Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-176

âl6 Àz országgyűlés képviselőházának 176. az elénk terjesztett munkaterv ezúttal kisebb mértékben ölel fel. Annak ellenére, hogy a hivatal elfoglaltsága rendkívül mértékben megnövekedett, a miniszterelnök úr — áthatva a kornak követeléseitől — mégis utasította a hivatalt arra, hogy a szociális viszonyok, kü­lönösképpen pedig a mezőgazdasági és ipari munkabérek, a tisztviselői és munkásháztartá­sok, a váltakozó mezőgazdasági és ipari mun­kavállalások, valamint a közszolgálati alkal­mazottak demográfiai, szociális és gazdasági viszonyainak részletes vizsgálatára vonatkozó adatgyűjtések terveit készítse elő és a kor­mánynak mutassa be. Beszámol a jelentés a törvény rendelkezé­sei szerint arról is, hogy az 1929 : XIX. te. 10. §-a alapján sürgős szükség esetére a mi­nisztertanács felhatalmazásával elrendelt adat­gyűjtéseket a múlt esztendőben a Statisztikai Hivatal által elvégeztette. E statisztikai adat­gyűjtések keretében az ^adatgyűjtés három­rendbeli végrehajtására es egy módosítására adott engedélyt a minisztertanács: a baromfi­állomány statisztikája, amelyet elsősorban a termelés irányítása és a külkereskedelmi for­galom szabályozása tett szükségessé; a tojás­termelés statisztikája, amelyet ugyancsak a külkereskedelmi forgalom szabályozása szem­pontjából kellett elrendelni; ide tartozik az utónövények statisztikája, az árvizek utáni termelés összeségének megállapítása és a ve­tésterületi statisztika teljessége céljából kel­lett elrendelni, végül a népmozgalmi statisz­tika, amelyet elsősorban a népszámlálás tett szükségessé olyan értelemben, hogy a meg­előző év népmozgalminak adatai a népszám­lálás alkalmával már ismeretesek legyenek. A jelentés beszámol a hivatal keretében folyt rendszeres és állandó adatgyűjtésekről. Ezeket öt főcsoportban ismerteti: a népesség, közegészségügy, idegenforgalom statisztikai, azutáni társadalomi és szociális statisztika, to­vábbá gazdasági statisztika, azután kulturális statisztika és végül egyéb statisztikák főcso­portjában. Ez a 87, egyenként több alcsoportra tagozott adatgyűjtés a magyar állami, társa­dalmi, kulturális és gazdasági életnek jófor­máin egész területét felöleli és rendkívül érté­kes és komoly munkásságról számol be. A törvény rendelkezéseinek és az eddigi gyakorlatnak megfelelően a jelentés beszámol az egyéb minisztériumokban folyó hivatalos adatgyűjtésekről. Hét minisztérium folytat ilyen adatgyűjtést, amelynek közérdekű fon­tossága statisztikai szempontból és gyakorlati szempontból elsőrangú. Ezeket az adatgyűjté­seket többnyire a Statisztikai Hivatal és a sta­tisztikai szervek, a statisztikai tanács részvé­telével és közreműködésével folytatják, de el­sősorban az illető fontos kormányzati ágak tevékenységét szolgálják és ezért a miniszté­riumokban folynak. Az új és módosított adatgyűjtésekről a je­lentés 13. oldala száimol be. Itt azt látjuk, hogy összesen 14 új és módosított adatgyűjtés van. Az új adatgyűjtések, amelyek a folyó évben indulnak meg: a tűzrendészeti statisztika, az egyetemi vagy főiskolai oklevelet szerzett egyének statisztíkáj tanulók kormegoszlá­sának; statisztikája, azonkívül íideszámítanak a minisztertanácsi engedély alapján már meg­adott és elvégzett adatgyűjtések, a. baromfi­állomány, a tojás termel és, az utónövények statisztikaija és végül a külön törvény rendel­kezése alapján kerül végrehajtásra a népszám­lálás, amelyről az 1940 : XXX. te. intézkedik ülése 19^1. évi február hó 7-én, péntekért. négy részletben: népesség statisztikája; lakó­házak, lakáscéljára szolgáló épületek és laká­sok statisztikája; iparosok és ipari üzemek statisztikája; kereskedők és kereskedői üzle­tek statisztikája. A bizottság mindezekkel az adatgyűjtések­kel részletesen foglalkozott, azokat behatóan tárgyalta és én csak nagy vonalakban leszek bátor a Ház előtt az egyes adatgyűjtések lé­nyegét ismertetni. A tűzrendészeti statisztika ciklusos adat­gyűjtés, amely öt esztendőnként történik és most kerül végrehajtásra, a belügyminiszté­rium óhajtására elsősorban gyakorlati szem­pontból átalakítva, újra fogalmazva a kérdő­íveket. A községi és városi tűzrendészet hely­zetéré, valamint a magántűzoltóságra vonat­kozó adatokat kérdi külön-külön kérdőminták útján. Az egyetemi vagy főiskolai oklevelet szer­zett egyének statisztikájánál ez ideig csupán évenként a kiadott egyetemi és főiskolai ok­levelek száma jött tekintetbe. Ezzel az adat­gyűjtéssel azt fogjuk vizsgálni, hogy mennyi idő alatt szerzi meg az oklevelet a főiskolát vagy egyetemet végzett ifjú és mód nyilik a több oklevél szerzésének megvizsgálására. A tanulók kormegoszlásának statisztikája igen érdekes és fontos adatgyűjtés és a nép­számlálás időpontjával egyidejűleg kerül végrehajtásra. A baromfiállomány statisztikáját már volt szerencsém ismertetni, a tojástermelés statisz­tikáját szintén. * Az utónövények statisztikája egyébként nem szokott a statisztikai szolgálatban rendes megfigyelés tárgya lenni, mindezideig csupán a fő- és mellékterményként termelt szántó­földi növényekre terjedt ki a vetésterületi sta­tisztika, miután azonban az utóbbi időben saj­nálatosan szenvedett nagyobb elemi káirok, árvíz., fagykár folytán jelentékeny területen történt utónövények termelése, a vetésterületi statisztika teljessé tétele érdekében ezeket az adatgyűjtéseket a Központi Statisztikai Hiva­tal évenkint fogja megismételni. A módosított adatgyűjtések közül a mező­gazdasági munkabér szerződések statisztikájá­ban ezideig a hivatal csak az aratási szerző­dések másolatait gyűjtötte be, most az összes mezőgazdasági munkabérszerződések másola­tait begyűjti, úgy hogy itt az erre vonatkozó agrárstatisztika teljessé válik. Az idénymunkások vándorlási statisztiká­jánál az a lényeges és helyes módosítás tör­tént, hogy ezentúl nemcsak azokat a helyeket veszi számba a hivatal, ahová a vándorlás tör­ténik, hanem a jövőben a vátndormunkások számát mind az elvándorló, mind a bevándorló községek és városok szerint fogják megállapí­tani. A sportegyesületek és sportlétesítmények statisztikájánál, ami szintén ciklusos adat­gyűjtés, örvendetes módosítás történt részint a Testnevelési Tanács kívánságára, részint azért, mert a hivatal az első adatgyűjtés alkal­mával szerzett tapasztalatai alapján megálla­pította azt, hogy bizonyos kérdésekre megbíz­ható választ, valódi adatokat nem tudott kapni, más kérdések viszont helyes összevo­nással elintézhetők és jobban megvilágíthatok. Ügy hogy például a sportlétesítményeknél ti­zenhétféle kérdőív helyett csupán hatféle kér­dőív tudakolja az adatokat, ami lényeges és kívánatos egyszerűsítést jelent mind az adat­szolgáltatóra, mind pedig magárra a hivatali

Next

/
Oldalképek
Tartalom