Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-177
242 Az országgyűlés képviselőházának a magyarosabb hangzás kedvéért szövegezte át. A 16. §-al kapcsolatban a bizottság kife : jezi azt a reményét, hogy a rendes kereskedői elvekre való hivatkozás a gyakorlatban úgy fog érvényesülni, hogy a hites könyvvizsgáló a vállalat felülvizsgálata során a gazdasági célszerűség szempontjaira is figyelemmel lesz. A bizottság a javaslat VI. fejezetében az alábbi új 31. |-t iktatta a törvényjavaslatba: »31. §. A jelen törvényben a Pénzintézeti Központra ruházott tennivalókat a szövetkezet alakjában szeryezett építőtakarékváHalatok tekintetében az Országos Központi Hitelszövetkezet látja el; a költségmegtérítés tekintetéiben a 9. § utolsó bekezdését megfelelően kell alkalmazni«. Ezt a kiegészítést a bizottság a következő okokból iktatta a törvényjavaslatba: Az építőtakaréküzlettel foglalkozó szövetkezetek, mint hitelszövetkezetek az 1898: XXIII. törvénycikk és az 1920:XXX. törvénycikk rendelkezései értelmében vagy tagjai az Országos Központi Hitelszövetkezetnek, vagy ha az 1920:XXX. törvénycikk hatálybalépése előtt alakultak s utóibb sem léptek be az Országos Központi Hitelszövetkezetbe, akkor is az 1920:XXX. t.-e. 21. §-a értelmében az Országos Központi Hitelszövetkezet felülvizsgálata alatt állanak. Ilyen körülmények között az építőtakaréküzlettel foglalkozó szövetkezetek felett alz építőtakaréküzlet szabályozásáról szóló törvényjavaslatban tervezett" felügyeletet és ellenőrzést a pénzügyminiszter az Országos Központi Hitelszövetkezet útján is megfelelően gyakorolhatja. Nincs szükség tehát arra, • hogy az ilyen szövetkezetek üzletvitelének és ügykezelésének felülvizsgálatával az Országos Központi Hitelszövetkezeten felül még a Pénzintézeti Központ is foglalkozzék. Az indítványozott kiegészítés eredményeképpen az építőtakaréküzlettel foglalkozó vállalatok felügyelete és ellenőrzése kétfelé ágazik, a szerint, hogy részvénytársaság, vagy szövetkezet alakjaiban van-e szervezve az illető vállalat. Az előbbi esetben a közvetlen íelügyelet és ellenőrzés a Pénzintézeti Központ, az utóbbi esetben pedig az Országos Köteponti Hitelszövetkezet feladata lesz. Ennek ellenére a felügyeletben egységes szempontok kialakítása nem fog akadályokba ütközni annak folytán, hogy az állami felügyeletet végső fokon úgy a részvénytársaság, mint a szövetkezet alakjában működő építőtakarékvállalatok felett a pénzügyminiszter gyakorolja. A (bizottság a törvényjavaslat eredeti 31. §-áinak számozását — a javaslatba iktatott új 31. §-ra tekintettel — 32. §-ra, a törvényjavaslat eredeti 32. §-ának és eredeti 33. §-ának számozását pedig 33. §-ra, illetőleg 34. §-ra módosította. :''.'•' A bizottság az előadottak alapján javasolja a t. Háznak, hogy a törvényjavaslatot a bizottság által javasolt módosításokkal elfogadni és arra a sürgősséget kimondani méltóztassék. Elnök: Következik a szavazás. Határozatunkat a házszabályok értelmében vita nélkül hozzuk meg. Kérem a jegyző urat, líogy szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. • Nagy. Ferenc jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét és l.~Bi. §-ait, amelyeket a Ház elfogad). ülése 19hl február 11 An, kedden. Elnök: A törvényjavaslattal ekképpen részleteiben is végeztünk. Azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszem át. Következő napirendi pontunk a nemzetiségi érzület büntetőjogi védelméről szóló törvényjavaslat részleteiben való megszavazása. Határozatainkat a házszabályok értelmében vita nélkül hozzuk meg. (írom. 457.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Nagy Ferene jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét és 1—2. §-ait, melyeket a Ház elfogad). Elnök: A javaslattal ekképpen részleteiben is, végeztünk. Azt tárgyalás és hozzájárulás céljából a felsőházhoz teszem át. Áttérünk , napirendünk következő pontjára, az irodalmi és művészeti müvek kölcsönös védelme tárgyában Berlinben, 1940. évi november hó 6. napján kelt magyar-német egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalására, (írom. 453.) vitéz Váczy György előadó urat illeti a szó. vitéz Váczy György előadó: T. Képvise; lőház! A szerzői jog az irodalmi és művészeti mű alkotójának az a joga, hogy müvével kizárólagosan rendelkezhetik. Ez a jog védi a szerző vagyoni érdekeit, amennyiben lehetővé teszi, hogy műve értékének minden anyagi előnye a szerzőnek jusson, de védi a szerző erkölcsi érdekeit is, még pedig a legtöbbször igen súlyos büntetőszankciókkal. A szerzői jog védelmére minden müveit állam normákat állított már fel, sőt a szerzők jogainak kölcsönös védelmére számos állam nemzetközi ' szövetkezést is hozott létre, az iigynevezett berni Uniót, amelynek szabályai szerint az Unióhoz csatlakozott országok bármelyikében megjelent mű ugyanabban a védelemben részesül, mint amely védelemben az illető ország, ahol a védelem igényeltetik, saját állampolgárainak műveit részesíti. Hazánk az 1922:XIIL te. által lett tagja a berni Uniónak, magyar-német viszonylatban pedig két érvényben lévő egyezmény* van. A most tárgyalás alá kerülő törvényjavaslat a magyar-német államközi viszony rendkívül szívélyes alakulása folytán mèszszebbmenő védelmet kíván biztosítani a két állam polgárainak a berni egyezményben körülírt védelemnél és az 1931:XXIV. tc.-be iktatott római nemzetközi egyezményben biztosított nemzetközi védelemnél is. Ez a körülmény tette szükségesség ennek a törvénybe iktatni javasolt egyezménynek a megkötését, de szükség volt erre az új egyezményre aaért isi, mert a Németbiródalom területében beállott jelentős változások folytán a régebbi egyezmények alkalmazása jelentős területeken már nem volt lehetséges. Ezért hát újból meg kellett állapítani, hogy Magyarország és a területében megnövekedett Németbirodalom között a szerzői jogok védelmére egységesen milyen egyezményes rendelkezések lesznek irányadók. . , Minthogy a javaslat előterjesztése indokolt, mert az egyezmény tartalma szerint megfelelő módon védelmezi érdekeinket, ezért tisztelettel ajánlom a törvényjavaslat elfogadásait, Elnök: Kíván valaki a javaslathoz hozzászólni 1 ? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és ä tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. t t ;' Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni?
