Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-178
338 Az országgyűlés képviselőMzának 178. ülése 1941 február 12-én, szerdán. miát elvonták, az egyesület élére miniszteri biztost állítottak, illetőleg most a miniszteri biztos helyett egy miniszteri osztálytanácsos vezeti az egyesület összes ügyeit. A vizsgálat az Artista Egyesületnél már több, mint két esztendeje befejeződött. Ezzel kapcsolatban kérdem a belügyminiszter urat, van-e tudomása arról, hogy a megejtett vizsgálat eredményét mind a mai napig nem közölték az artista társadalommal? Kérdem továbbá, hogy ha ennek esetleg az volt az oka, hogy nem terjesztették még a belügyminiszter úr elé a vizsgálat anyagát, akkor miért nem terjesztették eléje, hogy mint legfelsőbb fórum, mint megfellebbezhetetlen fórum hozza meg döntését a vizsgálat anyagához mérten ennek az egyesületnek ügyében 1 ? Kérdem, van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy az Artista Egyesületben még mindig a régi szellem uralkodik és a keresztény nemzeti irányzat csak külsőségekben érvényesül, a fontos pozíciókat ma is a régi emberek, részben a rendszer átmentett zsidai, részben a liberális kirakatkeresztények töltik bel Ennek bizonyságára szinte ötletszerűen néhány nevet mondok. Az Egyesület ügyésze dr. Reisz Árpád nyugalmazott Beszkárt-Hév. ügyész, zsidófajú ügyvéd. Az artisták szempontjából nem közömbös dolog és fontos lenne, hogy magyarfajú ügyvéd intézze az ő ügyeiket, mert hiszen az ügyész kezében futnak össze az ő gazdasági, erkölcsi, sőt művészi természetű ügyeiknek a szálai is. Hiszen az ügyész intézi az alapszabályok módosítását, vagy legalábbis ő készíti elő. azonkívül az ő felügyelete mellett kötik meg a kollektív szerződéseket az ugyancsak nagyrészt zsidó lokáltulajdonosokkal és á választott bíróságok összeülésénél is jelentős szerepet tölt be. Kérdem: ezt az életbevágó és súlyos feladatot miért nem végezhetné el keresztény magyar ügyvéd? Artistakörökben nyílt titok, hogy szaklapjukat szintén zsidófajú szerkesztő: Steiner Kálmán állítja össze. Fedőszerve a lapon feltüntetett Baucsek-Pelényi József felelős szerkesztő és kiadó, akinek a sajtó életében semmiféle múltja nincs. Pénztárosuk és könyvelőjük szintén zsidó: Blau-Boros Mór, aki már magas kora miatt sem alkalmas a felelősségteljes állás betöltésére. Az egyesület hivatalos ügynöksége a zsidó Lang Róbert Roland kezében van. Az ő munkatársa Nesztor-Nádasi Károly, aki ugyan keresztény, de ehhez az álláshoz megvan az erkölcsi vízuma, mert első felesége és^ leánya, _ továbbá második felesége is í'ajzsidó. Az altisztek és a kisebb hivtalnokok általában keresztények, nehogy a számarány nagyon szembetűnő legyen. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy a tengelyhatalmak itt működő artistái kötelességszerűen és pontosan leadják jövedelmük 2%-át ennek az egyesületnek abból a célból, hogy akik önhibájukon kívül szerződés nélkül vannak és nyomorúságos helyzetbe kerülnek, azokat megsegítsék, viszont a tengelyellenes államok állampolgárai, akiknek ugyancsak van artistaszerződésük, sohasem fizetik be ezt a 2%-ot és ezzel nem járulnak hozzá ehhez a szociális ténykedéshez, pedig a trianoni békediktátum, amelyet békeszerződésnek csúfoltak, már nem mentesíti őket ennek az emberbaráti adónak a lefizetése alól. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy a színészkamara elutasítottjainak, a zsidó szellem méltó képviselőinek jelentékeny részét az artistaegyesület felvette tagjai közé, holott nem lehet megállapítani azt, hogy ezek artisták voltak, mert az 1938-ban végrehajtott artistaegyesületi tagrevizió alkalmával nem szerepelt az ő nevük a névsorban, ezenkívül pedig 15 esztendőn keresztül nem érdekelte őket az egyesületi élet. Tagdíjfizetési kötelezettségüknek sohasem tettek eleget és sem anyagilag, sem erkölcsileg az egyesület működésében részt nem vesznek. Itt kizárólag arról van szó, hogy igen gyenge alapokon kijátszák a zsidótörvényt ebben a formában. A színészkamara nem vette fel őket; erre .átminősítették magukat ezen a címen artistákká és tudott dolog az is, hogy főleg Budapesten a varieték szerződtetnek artistákat, keresztény légtornászokat csak azért, mert a gyakorlat azt mutatja, hogy ezeket a mutatványokat a rendőrség rendszerint betiltja, de már az engedély birtokában vannak, lényegében tehát keresethez túlnyomó részben a zsidó szereplők jutnak, mert a keresztény szereplőktől megvonták az engedélyt ós eltiltottak őket a szerepléstől. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy a Magyarországon működő artistaés zeneközvetítéssel foglalkozó ügynökök több, mint 50%-a zsidó, a munkatársaik pedig 80— 90%-ban zsidók, vagyis itt érvényesül majdnem a 6 és 94%, de a zsidóság javára. 1940-ben megjelent egy kultuszminiszteri rendelet, amely elrendeli az önálló kamarák felállítását. Miért nem intézkedett eddig a kirendelt miniszteri biztos, hogy az artisták részére a kamara felállíttassák ? Tisztelettel kérem egyetemes magyar érdekből és nemzeti szempontból a tények kivizsgálását és a mostani állapotok ' megszüntetésére irányuló gyors és gyökeres intézkedést. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a belügyminiszter úrnak. Az interpellációk anyagával végeztünk. Fricke Valér képviselő úr a házszabályok 143. §-ának 1. bekezdése a) pontja értelmében személyes megtámadtatás visszautasítása címén kért és kapott tőlem engedélyt. A képviselő urat a szó megilleti. Fricke Valér: T. Ház! Pándi képviselőtársam egy előbbi interpellációjában engem személy szerint aposztrofált és úgy állított be, mint olyan birtokost, aki a munkásokat kiuzsorázza és e ténykedése által a nemzetnek nem jó szolgálatot tesz. Én Pándi képviselőtársamat tisztelettel arra kérem, hogyha más esetben interpellál, legyen szíves, alaposabban vizsgálja meg azokat az adatokat, amelyek birtokába kerülnek, mielőtt azokat a Ház elé hozza. Az a birtok ugyanis, amelyet t. képviselőtársam említett, a Czobér nevű birtok, nem az én tulajdonomat képezi, azzal tehát közvetlen kapcsolatom ilyenformán nincsen. Van azonban a közvetlen szomszédságában egy másik birtok amely telekkönyvileg is nevemen van s amelynek haszonélvezete édesanyámat illeti, de amelynek művelésébe személy szerint valamennyire én is beleszólok. Képviselőtársam valószínűleg erre a birtokra célzott. Kérem képviselőtársamat, vizsgálja meg alaposabban a dolgot, tekintettel arra, hogy H fajárandóság, amelyet a munkások kapnak, másfél esztendő óta, mióta belefolyok az ügyek vitelébe, 30%-kai javult a munkások javára, tehát 30%-kai kedvezőbb viszonyok között dolgoznak most a munkások, mint 2 évvel ezelőtt, így tehát nem lehet beszélni arról, hogy ott a viszonyok romlottak volna. Azt hiszem különben is, hogy a képviselő
