Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-176

Az országgyűlés képviselőházának 176, Sem az előadók beszédideje, sem pedig a mentelmi bizottság jelentésének terjedelme nincsen korlátozva. Joggal elvártuk volna azt, hogy maga az előadó úr is és a bizottsági je­lentés is... Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy az előadó úr beszédideje ugyancsak 15 percre van korlátozva. Maróthy Károly: Ez a jelentés azonban nincsen korlátozva. Elnök: Ebben igaza van a képviselő úrnak. A másik megállapítása azonban téves. Maróthy Károly: Ebben a jelentésben te­hát bővebben kifejthette volna az igen t. men­telmi bizottság^ azt, hogy milyen indokok és milyen tényállás alapján, milyen jogi megál­lapítások szerint történt ennek a mentelmi bi­zottsági jelentésnek az elkészítése. (Az elnöki széket Törs Tibor foglalja el.) Ez volna az első eset, amikor a képviselő­házban elmondott beszéd miatt történik a men­telmi jog felfüggesztése. T. Képviselőház! Én azt mondom: minthogy ebben a jelentésben a tényállás egyáltalában nincsen kellőleg meg­állapítva, (Felkiáltások jobb felöl: De igen!) minthogy ennek a jelentésnek nincsen jogi ok­fejtése, a bizottság javaslatának nincsen indo­kolása, enélfogva formai okokból kell ezt a je­lentést egyszerűen visszautasítani és megkérni rá a mentelmi bizottságot, hogy igenis, egy másik jelentést készítsen el, amelyben fejtse ki annak indokait, hogy miért óhajtja ebben az esetben a mentelmi ]Og felfüggesztését. Igaz, hogy a jelentés hivatkozik egy tör­vényre, felhív egy törvényhelyet, az 1940. évi XVIII. te. 4. §-ának (3) bekezdését, amely sze­rint az volna aa indok, — de ezJt csak következ­tetni lehet a jelentésből, ez kifejezetten nincsen benne — hogy Csia Sándort nem beszéde miatt, hanem a beszéd mögött összesűrített anyag miatt adja ki a Ház, tehát — mint a jelentés kifejezi magát —- azért, hogy bizonyos tények birtokába helyezte magát, Önmagának tudomá­sára juttatott bizonyos tényeket. E miatt tör­tént volna tehát a mentelmi jog felfüggeszté­sének javasolása. Az kérdezem, hogy hol van errenézve ebben a jelentésben a tényállás elő­terjesztve, hogy milyen körülmények között és hogyan történt bizonyos titkoknak a birtokába helyezkedés a képviselő részéről? Errenézve semmi néven nevezendő tényállást nem, tudunk. Tovább megyek és kérdezem, t. Képviselő­ház, hogy honnét tudja valaki, honnét tudja X Y képviselő, — a képviselő, mert itt nem Csia Sándorról van szó — hogy ő egy hivatali tit­kot mond el a képviselőházban? (Derültség és ellenmondások a jobboldalon.) Kérem, mé-J Itóz­tassék meghallgatni. A törvény azt mondja, hogy (hivatali titkot képez az, ami hivatali titok­nak van nyilvánítva. Én el tudok képzelni olyan esetet, — ez jogi kérdés — hogy valaki kap egy iratot, amely, mondjuk, egyszerű fotó­kópiája egy eredeti iratnak, a fotókópia meg van csonkítva, le van vágva mondjuk róla az a feljegyzés, hogy »hivatali titok«, ebben az esetben az illető nem tudhatja azt, hogy ő mi­vel, milyen okirattal áll szemben. Tovább megyek. Azt kell mondanom, hogy valaki telefonon is kaphat információkat, vagy itt a (képviselőházban két perccel a beszédünk előtt a másik képviselőtársunktól kaphatunk információkat, amelyeket a beszédünkben fel­használhatunk, honnét tudjam én akkor azt kontrollálni, hogy képviselőtársam hivatali tit­KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IX. ülése I9lfl. évi február hó 7-én, pénteken* â3l kot közölt-e velem, avagy pedig egy egyszerű tényállást? T. Képviselőház! Csia képviselő előadja itt, hogy egy miniszterelnöki iratról van szó. Ez a jelentés nem vonja kétségbe, hogy miniszter­elnöki iratról van szó, çsak azt állítja, hogy a miniszterelnöki iratnak volt egy előzménye, amely katonai titkot képez. (Mokcsay Dezső: Honnan tudja?!) Csia Sándor kizárólagosan csak a miniszterelnöki iratról beszél, így van megjelölve: M. E., vagyis miniszterelnökségi, következésképpen nem lehet beleerőltetni és be­lemagyarázni azt, hogy neki tudnia kellett ar­ról, hogy ennek volt egy előzménye és hogy annak az előzménynek mi volt a melléklete, mert erről van szó, ezt állítja a jelentés. A bűncselekményhez elsősorban bűntudat szükséges. Ha én nem érzem azt, hogy hibát követeik el, hanem csak később, egy mentelmi bizottsági jelentésből jövök rá, hogy én bűncse­lekményt követtem el, akkor nem lehet azt mondani, t. Ház, hogy itt bűncselekményről le­bet szó, hiszen maga a törvény, amelyet ez a jelentés felhív, szintén azt mondja, hogy igenis, az jelent hivatali titkot, amit annak nyilvání­tanak, avagy amelynek az elkövetője tudta vagy tudhatta, hogy az hivatali titok. (Zaj a jobboldalon.) Kérdezem, t. Ház, honnét tudja bármelyik képviselő azt, hogy az ő adatai eset­leg hivatali titkok? (Matolesy Mátyás: Itt lehet akármit elmondani! — Gruber Lajos: Mi van a zsidó iparengedélyekkel, arról beszéljenek!) Tovább megyek, t Ház! Hivatali titok le­het egy okirat a maga terjedelmében, de annak az okiratnak egye« kivett részei nem jelenthet­nek hivatali titkot, mert ha igen, akkor, mond­juk, egy sor írás, egy szó is, a »vagy« szó is hi­vatali titkot képezhet. Akkor itt nincs megállás ezen a téren. Vagy az egész, vagy pedig annak egyes részei jelenthetnek hivatali titkot, de egészen bizonyos, hogy abból kikapott részek nem képezhetnek hivatali titkot. T. Képviselőház! Arról vau szó, hogy Csia Sándor kapott bizonyos adatokat, azt az ada­tot kapta, hogy 100.000 pengőről van itt szó, amelyet nem szavazott meg a képviselőház, 100.000 pengőnek a felhasználását kutatta Csia Sándor és ebből megtalált 30.000 pengőt, kíván­csi volt a többire és kérdést intézett a minisz­terelnök úrhoz, hogy vájjon a többi hová for­díttatott. (Matolesy Mátyás: Joga van hozzá! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Törvényhozói kötelesség!) Tehát egy képviselő hallja az ada­tokat, az élettel kapcsolatban van, érdeklik az adatok, az adatokat összegyűjti és a képviselő­ház elé terjeszti, él az interpellációs jogával, él azzal a joggal, hogy megkérdezze a miniszter­elnököt és az eredmény, sajnos, úgy látszik, az, hogy öt évig terjedhető fogházbüntetés jár ezért. T. Képviselőház! Mi a határa a mentelmi jognak, az immunitásnak? Kétségtelenül sok­kal tágabb annál, mintsem hogy kizárólag csak a képviselőházban elmondott beszédekre vonatkoznék. Kétségtelenül így fogalmazható helyesen a mentelmi jog: a törvény hozó testü­let működésében való részvételre irányuló te­vékenység az, ami kívül áll a büntethetőség körén. A mentesség indoka a törvényhozó szerv függetlenségének és működése zavarta­lanságának biztosítása. Meg kell védenünk azt a ténykedést, amely a törvényhozás akaratát kialakító szándékkal történik, aminő például egy képviselőházi beszéd, tehát ennek a beszéd­nek az anyaggyűjtése is kell, hogy e fogalom alá tartozzék. Ez az anyaggyűjtés történhetett, 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom