Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-174
Az országgyűlés képviselőházának 17'4. 18-i 287. számá-ban — tehát az interpelláció elmondása után — jelent meg a belügyminiszter űr 167.100/1940. B. M. számú rendelete a rendkívüli fegyvergyakorlatra történt bevonulás miatt keresetüktől elesett mezőgazdasági vagy ipari munkások és kisiparosok támogatásáról. Erre a rendeletre a honvéd íbadtestparancsnokságok figyelmét egy másik rendelettel külön is felhívtam s utasítottam őket, hogy a netán panasszal vagy segítségért a katonai parancsnokságokhoz forduló már leszerelt katonákat vagy azok családtagjait megfelelően oktassák ki a tekintetben is, hogy a szükséges támogatás végett hová kell fordulniuk. Ily módon tehát a tavasszal és nyáron katonai szolgálatot teljesítő és leszerelt családos katonák télii megsegítése iránt az általános érvényű s minden érdekeltre kiterjedő intézkedés megtétetett. Kérem a tisztelt Képviselőházat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1941 január hó 14-én. vitéz Bartha Károly s. k., honvédelmi miniszter.« Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e az írásban adott miniszteri választ tudomásul venni! (Igen! — Mozgás a szélsőbaloldalon,) A Ház a választ tudomásul veszi. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Nem!) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a honvédelmi miniszter úrnak Matolcsy Mátyás képviselő úr részére adott válaszáé felolvasni. Árvay Árpád jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Matolcsy Mátyás országgyűlési képviselő úr a képviselőház 1940. évi december hó 11-én tartott ülésén interpellációt intézett a miniszterelnö'k úrhoz a hadbavonultak ellátatlan családjainak megsegítése tárgyában. Miniszterelnök úr válaszadása céljából áttette hozzám a szóbanfoi^ó interpellációt. Válaszom a következő: A Budapesti Közlöny 1940. évi december 18-i 287. számában — tehát az interpelláció elmondása után — jelent meg a belügyminiszter úr 167.100/1940. B. M. számú rendelete a rendkívüli fegyvergyakorlatra történt bevonulás miatt keresetüktől elesett mezőgazdasági vagy ipari munkások és kisiparosok támogatásáról. Erre a rendeletre a honvéd hadtestparancsnokságok figyelmét egy másik rendelettel külön is felhívtam s utasítottam őket, hogy a netán panasszal vagy segítségért a katonai parancsnoksághoz forduló már leszerelt katonáikat vagy azok családtagjait megfelelően oktassák ki a tekintetben is, hogy a szükséges támogatás végett hová kell fordulniuk. Ily módon tehát a hadbavonultak ellátatlan családjainak megsegítése tárgyában szükségessé vált intézkedés megtörtént. Kérem a t. Képviselőiházat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1941 január 14-én. vitéz Bartha Károly s. k., honvédelmi miniszter.« (Papp József: Nem kaptak egy fillért sem! Kenyér nélkül éheznek!) Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e az írásban adott miniszteri választ tudomásul venni! (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. (Papp József: Nem veszik tudomásul! Kenyeret adjanak nekik!) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a honvédelmi mimiszter úrnak Szabó Gyula képviselő úr részére adott írásbeli válaszát felolvasni. Áryay Árpád jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Szabó Gyula országgyűlési kénviselő úr a képviselőház november 27-i ülésezése 194-1 február 5-én, szerdán. 155 ben szóbeli interpellációt intézett hozzám a jövőévi leventetáborozás előkészítése tárgyában. Válaszomat a következőkben adom mí>g: A honvédelemről szóló törvény pontosan megállapítja a leventekiképzés tartamát s lehetőséget ad arra, hogy a leventék 18-ik életévükben három hetet meg nem haladó összefüggő gyakorlaton vegyenek részt. Ezenfelül azonban általánosságban táborozás keretében történő kiképzésre nem ad alapot. A törvény rendelkezésein pedig nem tudok túlmenni, már csak azért sem, mert a kérdés; megfelelő törvényi alap hiányában — sajnos — költségvetési okokból sem oldható meg egyelőre. A leventeegyesületi élet és ennek keretében a szabadidőmozgalomnak vezetésére vezetőképző tanfolyam felállítását tervezem. A szabadidőmozgalomnak irányításával és vezetésével pedig a felállítandó »Levente Egyesületek Országos Központját« kívánom megbízni. Meg kell azonban említenem, hogy az egyre fokozódó katonai követelmények valószínűleg a közeljövőben sem fogják lehetővé tenni azt, hogy erre a kérdésre az államháztartás nagyobb összeget fordíthasson. Elméletben helyesnek tartom a képviselő úr interpellációjában felhozott azt a gondolatot, hogy a leventetáborozás költségeit társadalmi úton biztosítsuk, azonban a magángazdálkodásra nehezedő terhek miatt a szükséges Összegeknek társadalmi úton való előteremtése nem mutatkozik olyan módnak, amellyel **L&tosítani lehetne tel-jes egészükben már a jövőévi táboroztatáshoz szükséges összegeket. A mozgalmat a Levente Egyesületek Országos Központja meg fogja indítani, megfelelő eredmény azonban csak évek múlva várható. Kérem a t. Képviselőházat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1940. évi december hó 1-én. vitéz Bartha s. k„ honvédelmi miniszter«. Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e az írásban adott miniszteri választ tudomásul venni! (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a honvédelmi miniszter úrnak SzÖllősi Jenő képviselő úr részére adott válaszát felolvasni. Árvay Árpád jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Szöllősi Jenő országgyűlési képviselő úr a képviselőház 1940. évi november hó 13-án tartott ülésén interpellációt intézett a miniszterelnök úrhoz a zsidó munkatáiborok tárgyában. A miniszterelnök úr az interpellációt válaszadás végett hozzám tette át. Válaszom a következő : • Az interpelláció szövegéből és indokolásátból az tűnik ki, hogy a képviselő úr értesülései nyilván csak szórványos esetekre, elszigetelt jelenségekre terjednek ki. Nem lehet tehát ilyen alapon az általános helyzetre szóló megállapítást tenni, annál kevés bbé, mert az interpellációban foglalt tényállítások távolról sem fedik a való helyzetet. Ami a zsidó munkásszázadok körül felmerült jogos panaszokat illeti, azokat mindig gyors orvoslás követte s a megefelelő intézkedés kellő időben mindig meg is történt. Az interpellációval érintett zsidó munkásszázadok egyébként időközben már teljesen megszűntek. Kérem a t. Képviselőházat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest* 26*