Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-180
Az országgyűlés képviselőházának ISO. szükséglet, sokkal több gazdasági embert kell produkálnia és nevelnie. Ahhoz pedig, hogy ezek az intézmények ebben az öldöklő versenyben teljesen küzdőképes, teljesen kidolgozott és kész embereket állítsanak harcba, szükséges az, hogy az ottlévő laboratóriumi és egyéb felszereléseket a inai kor színvonalára helyezzük. Nincs az a pénz, amely erre a célra soknak volna mondható, hiszen az itt befektetett tőke százszoros kamatokat hoz. Méltóztassék megengedni, hogy a magyar gazdasági életnek még egy fájdalmas pontjára hívjam lel a figyelmet. Ez az, hogy a magyar iparos és kereskedő nincs abban a helyzetben, hogy kalkulálni tudjon. A jelenlegi gazdasági helyzet magával hozza, hogy nagyrészt állami, katonai szállításokat teljesít, de sohasem tudja megmondani, hogy két hét múlva vagy kilenc hónap múlva fizetik-e ki az ő munkájának ellenértékét. Ez tarthatatlan helyzet. Az a kereskedő és iparos, az az átállított keresztény kereskedő és iparos nem a saját tőkéjével dolgozik, hanem többnyire állami vagy banktőkével, amely nagy kamatokkal jár. Az elmúlt napokban hallottuk Baranyai Lipótnak, a Nemzeti Bank elnökének szavait, aki például a mezőgazdaság számára 5'5%-os kamatot helyez kilátásba. Sem 5'5%-os, sem 7'5%-os kamat mellett nem lehet elérni azt, hogy a kereskedő és az iparos 'rá ne fizessen termeivényeire, szállítmányaira vagy árujára. Én a legfontosabbak egyikének tartom azt a feladatot, hogy ebben a kérdésben rendet és lehetőséget teremtsen a gazdasági kormányzat. Annak a gazdasági programúinak, amelyet a csficsminiszter úr itt vázolt, le kell nyúlnia egészen a legkisebb egységig, a faluig. A falu jegyzőjén fog megint csattanni az a nagy munka, amely végeredményben minden egyes törvényünknek és rendeletünknek eredménye. Ezért felvetem azt a gondolatot, hogy gazdasági szakembereket kellene beállítanunk a közigazgatás mellé, le egészen a falusi jegyzőig. Itt természetesen nem gondolok feltétlenül egyetemet végzett emberekre. Mélyen t. Képviselőház! Visszatérek arra a vádra, hogy kevés volt a konkrétum a gazdasági miniszteri expozéban. A gazdasági miniszter úr nagyon jól tudja, hogy minden egyes konkrétumot amelyet ő számszerűleg és terminust megjelölve idehoz a Ház elé, másnap a spekulánsok a tőzsdén megjátszanak. Erre a spekulációra nekünk nincs szükségünk. A konkrétumok ne erre vonatkozzanak, hanem arra a munkára, amelyet tőlünk mind a kormányzat, mind az ország közvéleménye vár, sőt követel. Egy erős konkrétum azonban vau ebben a gazdasági expozéban és ez a honvédelem kérdése. Nem lehet elég az a pénz és az az áldozat, amelyet hadseregünk fejlesztésére fordítunk. Mindamellett kétségtelen, hogy az a tőke, amely fegyverben van, rendkívül nagy előrelátás, invesztíció, de mindaddig, ameddig eredményei be nem érnek, holt tőke. A honvédelemnek tehát van egy másik, passzív része is. Mi a honvédelem? Azt Zrinyi Miklós a Török Áfiumban így fejezte ki: »Megőrizni azt a földet, amelyet őseink századokon keresztül vérrel szereztek.« Ha erre kerül a sor, akkor mint a múltban, a jövőben is ott leszünk a fegyverek mellett, de megőrizni ezt az országot nemcsak fegyverrel kell, hanem munkával is. Nem szeretem a dacos téglahordókat. Nem dacos téglahordókra van itt szükség, hanem fanatikus, lelkes téglahordókra, akikben vau erő, elszántság és akarat arra, hogy ezeköt az. országépítéshez szükséges téglákat odaKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ IX. ülése 194I február l£?én> pénteken., 383 hordozzák Ebben a szellemben elfogadom a gazdasági csúcsminiszter úr expozéját. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen. — A szónokot sokan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Nagy Ferenc jegyző: Rapcsányi László! Rapcsányi László: T. Képviselőház! Előttem szólott igen t. képviselőtársam az expozéval kapcsolatban konkrétumokról is említést tett ós azt a megállapítást kockáztatta meg, hogy ha a miniszter úr expozéjában konkrétumokat említett volna fel, azokat a tőzsde esetleg másnap már megjátszotta volna és annak a játéknak legnagyobb valószínűség szerint a nemzet itta volna meg a levét. Kétségtelen, hogy a tőzsdén sok olyan játék történt, amely nagymértékben hozzájárult ennek a nemzetnek idáig való anyagi leromlásához, én azonban ezzel kapcsolatban ;megállapítását rossznak tartom, semmikörülmények közt sem írom alá ilyen drasztikus formában, mert — nem akarok elvi vitába bocsátkozni az idő rövidsége miatt — konkrétum és konkrétum "között különbség van. Amikor konkrétumokról beszelnek azok, akik azoknak említését tartották volna helyesnek, semmi körülmények között sem gondolták úgy, hogy az a tőzsdei játéknak legyen alapja, hanem valamiképpen egy tisztább tervezetre gondoltak, amely, mondjuk, mozoghatott volna általánosságban is, tehát határozottabb vonalú iránymutatást, kívántak volna mindazok, akik a konkrétumokra tettek célzást. Ama pedig azt a megjegyzését illeti, hogy nemcsak az általa külön kiemelt egyik vonalon de általánosságban is utánpótlásra van szükség, ez kétségtelen. Állítom azt, hogy-azon niulik ennek az általánosságban mozgó gazdasági tervnek a végrehajtása, hogy azok a szervek, amelyek hivatva vannak rá, megtalálJák-e, vagy nem találják meg a megfelelő utánpótlást. Hiába van ugyanis akármilyen gyönyörűen kidolgozott terve, vag^y . akármilyen gyönyörűen elkészített alaprajza egy háznak, az a terv és alaprajz nem fog semmit érni, ha szakértő kezek, szakértő utánpótlás nem tudja megvalósítani, felépíteni. Az egyik közelmúlt napon az igen t. túloldalról az a vád hangzott el felénk, — mert csak felénk hangozhatott el — hogy bizonyos mértékig, sőt talán mondhatnám így is, a legnagyobb mértékben ez az oldal, különösen a nyilaskeresztes párt volt az, amely valósággal ideerőltette ezt az expozét a Házba (Mozgás jobbfelöl.) és mi voltunk azok, akik valósaggal kierőszakoltuk azt, hogy az expozé idekerüljön. Anélkül, hogy személyi élt akarnék neki adni, — nincs is rá szükség — ezt a leghatározottabban kénytelen vagyok visszautasítani és ezt a kijelentést az illető képviselő úr egy r könnyelmű egyéni vállalkozásának tulajdonítani, mert erről a helyről sem kérő, sem követelő formában senkisem erőltette, hogy ez az expozé idekerüljön. Az én véleményem szerint helyes, hogy idekerült. Bár maga a miniszter úr is kijelentette egy pár alkalommal, hogy szerinte elvileg nem helyes, hogy bírálgatjuk ezt az expozét, mert talán helyesebben és hasznosabban tudná idejét felhasználni,, én azt hiszem, hogy ha csak egy általánosságban mozgó tervet kaptunk is, de végeredményben mégis kaptunk tervet, akkor csak a nemzet javát szolgálhatja az, ha bírálatot gyakorolunk az expozé fölött s ha a mi általánosságban es részleteiben mozgó kijelentéseink csak kis mértékben is hozzájárulnak az expozé kiegészítéséhez, ez a nemzeti építőmunka .szempontjából • "*> •58'""'*
