Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.
Ülésnapok - 1939-173
134 Az országgyűlés képviselőházának béke és örök barátság fog fennállani. A 2. cikk szerint, a szerződő felek tanácskozni fognak minden. olj;an kérdésben, amely kölcsönös kapcsolataikat érinti. A 3. cikk a ratifikálásra és az életbeléptetésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. E szerint a szerződés a megerősítő okiratok kicserélése napján lép életbe. T. Ház! A szerződés megkötése után Belgrádban mindkét külügyminiszter beszédet mondott, amelyekből nébány megállapítást szeretnék kiemelni. (Halljuk! Halljuk!) Cincar-Markovics külügyminiszter hangsúlyozta a két ország között már fennálló őszinte ibaráti kapcsolatokat, amelyeket a szerződés formálisan megerősít. »Tekintsük ezt — mondotta — a magyar és jugoszláv kormány által a Duna-medencében követett békepolitikának és együttműködésnek. A mai ünnepélyes aktus maradjon erős alapja az állandó jószomszédságnak s legyen hasznos hozzájárulás a Duna-medence békés fejlődése fenntartásához, összhangban a két szomszédos nagyhatalom: Németország és Olaszország törekvéseivel.« Boldogult külügyminiszterünk többek közt a következőket mondotta: (Halljuk! Halljuk!) »A béke az emberiség legnagyobb kincse és különösen a mai nehéz időkben mindent el kell követnünk, hogy az fenntartassék Közép- és Délkelet-Európa eme részében, ahova a Gondviselés a két népet helyezte. A magyarok éppen úgy, mint a délszlávok, sok megpróbáltatáson mentek keresztül a múltban. Véres évszázados küzdelmek jelezték azt az utat, melyet a történelem folyamán meg kellett tenniük. Ma, midőn mindketten szilárd helyet foglalnak el Európának ebben a részéhen, a nemzeti konszolidáció munkájának szentelhetik magukat, hogy tőlük telhetően hozzájáruljanak azon hatalmak erőfeszítéséhez, amelyek arra törekednek, hogy legalább Európának ez SL része mes: legyen kímélve a katasztrófától és így megőrizhesse értékeit, hogy azok később, midőn a világot most pusztító véres küzdelem véget ér, az újjáteremtett világ hasznára legyenek fordíthatók. Ez a szerződés jó és tartós; — mondotta gróf Csáky — jó, mivel két nép határozta el, hogy a béke művében együttműködik, tartós, mivel megfelel a béke szilárd gondolatának, ami a tengelyhatalmak legfőbb célja.« T. Ház! Ezekután áttérek magára a törvényjavaslatra. (Halljuk! Halljuk!) Az 1. cikk az állandó gyakorlatnak megfelelő módon kimondja a baráti szerződésnek az ország törvényei közé való beiktatását. A 2. cikk a szerződés eredeti francia szövegét és annak magyar fordítását tartalmazza. A3, cikk az életbeléptetési záradékra vonatkozik. T. Ház! Istenben boldogult, korán elhunyt, lángeszű külügyminiszterünk, Csáky István gróf életének utolsó műve ez a szerződés. Horderejét röviden voltam bátor ismertetni. Most tisztelettel kérem ennek az ország törvényei közé való becikkelyezését. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon, a középen és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kíván valaki a javaslathoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki.sem kíván, a vitát bezárom, s a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Felteszem a kérdést, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni 1 ? {Igen!) A Ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja. Azzal részleteiben a külügyi bizottság fog foglalkozni. T. Ház! Napirendünk anyagával végezik, ülése 1941 február Z+-én, kedden. tünk. Javaslatot teszek ezért arravonatkozóau, hogy legközelebbi ülésünket holnap délelőtt 10 órakor tartsuk, s ennek napirendjére tűzzük ki: a nemzetiségi érzület büntetőjogi védelméről és az építőtakaréküzlet szabályozásáról szóló törvényjavaslatok tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Á Ház az elnök napirendi javaslatát magáévá teszi. Most kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpellációskönyvet felolvasni. Zeöld Imre Péter jegyző: Az interpellációskönyvben a következő interpellációk vannak bejegyezve (olvassa): vitéz Roszner István báró — a kormányhoz — a hivatalos titoktartás megsértése tárgyában. Kóródy Tibor — a miniszterelnökhöz — a magasrangú politikusok és tisztviselők összeférhetlensége tárgy álban. Matolcsy Mátyás — a földmívelésügyi miniszterhez — a Wimpffen grófi birtok elvétele tárgyában, Maróthy Károly — a miniszterelnökhöz — a Nemzetvédelmi Kereszt és egy ezt elhomályosító nyilatkozat ügyében Kóródy Tibor — a miniszterelnökhöz — a sajtócenzura eltörlése tárgyában. vitéz Tóth András — a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez — az ország iparának nyersanyagellátása tárgyában. vitéz Várady László — a földmívelésügyi és az iparügyi miniszterhez — a vidék községei fa- és zsírellátásának sürgős rendezése, illetve megszervezése tárgyaiban. Ronkay Ferenc — a miniszterelnökhöz — az állam életét megbénító bürokrácia leküzdése tárgyában, Stitz János — a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez— a (budapesti színházak körüli furcsa eseményekről. Matolcsy Mátyás — a földmívelésügyi miniszterhez — a zsidó földek igénylése körül tapasztalt visszaélések tárgyában. Mosonyi Kálmán — a miniszterelnökhöz — a köztisztviselők jogainak csorbítása tárgyában. Mosonyi Kálmán — a miniszterelnökhöz — a cenzúra eltörlése tárgyában. Nagy László — a miniszterelnökhöz — a cenzúra túlkapásai tárgyában. Németh Andor — a miniszterelnötkhöz ós a földmívelésügyi miniszterihez — a keresztény állatkereskedelem elsorvasztása tárgyában. Vay Miklós háró — a földmívelésügyi miniszterhez — a gazdasági szakoktatási tanszemélyzet létszámviszonyainak rendezése tárgyaiban. Fricke Valér — a földmívelésügyi miniszterhez — a gazdák részére az állathízlaláshoz szükséges tőke sürgős biztosítása tárgyában, vitéz Roszner István báró — a földmívelésügyi miniszterhez — az országos juhtenyésztés megszervezése és az ország gyapjúszükségletének biztosítása tárgyában. Ronkay Ferenc — a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez — az útépítési Programm keresztülvitele tárgyában. Vasvári Lajos — az iparügyi miniszterhez — a nyersanyaghiány miatt várható munkanélküliség tárgyában. Vasvári Lajos — a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterhez — a halálsorompók megszüntetése tárgyában.
