Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-174
ISO Àz országgyűlés képviselőházának 17 1. eredetinek egy fotókópiája, kérem ezt a Ház asztalára letenni. (Megtörténik.) Bejelentem, hogy ez után az eredeti után is nyomozást folytattak az illetékes hatóságok. Természetesen nem találták meg. Hogy bárki hozzáférhessen, közjegyzői letétbe fogom helyezni a holnapi napon. Hogy azonban még világosabban méltóztassanak látni, felolvasom a szakvéleményt (olvassa): »Az 1939. évben nyomtatásban megjelent egy »Metro Album of selected Palestinian, Hebrew, Chassidic and Jewish Dances and Songs: Arranged by William Scher compiled by Henry Lefkowitch« kiadásában New Yorkban. Ennek 23. oldalán a 14. számú »Emathay« című zenedarab és az 1940-ben megjelent a szerző kiadásában, főbizományos: Rózsavölgyi és Társa Budapest, IV., Szervita-tér 5, vitéz Náray Antal által írt »Erdély-Induló« zenéje között a következő egybevágóságot, illetve hasonlóságok állapíthatók meg. (Olvassa): »Azon jellemvonások, amelyek valamely zenemű jellegzetességéhez tartoznak: úgymint 1. dallam; 2. ütemnem; 3. ritmus; 4. tempó; 5. metrum, illetőleg szimmetriaszerkezet; 6. a hangnem jellege (magasságtól függetlenül) a szóbanforgó zeneművekben általában egybevágóknak nyilváníthatók. Részletezés: 1. A dallam 1—6. ütemig teljesen egybevág, a 7. és 8. ütemben lényegtelenül eltér, a következő 6 ütemben újra egyezik, majd az előbbi 7. és 8. ütemekben megfelelő 15. és 16. ütemben lényegtelen eltérést mutat.« (Horváth Zoltán: El kellene énekelni!) Ott van a kotta kérem. (Derültség.) — (Tovább olvassa): 2. Ütemnem. A két zenemű ütemnemében csak látszólagos eltérés van, amely azonban az előadás alkalmával azonos. Az előbbi mű: kétnegyed, a másik (Alla breve). 3. A ritmus. Apró hangismétlésen kívül amely csak helyenként fordul elő, ritkán egyegy átmenő hang is akad. Egyebekben pedig kimutatható a ritmus azonossága. 4. Tempó: Az Erdélyi indulónál a tempójelzés hiánya csak azért bocsátható meg, mert arra a darab jellege utal: »induló«. A másik mű tempó-jelzése »allegro maestoso«, amely teljesen megfelel »tekintve a zenemű anyagát« az induló-tempónak. , r ). A szimmetria-szerkezet mindkét műben ugyanaz. Két 8, illetőleg annak megfelelő két 4 ütemes szerkezetről van szó. t 6. A hangnem jellege: mindkét műnél moll. G, illetőleg F moll. A felsorolt jellemvonások egybevágósága következtében a két mű azonosságát oly fokban kell megállapítani, hogy valójában két műről itt nem lehet szó. — Németh István László zeneszerző, áll. oki. zenetanár, a Szlovák zeneakadémia tanára, a pozsonyi dóm orgonistája.« T. Ház! Hogy én miért fordultam éppen pozsonyi szakértőhöz, annak azt hiszem, a mai kormányzat által művelt két esztendő alapján nem kell bővebb magyarázatot adnom. (Maróthy Károly: Szegény Somogy váry, nagy pecchje volt.) Ezekután nem csodálkozom, hogy az Erdély-Indulóról így szól Szabó Dezső (olvassa): »A spanyol inkvizíció minden megtorlását vállalom, mikor kijelentem: fertelmes.« (Derültség.) »Dallama az a szokvány-idegen induló, amilyent az öt világrész bármely katonabandájának obsitos őrmestere valamelyik kocsmában a hatodik korsó sör után kikvaterkáz magából.« (Derültség a szélsőbaloldalon.) »Ilyen idegen szörnyűséggel akarják magyarabbá, magyarahbul termővé tenni az erdélyi lelkeket?« — írja Szabó Dezső. ülése 194-1 február 5-én,, szerdán. Nos, mélyen t. Képviselőház, emellett a hazafias fogyasztásra szánt idegen hondal induló mellett menetelt a magyar honvédség Erdélyben. Emellett lelkesedett az erdélyi székelység, az erdélyi magyarság. Ezt az indulót szenvedte végig a magyar, rádió közönsége, ennek az indulónak hangjai mellett táncolt a jampee-közönsdg 1940. Szilveszterén a Gellértszállóban és közben röhögött a markába a hazai zsidóság. (Maróthy Károly: Ismerős volt a dallam!) • Tiltakoznunk kell az ellen, hogy »Erdély Induló«-nak az illetékesek ezt az operett- és táncmuzsika szellemében írt fércmunkát választották, mellőzve a magyar nép ősi faji muzsikáját, de tiltakoznunk kell az ellen is, hogy a magyar társadalom ízlését ilyen silány, ilyen álhazafias zenei ferőművekkel fertőzzék meg. A lapok folyó évi január 26-i, vasárnapi számában közlemény jelent meg »Döntés az erdélyi induló ügyében« cím alatt, a következő szöveggel. (Olvassa): »Az erdélyi induló ellen több helyről elhangzott támadásokkal kapcsolatban a szerzőket ért vádakkal szemben illetékes hely megállapítja, hogy a szerzők a szakértők megállapításai szerint önálló munkát végeztek és eredeti művet alkottak, művük megalkotásánál nem használtak fel idegen eredetű forrásokat, a munka létrehozásában tisztán és kizárólag magyar szerzők vettek részt.« Méltóztatnak látni, mennyire magyar szerzők vettek benne részt! Tisztelettel kérdem, hol található ez a kilétét szerényen elhallgató »illetékes hely« és kik a szakértői, akik illetékeseknek érzik magukat erre az úgynevezett döntésre? Mélyen t. Ház! Ezek után tisztelettel kérdem, milyen körülmények között került ez a jórészt zsidószármazású induló a honvédzenekarok játékrendjébe, kinek, vagy kiknek a közbenjárására, utasítására játszották a honvédzenekarok a honvédségnek a felszabadult Erdélybe való bevonulása alkalmával ezt a förtelmes indulót? Hajlandók-e felvilágosítást adni, kaptak-e a szerzők bármilyen címen tiszteletdíjat, jutalmat, vagy bármi szolgáltatást ezért az indulóért és ha igen, hajlandók-e visszafizetni az államkincstárnak ezt a pénzt? Hajlandó-e a miniszterelnök úr és a honvédelmi miniszter úr felfedni az induló idegen származását cáfoló illetékes helynek és szakértőinek a Mietet? Hajlandók-e eljárást indítani a dallam szerzője és azok ellen a szakértők ellen, akik a dallamot publikálása előtt hivatalosan ismerték? Végül pedig hajlandó-e a miniszterelnök úr és a honvédelmi miniszter emiatt az országos közbotrányt okozó eset miatt azonnal távozni a helyéről? (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon. — Derültség a jobboldalon. — Egy hang jobbfelöl: A finálé gyenge volt!) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a miniszterelnök úrnak és a honvédelmi miniszter úrnatk. Következik Krancz Raymund képviselő úr interpellációja az iparügyi miniszter úrhoz. Kérem az nterpelláció szövegének felolvasását. Zeöld Imre Péter jegyző (olvassa): »Interpelláció az iparügyi miniszter úrhoz a bőrelosztás és a bőr maximális árának túllépése tárgyában. 1. Van-e tudomása az ipar- és kereskedelemügyi miniszter úrnak arról, hogy ugyan-
