldalon.) Elnök: Csendet kérek. Gr. Zichy Nándor: ... de speciálisan nem olyan kérdést, amelyhez talán nem tudnék hoz­zászólni. A pénzügyminiszter úr programmjá­ban szerettem volna Erdély idegenforgalmi f be­ruházásairól is hallani valamit. Meggyőződé­sem, hogy a pénzügyminiszter úr az általános programmba ezt bele is értette, de külön fel kívánom még hívni a figyelmét egy szem­pontra. Ma nagy szükség van arra, hogy Er­délyben idegenforgalmi beruházásokat is esz­közöljünk. A kormány ma mindent megtesz, hogy Erdély közlekedési viszonyait megjavítsa. Bízunk benne és tudjuk azt... (Zaj a szélső­bal oldalon ) Einök: Nagyon örülök, hogy Rajniss kép­vieelő úrnak jókedve van, de mégse méltóztas­sék a jókedvének hangos kifejezést adni. (De­ülése 19 hl február 19-én, szerdán. 43? rüllség. — Gr, Festetics Domonkos: Rajniss, az építési szakértő!) Csendet kérek. Gr. Zichy Nándor: Meg vagyok arról győ­ződve, hogy ha a munka így folyik tovább, ahogyan megkezdődött, akkor az erdélyi köz­lekedési viszonyok egy-két éven belül valóban meg is fognak javulni és a közlekedés korsze­rűvé fog válni. Akkor elérkezik majd az ideje a belső vándorforgalomnak és később majd az idegenforgalomnak is, tehát már most kell ezen a téren a befektetéseket, a beruházásokat eszközölni. Elsősorban arra kérem a pénzügy­miniszter urat, tegye lehetővé az erdélyi nagy­városok, mint, Kolozsvár és más nagyobb vá­rosok városi és egyéb szállodáinak a moderni­zálását kölcsönnel vagy segéllyel. Másodsor­ban kérem a pénzügyminiszter urat, hogy az erdélyi nagy fürdőhelyek szállodáinak és pen­zióinak a modernizálását szintén tegye lehe­tővé, főképpen pedig kérem, hogy ezeken a nagy fürdőhelyeken az állam és a városok se­gítségével építsük meg .azokat a nagy közmü­veket, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Corvin Áruházat!) amelyekre ezeknek a fürdőhelyek­nek szükségük van, ezzel tudjuk nekik a leg­nagyobb segítséget nyújtani. Nem az ma a se­gítség egy erdélyi fürdőhelynek, ha az Oti. vagy a főváros luxusszállodát épít oda és ez­zel esetleg tönkreteszi az ott már létező fürdő­ket és nyaralókat, hanem a segítség abban nyil­vánuljon, hogy azokat a létezőket támasszuk alá, megvalósítva részükre a villanyviMjgítást, vízvezetéket stb., azokat gyarapítsuk és azo­kat segítsük hozzá, hogy tatarozzák vagy fel­javítsák a berendezésüket. (Krancz Rajmund: Szállodák helyett Corvin-fiókokat! — Derült­ség a szélsőbaloldalon.) Ezenkívül kérem a pénzügyminiszter. urat, hogy amint a múlt esztendőben sikerült az or­szágban a fizető nyaraló vendégeket fogadó gazdáknak eléggé magas összegeket biztosí­tani felszerelésük javítására, ugyanezt ter^es2T szűk ki az erdélyi fizetővendég-látó gazdákra is,.továbbá kérem még, hogy az olyan jól be­vált diákszálló-rendszert építfvük ki Erdély­ben is. Más természetű konkrét kérésem is van a pénzügyminiszter úrhoz. Szabó Károly t. kép­viselőtársam mondottá és maga a pénzügymi­niszter úr is rámutatott arra, hogy az iparfej­lesztés terén elsősorban azoknak az iparoknak a fejlesztése kívánatos, amelyeknek nyers­anyaga itthon van, és amelyek sok munkás­kezet foglalkoztatnak. Szabó Károly t. kép­viselőtársam elsősorban a hazai aluminium; ipar fejlesztését hangsúlyozta, hiszen annyi bauxitunk van, amennyi az egész világon sehol sem található és itt a bauxittermelésből, ille; tői eg az alumíniumgyártásból olyan nemzeti jövedelmet lehetne kicsiholni, mint például Finnországban a fából. Ezzel Kapcsolatban továbbmegyek: az alu­míniumot mindjárt használjuk lel a gyártás­hoz. A hazai repülőgépgyártás fejlesztésére kívánom itt a miniszter úr figyelmét különö­sen felhívni. (Ilovszky JánOs: A könnyű fé­meké a jövő!) T, Képviselőház! Magyarországon a re­pülőgépipar sajnos, igen elmaradott állapot­ban van, enyhén szólva még nincs eléggé ki­fejlődve. Hazai alumíniumgyártásunk lehetővé fogja tenni azt, hogy iparunk ezen a téren teljesen a saját lábán álljon. Em nem tudok elképzelni ma Középeurópában, a Duname­denoében hatalmi politikát anélkül, hogy re­pülőgépgyártásunk, repülőgépiparunk a saját lábán álljon. Azon a tényen kívül, hogy a 65*

Next

/
Oldalképek
Tartalom