Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-174

Àz országgyűlés képviselőházának 17

L Turchányi Imre: T. Ház! Hiú vállalkozás volna a büntetőjognak és a bűnügyi kódexnek feladatairól egy tizenötperces interpellációs felszólalásban értekezni, mert hiszen még csak nagy vonásokban sem lehetne felvázolni ezeket a feladatokat, még kevésbbé rámutatni azokra az

f egyes okokra és érvekre, amelyek amellett szólnak, hogy a büntetőjog a ma érvényben lévő kódex melyik részének megváltoztatása vagy revíziója volna szüksége«. Egy ilyen negyedórás felszólalás keretében csak rámutatni lehetne az egyes okcsoportokra, amelyek arra utalnak, hogy ezt a kérdést megfontolás tárgyává szükséges tenni. Ezek az okok részben belsők, részben pedig külsők. Belső okoknak tekintem azokat, amelyek arra utalnak, hogy az egyes büntetőjogi intézkedések, azok belső tartalma, a mai idők követelményének már nem felelnek nieg, mert vagy időszerűtlenek, avagy pedig más kornak felfogását követik, úgy, hogy már emiatt is szükségesnek mutatkozik ezek belső tartalmának módosítása, megváltoztatása. Külső oknak tekintem pedig azt, hogy az a mez, azok az egyes törvények, amelyekben az egyes büntetőjogi intézkedések megjelentek, a mostani kívánságoknak és követelményeknek éppen a rendszer tekintetében már nem felelnek meg, részben pedig az az immár laikusok által is ismert körülmény, hogy ezeknek rendszere, helyesebben rendszertelensége immár olyan szövevényt alkot, amelyben a szakértők is csak nehezen tudnak tájékozást találni. T. Ház! A mi büntetőjogunk, különösen a büntetőtörvénykönyv, — az 1878. évi V. . te, valamint az 1879. évi kihágási büntetőtörvénykönyv — mint már annak keletkezési éve mutatja — egy olyan kornak szüleménye, amelynek világszemlélete, korszelleme egészen más volt, mint amilyen a mai korszellem. Az individuális liberális világszemléletnek voltak a megtestesítői. (Rassay Károly: Akkor sem voit szabad lopni, ma sem szabad lopni!) Erre a világszemléletre tették fel azt a szankciós koronát, ami a büntetőjognak egyik feladata. Mert, t. Ház, a büntetőjognak ezen a téren két feladatát kell megkülönböztetnünk. Az egyik feladata az, hogy a korszellem által kialakított intézményeknek, állami és közberendezéseknek védelmére mintegy koronaként helyezi fel azt a büntetőjogi szankciót, amely ezeknek védelmét alkotja. A másik feladata azonban — és ez szintén erős megfontolást igényel — korszellemkialakító, mert a büntetőjognak vannak olyan intézkedései, amelyek megelőzik az erre vonatkozó közszellemnek kialakulását ós irányításra hivatottak. (Az elnöki széket Törs Tibor foglalja el.) T. Ház! Mindezek a körülmények immár vitathatatlanul arra utalnak^ hogy a mi büntetőjogi kódexünknek revíziója feltétlenül szükséges és efelől semmiféle kétség nem is lehet. A kérdés most már csak az, hogy ez a revízió ebben az időpontban-e és milyen úton. miként hajtható célszerűen végre. A, revízió végrehajtásának tudniillik kétféle útja van. Vagy egy egységes, általános büntetőjogi kódexnek megalkotása, amelyik azután az egyes büntetőjogi intézkedéseket új rendszerbe foglalva és teljesen felújítva és a korszellemnek megfelelően átalakítva foglalja magában, avagy pedig a másik mód, hogy a még meg nem változtatott és az immár egyes részleteiben novellák által megváltoztatott büntetőjogi intézkedéseket egy úgynevezett hivatalos összefoglalásban mintegy rendszerezi csak és ülése 19 Ul február 5-én, szerdán. 16? így kiadva, áttekinthetőbbé és egyszerűbbé teszi. T. Ház! A mai helyzetben azt mondhatjuk, hogy szinte nehéz annak a büntetőjogi elvnek az egyes embertől való megkövetelése, hogy a törvény nemtudása nem ment, mert hiszen ma már nemcsak az egyszerű ember, hanem a szakember is olyan nehezen tekintheti át a büntetőjogi intézkedéseknek nagy tömegét, hogy most, amikor az ország egyes részei, hála Istennek, visszakerültek a szentistváni birodalomhoz, egy külön áttekintésnek kiadása volt szükséges, amely a bíróságok részére zsinórmértékül szolgáljon, hogy az egyes régebbi büntetőjogi intézkedések közül melyek vannak érvényben és melyeket változtattak meg és miként. Most nem akarok itt egyes részletekről beszélni, mert arra az idő rövid. Csak rá kell mutatnom, kirívó ;példaként arra, hogy a büntetőjogi intézkedések között sajnos, vannak olyanok is, amelyek parallel futnak és érvényben vannak, úgy, hogy egy és ugyanazon cselekmény kétféle büntetőjogi intézkedés által is érintve van. Talán paradoxonnak hangzik, de valójában így van: egy és ugyanazon cselekményt két büntetőjogi hatóság is hatáskörébe esőnek tekinthet, parallel indíthat eljárást és azután előfordulhat az is, hogy ugyanannak a cselekménynek tekintetében az egyik hatóság a vádlottat felmenti, a másik pedig elítéli, ami már Önmagában hordja az abszurditásnak bélyegét. Ez persze kirívó eset, van azonban számtalan olyan más eset, ahol a szakembereknek is igen nehéz az intézkedésekben való eligazodás. T. Ház! Az a büntetőjogi szabály, hogy a törvénynek nemtudása nem ment, a természeti'jogban leli a gyökerét, mert hiszen minden embernek tudnia kell azt, hogy mi a tilos, mi a rossz és mi a helyes, de nehéz megkövetelni az egyestől, hogy a természeti jog alapján egy ilyen szövevényes büntetőjogban el tudjon igazodni. Részletekre nem terjeszkedhetem ki és ezért most csak egész röviden rámutatok arra, hogy ebben a tekintetben a legkiemelkedőbb szakemberek körében is ellentétes a felfogás. Horváth Dániel, igen kiváló büntetőjogászunk például azt tartja, hogy a közszellem — az a közszellem, amely az individualista liberális felfogással szemben a közösségnek előtérbe helyezését és annak különböző ágakon való büntetőjogi védelmét tartja szükségesnek — még nem érte el kukninációs pontját, még nem alakult ki teljesen, tehát az ezt érvényesítő büntetőjogi kódexnek most való megalkotása nem lehet időszerű, hanem időszerű volna talán egy előbb említett hivatalos összeállítás elkészítése. Angyal Pál professzor úrnak meg az a nézete, hogy immár semmiképpen sem halasztható a büntetőjognak egy olyatén való revíziója, amely egy egészen új és lehetőleg általános, lehetőleg a büntetőjog minden részét felölelő új büntetőjogi kódex elkészítésében nyilvánul meg. Tisztelettel kérem az igazságügyminiszter urat, méltóztassék nyilatkozni nekünk az igazságügyi kormányzat felfogásáról ebben a kérdésben, hogy miként óhajtja ezt a nehéz problémát megoldani és mikor tartaná szükségesr.ek e megoldásnak életrehívását. Elnök: Az igazságügy miniszter úr kíván szólani. Radocsay László igazságügyhiiniszter: T. Képviselőház! Teljesen igaza van a t. képviselő úrnak abban, hogy a büntetőjogi jogszabályok általában revízióra szorulnak. Vonat-