Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-174

160 Az országgyűlés képviselőházának 17'h. ülése 19 Ul február '5-én, szerdán. miután ezen rendeletek folytán az élősertés, valamint a tengeri ára összhangba hozatott a fogyasztói zsírárral és így a sertéshízlalás rentabilitása a gazdák felé teljesen biztosíttatott és minden remény megvan arra, hogy a múltban az ország különböző részein tapasztalt zsír- és szalonnahiány meg fog szűnni. A mezőgazdasági termények, termékek és cikkek, valamint az állatok termelési költségekhez viszonyított méltányos árának megállapításához szükséges vizsgálatok elvégzésére a földmívelésügyi kormányzat az Országos Mezőgazdasági Üzemi és Termelési Költségvizsgáíó Intézetet és Bizottságot hívta életre, melynek feladata a mezőgazdasági termelvéiiyek, továbbá, az állatok árszínvonalénak, a termelői (tenyésztői) és fogyasztói árak vizsgálatának, a mezőgazdasági termelés jövedelmezőségének és általában a mezőgazdasági termelés önköltségének a vizsgálata. Ezen Intézetben eddig végzett munkálatok alapján már gondoskodás történt arra nézve, hogy az önköltségi árak és a méltányos haszon a gazda részére biztosíttassanak és ennek folytán a veszteségmentes termelés következtében a folyamatos ellátás biztosítva legyen. Mindezek alapján tehát ismételten le kell szögeznem, hí)gy az interpelláló képviselő úr aggályai indokolatlanok, mert a kormány minden tagja egyformán és mindenkor tekintettel van a mezőgazdaság érdekeivel együtt az egyetemes országos érdekekre. Kérem a t. Házat, hogy a miniszterelnök ár nevében tett írásbeli válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1941. évi január hó 8. Bánffy s. k.« Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e az írásban adott miniszteri választ tudomásul venni t (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következnek az interpellációk. Az interpellációk sorában első lenne vitéz báró Koszner István képviselő úr interpelJ akciója. A képviselő úr nincs jelen, de nem is lehet jelen, mert tegnapi ülésünkön betegszabadságot kért és kapott, Interpellációját tehát a Ház törli, egyben pedig távollétét igazoltnak veszi. Következnék Kóródy Tibor képviselő úr interpellációjába képviselő úr azonban annak elmondására halasztást kórt. Kérdem, méltóztatnak-e a kért halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást megadja. Ezekután következik Matolcsy Mátyás képviselő úr interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Árvay Árpád jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz a Wimpffen gróf örökösök tulajdonában levő, Ercsi határaiban fekvő birtok ügyében: 1. Van-e tudomása a miniszter úrnak arról, hogy a Wimpffen-féle uradalom sem birtokpolitika, sem a munkásviszonyok, sem a termelés, sem a közteherviselés szempontjaiból nem felel meg a nemzet érdekeinek? 2. Hajlandó-e a miniszter úr mindezen szempontokból szigorú vizsgálatot ' lefolytatni ós ennek eredményeképpen a Wimpffen-uradalomra is alkalmazni az állami beavatkozás jogát és annak megfelelően adassék az kisbérlet formájában a magyar parasztságnak?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Matolcsy Mátyás: T. Ház! Legnagyobb sajnálatomra a gróf Wimpffen-féle uradalom kérdésével másodízben kell foglalkoznom az ország színe előtt. 1938 decemberében tettem ezt először, amikor a Wimpffen-féle uradalomból gazdasági cselédek, summás munkások számos panasszal fordultak hozzánk a miatt, hogy ebben az óriási uradalomban, amely tudvalevőleg még ma is majdnem 12.000 holdnyi területen terül el Fejér megyében, a gazdasági cselédeknek nem mérnek pontosan, a summások csak néhány napi sztrájk után kapták meg járandóságukat és a napszámbéreket sem fizették ki ebben a gazdaságban. Igen t. Képviselőház! Én ezt a kérdést akkor idehoztam az országgyűlés elé. Az akkori földmívelésügyi miniszter, Teleki Mihály gróf ebben a kérdésben — úgylátszik — egészen más intenciókat és szempontokat tartott szem előtt, mint a jelenlegi földmívelésügyi miniszter úr, aki egyáltalában^ nem tartja érdemesnek ennek a súlyos és égető kérdésnek a rendezését, nem tartja érdemesnek idejönni, az interpella: ciót meg-hallgatiii és azonnal intézkedni. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Nem ér rá!) Nagyon csodálom, hogy a miniszter úr ilyen kérdések iránt nem érdeklődik és ezek ügyében nem intézkedik. Elődje, Teleki Mihály volt földmívelésügyi miniszter úr a Wimpffen-uradalommal kapcsolatos interpellációmra válaszolva a következőket mondotta: »Érdeklődéssel hallgattam Matolcsy Mátyás interpelláló képviselő úr szavait.« Ügylátszik, a jelenlegi miniszteri urat abszolúte .nem érdekli ez a kérdés. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék ezzel a kérdéssel olyan értelemben foglalkozni, hogy az ne'legyen sértő a jelenlegi földmívelésügyi miniszter úrra nézve. (Zaj a szélsőbaloldalon,) Matolcsy Mátyás: Nem szándékoztam sérteni Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr semmiféle olyan kijelentést nem tett, hogy őt ez a kérdés nem érdekli. Az, hogy a miniszter úr véletlenül még nincs itt, nem jelenti azt, képviselő úr, hogy a miniszter urat ez a kérdés egyáltalában nem érdekli. (Keck Antal: A mindenkori földmívelésügyi minisztert!) Matolcsy Mátyás : Nem kívántam a földmívelésügyi miniszter urat sérteni, de mi magunkra nézve sértőnek tartjuk, hogy a miniszter úr nincs jelen súlyos kérdések tárgyalásánál. (Úgy van! Ügy van! a szélsőbaloldrtlon.) Ezt le kell szögeznem. Elnök: Ismétlem, képviselő úr, hogy a miniszter úr távollétét nem lehet mindjárt úgy megítélni, mintha az a képviselő úr vagy pártja iránti sértést jelentene. Matolcsy Mátyás: Ezek után legyen szabad a Wimpffen-uradalomban most tapasztalható súlyos állapotokról számot adnom. Számos panasz érkezett hozzánk az 1938 után eltelt években is és most is. Magam is személyesen végig-1 jártam ezt az óriási uradalmat. Ez az uradalom a legkitűnőbb földekből áll Fejér .megyében. Magam meggyőződtem az uradalomban a csclédlakásokban és a cselédházakban arról, hogy betegen fekvő cselédek fűtetlen, hideg lakásokban vannak. Ezek a cselédek panaszkodtak, hogy nem kapják meg a járandóságukat ebben a tizenegy és félezerholdas óriási uradalomban. Arról is panaszkodtak, hogy a napszámbérüket még ma sem fizették ki. 1940 augusztus 8-áíg fizették meg a napszámbéreket, de az azóta esedékes napszámokat mindezideig nem fizették ki. Ebben az uradalomban természetesen a leg1 szörnyűbb gazdálkodás folyik. Ahogyan a ma-