Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-178

Az országgyűlés képviselőházának 178. nogy ezek a birtokok úgy állattenyésztési, mint növénytermelési szempontból megfeleljenek hi­Vatásukaak, súlyt kellett helyezni arra is, hogy jövedelmezőkké tétessenek. Azt hiszem, azok, akik figyelemmel kísérik az állami ménesbirtokok vezetését, fel fogják ismerni, hogy az állami ménesbirtok ok mind a két célt szolgálták. Szolgáltaik elsősorban azzal, hogy elsősorban olyan term el vény eket termesz­tenek, amelyeknek megmunkálása sok mun­káskezet igényel, hogy így a fölös számban je­lentkező és esetleg elhelyezést nem talált mun­kásokat alkalmazzák, másrészt pedig azzal, hogy olyan növényeknek termesztését is foly­tatják, amelyek intenzívebb és drága kezelésük folytán magángazdaságban nem mindig mutat­koznak rentábilisaknak, de amelyeknek ter­mesztése a köz szempontjaiból fontos. Az állami ménesbirtokok vezetősége figye­lemmel van arra is, hogy feladata bizonyos növényeknek kitermelése, bizonyos állatnemek­nek a gyakorlati használatban való kikísérle­tezése, valamint az is, hogy a növény nem esi tés terén nagy léptekkel haladjanaik előre és a ma­gyar gazdatársadalom számára olyan növénye­ket tenyésszenek ki, amelyeknek kitenyésztésé­vel részben a rentabilitás, részben a felhasznál­hatóság é= a jövedelmezőség biztosítva van. Tisztában van a földmívelésügyi kormány­zat azzal is, hogy a növénytermesztésen túl az állattenyésztési vonalon is szolgálnia kell a magyar mezőgazdaság érdekeit és mindent el­követ arra nézve is, hogy olyan színvonalú állattenyésztést folytassanak, amely a hazai állattenyésztés színvonalának emelését, az apa­cs anyaállatokkal való ellátással biztosítja. Azt hiszem, a t. Ház tudomására hozhatom, hogy a múlt esztendőben a ménesbirtokokról tíz Nonius-méut, háxom kancát, 10 magyar ée 131 szimmentáli bikát, néhány üszőt és tehenet, 518 kant, 199 kocát, 366 kost és 466 jerkét bocsá­tottunk a köztenyésztés rendelkezésére, vala­mint közölhetem azt is, hogy a folyó gazdasági évben ezt a mértéket lényegesen meghaladó módon egyedül Mezőhegyesen összesen 900 ko­cát, 500 kant, 60 bikát, 500 jerke-'bárányt, 100 kost és 8 mént fogunk a magántenyésztés ren­delkezésére bocsátani abból a célból, hogy ez­zel is szolgáljuk a hazai állattenyésztés szín­vonalának emelését. Végül tudomására hozha­tom mélyen t. képviselőtársaimnak azt is, hogy ezenkívül az elmúlt esztendőben 110 vágón ne­mesített búza-, rozs- és árpa-vetőmagot bocsá­tottunk a magyar gazdatársadalom rendelke­zésére, hogy ezzel is elterjesszük a nemesített vetőmagokat. Ügy az állatoknál, mint a növé­nyeknél a •rendelkezésre bocsátott anyagot az állami birtokon kikísérletezték s a tapasztalati tények alapján állíthatom, hogy a gyakorlatban ezek minden tekintetben megállják helyüket. Emellett tisztában van az állami ménesbir­tokok vezetősége azzal is, hogy ezen túlmenően szociális szempontból is példaadóknak ikell len­niÖk ezeknek az állami üzemeknek, úgyhogy tisztviselőiknek és cselédeiknek bére nemcsak az állami, hanem a magán statisztikai adatok megállapítása szerint is, messze meghaladja azt a színvonalat, amelyet a legjobban "kezelt és legszociálisabb elvek mellett irányított ma­gángazdaságokban is a tisztviselők, alkalma­zottak és a cselédség elérnek. Tudomásukra hozhatom mélyen t. képviselő­társaimak azt is, hogy a 'körülbelül 60.000 ka­tasztrális holdat kitevő állami birtokokon több mint három és félezer gazdasági cseléd van al­kalmazva, vagyis 100 katasztrális holdra esik ülése 1941 február 12-én, szerdán. 307 általában hét gazdasági cseléd, úgyhogy ez végeredményben a legintenzívebb kezelésnek megfelelő adat. (Ügy van! jobbfelől.) Továbbá közölhetem azt is, hogy a mező­gazdasági birtokok, bár miután üzemesítették őket, kénytelenek arra is tekintettel lenni, hogy termelésük jövedelmező legyen, még sem té­vesztik szem elől azt a feladatukat sem, hogy szociális téren példaadóknak kell lenniök. Az állami birtokok ezen a 60.000 katasztrális hol­don évente 443.000 pengőt osztanak ki a cseléd­ség között jutalmak és karácsonyi segély címén, azonkívül évente 300.000 pengőt tesznek ki azok a tételek, amelyeket kulturális, iskolafenntar­tási és gyógykezeltetési célokból a ménesbirto­kok alkalmazottai a ménesbirtokoktól élveznek, végül több mint 400.000 pengő az az összeg, amelyet a ménesbirtokok részben az elaggott cselédeknek, tisztviselőknek és alkalmazottaik­nak, részben azok özvegyeinek és árváinak nyugdíj és kegydíj címén kifizetnek. T. képviselőtársamnak is meg méltóztatott áílapítani, hogy a zárszámadás adatai szerint a ménesbirtok ok több mint egymillió pengőt szolgáltatnak be mint tiszta jövedelmet a pénz­ügyminisztériumba. E mellett — ismétlem — körülbelül évente még háromnegyedmillió pen­gőt fizetnek ki részben kulturális, szociális, nép­jóléti terhek, részben nyugdíj címén az alkal­mazottaknak és elaggott munkásaiknak. A földmívelésügyi miniszter úr tudatában van annak, hogy ezt a kötelezettséget az állami ménesbirtokok vezetésében fokoznia kell, és a jövőben sem téveszti szem elől azt, hogy ezek­nek a birtokoknak jövedelmezőségét is a leg­messzebbmenőleg fokozza. De éppen úgy nem fogja szem elől téveszteni azt a kötelezettsé­gét sem. hogy a szociális feladatok kielégítése mellett, úgy a vetőmagok előállítása, kikísér­letezése^ és népszerűsítése, mint az országnak tenyészállatokkal való ellátása első feladata a ménesbirtokoknak, oda fog tehát hatni, hogy ha ezen a téren javulás egyáltalán még lehet­ségeshez a javítás be is következzék. Kérem t. képviselőtársamat és kérem a t, Házat, méltóztassanak a földmívelésügyi miniszter úr nevében adott válaszomat tudo­másul venni. (Élénk helyeslés és taps a jobbol­dalon és a középen.) Elnök: Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e Bárczay államtitkár úrnak a földmívelésügyi miniszter úr nevében Várady József képviselő úr interpellációjára adott válaszát tudomásul venni 1 ? (Igen) A Ház a választ tudomásul vette. vitéz Váczy György képviselő úr az igaz­ságügyminiszter úrhoz, Szakáts Pál képviselő ur pedig az iparügyi miniszter úrhoz bejegy­zett interpellációjának elmondására halasztást kért. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kért halasztáshoz hozzá jatrulni? (Igent) A Ház a kért halasztáshoz hozzájárul. Következik Király József képviselő úr in­terpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék annak szö­vegét felolvasni. Spák Iván jegyző (olvassa): »Interpelláció a magyar királyi földmívelésügyi miniszter úr­hoz a Komárom vármegye felszabadult terüle­tén veszedelmesen elterjedt májmételykór el­leni védekezés tárgyában. Alulírott mély tisztelettel kérdezem a m. kir. földmívelésügyi miniszter urat, van-e tu­domása arról, hogy Komárom vármegye visz­szacsatolt részein a mételykór a cseh uralom alatt olyan nagy mértékben volt elterjedve, hogy például Guta községben az 1937. évben ezernél több szarvasmarha pusztult el. Mint-

Next

/
Oldalképek
Tartalom