Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-176

Az országgyűlés képviselőházának 176, Sem az előadók beszédideje, sem pedig a mentelmi bizottság jelentésének terjedelme nincsen korlátozva. Joggal elvártuk volna azt, hogy maga az előadó úr is és a bizottsági jelentés is... Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy az előadó úr beszédideje ugyancsak 15 percre van korlátozva. Maróthy Károly: Ez a jelentés azonban nincsen korlátozva. Elnök: Ebben igaza van a képviselő úrnak. A másik megállapítása azonban téves. Maróthy Károly: Ebben a jelentésben tehát bővebben kifejthette volna az igen t. mentelmi bizottság^ azt, hogy milyen indokok és milyen tényállás alapján, milyen jogi megállapítások szerint történt ennek a mentelmi bizottsági jelentésnek az elkészítése. (Az elnöki széket Törs Tibor foglalja el.) Ez volna az első eset, amikor a képviselőházban elmondott beszéd miatt történik a mentelmi jog felfüggesztése. T. Képviselőház! Én azt mondom: minthogy ebben a jelentésben a tényállás egyáltalában nincsen kellőleg megállapítva, (Felkiáltások jobb felöl: De igen!) minthogy ennek a jelentésnek nincsen jogi okfejtése, a bizottság javaslatának nincsen indokolása, enélfogva formai okokból kell ezt a jelentést egyszerűen visszautasítani és megkérni rá a mentelmi bizottságot, hogy igenis, egy másik jelentést készítsen el, amelyben fejtse ki annak indokait, hogy miért óhajtja ebben az esetben a mentelmi ]Og felfüggesztését. Igaz, hogy a jelentés hivatkozik egy törvényre, felhív egy törvényhelyet, az 1940. évi XVIII. te. 4. §-ának (3) bekezdését, amely szerint az volna aa indok, — de ezJt csak következtetni lehet a jelentésből, ez kifejezetten nincsen benne — hogy Csia Sándort nem beszéde miatt, hanem a beszéd mögött összesűrített anyag miatt adja ki a Ház, tehát — mint a jelentés kifejezi magát —- azért, hogy bizonyos tények birtokába helyezte magát, Önmagának tudomására juttatott bizonyos tényeket. E miatt történt volna tehát a mentelmi jog felfüggesztésének javasolása. Az kérdezem, hogy hol van errenézve ebben a jelentésben a tényállás előterjesztve, hogy milyen körülmények között és hogyan történt bizonyos titkoknak a birtokába helyezkedés a képviselő részéről? Errenézve semmi néven nevezendő tényállást nem, tudunk. Tovább megyek és kérdezem, t. Képviselőház, hogy honnét tudja valaki, honnét tudja X Y képviselő, — a képviselő, mert itt nem Csia Sándorról van szó — hogy ő egy hivatali titkot mond el a képviselőházban? (Derültség és ellenmondások a jobboldalon.) Kérem, mé-J Itóztassék meghallgatni. A törvény azt mondja, hogy (hivatali titkot képez az, ami hivatali titoknak van nyilvánítva. Én el tudok képzelni olyan esetet, — ez jogi kérdés — hogy valaki kap egy iratot, amely, mondjuk, egyszerű fotókópiája egy eredeti iratnak, a fotókópia meg van csonkítva, le van vágva mondjuk róla az a feljegyzés, hogy »hivatali titok«, ebben az esetben az illető nem tudhatja azt, hogy ő mivel, milyen okirattal áll szemben. Tovább megyek. Azt kell mondanom, hogy valaki telefonon is kaphat információkat, vagy itt a (képviselőházban két perccel a beszédünk előtt a másik képviselőtársunktól kaphatunk információkat, amelyeket a beszédünkben felhasználhatunk, honnét tudjam én akkor azt kontrollálni, hogy képviselőtársam hivatali titKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ IX. ülése I9lfl. évi február hó 7-én, pénteken* â3l kot közölt-e velem, avagy pedig egy egyszerű tényállást? T. Képviselőház! Csia képviselő előadja itt, hogy egy miniszterelnöki iratról van szó. Ez a jelentés nem vonja kétségbe, hogy miniszterelnöki iratról van szó, çsak azt állítja, hogy a miniszterelnöki iratnak volt egy előzménye, amely katonai titkot képez. (Mokcsay Dezső: Honnan tudja?!) Csia Sándor kizárólagosan csak a miniszterelnöki iratról beszél, így van megjelölve: M. E., vagyis miniszterelnökségi, következésképpen nem lehet beleerőltetni és belemagyarázni azt, hogy neki tudnia kellett arról, hogy ennek volt egy előzménye és hogy annak az előzménynek mi volt a melléklete, mert erről van szó, ezt állítja a jelentés. A bűncselekményhez elsősorban bűntudat szükséges. Ha én nem érzem azt, hogy hibát követeik el, hanem csak később, egy mentelmi bizottsági jelentésből jövök rá, hogy én bűncselekményt követtem el, akkor nem lehet azt mondani, t. Ház, hogy itt bűncselekményről lebet szó, hiszen maga a törvény, amelyet ez a jelentés felhív, szintén azt mondja, hogy igenis, az jelent hivatali titkot, amit annak nyilvánítanak, avagy amelynek az elkövetője tudta vagy tudhatta, hogy az hivatali titok. (Zaj a jobboldalon.) Kérdezem, t. Ház, honnét tudja bármelyik képviselő azt, hogy az ő adatai esetleg hivatali titkok? (Matolesy Mátyás: Itt lehet akármit elmondani! — Gruber Lajos: Mi van a zsidó iparengedélyekkel, arról beszéljenek!) Tovább megyek, t Ház! Hivatali titok lehet egy okirat a maga terjedelmében, de annak az okiratnak egye« kivett részei nem jelenthetnek hivatali titkot, mert ha igen, akkor, mondjuk, egy sor írás, egy szó is, a »vagy« szó is hivatali titkot képezhet. Akkor itt nincs megállás ezen a téren. Vagy az egész, vagy pedig annak egyes részei jelenthetnek hivatali titkot, de egészen bizonyos, hogy abból kikapott részek nem képezhetnek hivatali titkot. T. Képviselőház! Arról vau szó, hogy Csia Sándor kapott bizonyos adatokat, azt az adatot kapta, hogy 100.000 pengőről van itt szó, amelyet nem szavazott meg a képviselőház, 100.000 pengőnek a felhasználását kutatta Csia Sándor és ebből megtalált 30.000 pengőt, kíváncsi volt a többire és kérdést intézett a miniszterelnök úrhoz, hogy vájjon a többi hová fordíttatott. (Matolesy Mátyás: Joga van hozzá! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Törvényhozói kötelesség!) Tehát egy képviselő hallja az adatokat, az élettel kapcsolatban van, érdeklik az adatok, az adatokat összegyűjti és a képviselőház elé terjeszti, él az interpellációs jogával, él azzal a joggal, hogy megkérdezze a miniszterelnököt és az eredmény, sajnos, úgy látszik, az, hogy öt évig terjedhető fogházbüntetés jár ezért. T. Képviselőház! Mi a határa a mentelmi jognak, az immunitásnak? Kétségtelenül sokkal tágabb annál, mintsem hogy kizárólag csak a képviselőházban elmondott beszédekre vonatkoznék. Kétségtelenül így fogalmazható helyesen a mentelmi jog: a törvény hozó testület működésében való részvételre irányuló tevékenység az, ami kívül áll a büntethetőség körén. A mentesség indoka a törvényhozó szerv függetlenségének és működése zavartalanságának biztosítása. Meg kell védenünk azt a ténykedést, amely a törvényhozás akaratát kialakító szándékkal történik, aminő például egy képviselőházi beszéd, tehát ennek a beszédnek az anyaggyűjtése is kell, hogy e fogalom alá tartozzék. Ez az anyaggyűjtés történhetett, 37