Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-169

116 Az országgyűlés képviselőházának 169 sági és a kir. ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről szóló 1936:111. te. 21. §-ának harmadik bekezdése akként módosul, hogy a m. kir Kúria, kisebb fegyelmi tanácsába a rendes tagokon felül nyolc póttagot kell választani.« Ezt a kiegészítést a bizottság' azért iktatta a törvényjavaslatiba, mert az elbírálásra kerülő ügyvédi fegyelmi ügyek nagy száma miatt — a törvényjavaslat eredeti 5. <§-ának második bekezdésében foglalt rendelkezéshez hasonlóan — a fellebbviteli fokon eljáró fegyelmi bíróság tagjai számának felemelése is indokoltnak mutatkozik. Minthogy pedig az ügyvédi fegyelmi ügyekben a fellebbviteli bíráskodást az 1937:1V. te. 120. §-a értelmében a m. kir Kúria ügyvédi tanácsa gyakorolja, amely az említett törvény 121. §-a szerint — az igazságügyminiszter által kinevezett ügyvédtagokon felül — a m. kir Kúria kisebb fegyelmi tanácsának tagjaiból alakul, az ügyvédi fegyelmi ügyek alapos és késedelem nélküli elintézésének biztosítása végett a m. kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsa tagjainak, illetőleg póttagjainak számát kellett megfelelően felemelni. A rendes tagok számának felemelése helyett a bizottság azért javasolja csupán a póttagok számának felemelését, mert a m. kir. Kúria ügyvédi tanácsában a póttagok is eljárhatnak és így a kívánt célt ilyen rendelkezéssel is el lehet érni, a rendes tagok számának felemelése viszont szükség nélkül megbontaná az 1936:111. te. 21. §-ában foglalt azoknak a rendelkezéseknek szerkezeti egységét, amelyek egyéb fegyelmi bíróságokra is vonatkoznak. A hizottság a törvényjavaslat' eredeti 6. §-iának számozását — ia javaslatba iktatott új 4. és 7. §-ra tekintettel — 8. §-ra módosította. A fentiek szerinti új 8. §-nak második bekezdésében az elsői mondat után a (bizottság az alábbi rendelkezést iktatta a szövegbe: »A Kormányzó az alapítólevél módosításának megengedését általános közgazdasági és társadalompolitikai érdekből vagy az alapítólevélben kifejezett családi érdekből feltételek teljesítésétől teheti függővé.« Ezt a kiegészítést a bizottság azért találta szükségesnek, hogy a kérelemmel kapcsolatban lehetőség nyíljék a szövegben említett szempontok megfelelő érvényesítésére. Az új számozás szerinti 8. § második bekezdése nyolcadik sorának végén — a pontosvesszőnek pontra való módosítása mellett — az, azután következő szövegrészt elhagyta a. bizottság és helyette (az alábbi szöveget iktatta a §-ba: »A hitbizományi bíróság a módosítás lényeges tartalmát a hivatalos lapban harminc nap alatt közzététeti és megteszi a Kormányzó elhatározása folytán esetleg szükséges egyéb intézkedéseket is.« Ez a rendelkezés az új hitbizomány alapítására vonatkozó szabályhoz hasonlóan Í1936:XI. te. 75. |-ának második bekezdése) az alapítólevél módosításának nyilvánosságra jutását kívánja megfelelően biztosítani. Az új 8. §-t végül a bizottság az alábbi rendelkezésekkel egészítette ki: »Az első' bekezdésnek megfelelő^ kérelmet csak a jelen törvény hatálybalépésétől számított hat hónap alatt lehet előterjeszteni. Az alapítólevél módosítása következtében sem a birtokosi, sem a várományos! jogot nom szereik meg ások, akik az alapítólevélnek a ülése 1940 december 13-án, pénteken. módosítás előtti rendelkezései szerint ezt a jogukat elvesztették.« Ezeket a rendelkezéseket a bizottság részben az esetleges r jogbizonytalanság megszüntetése végett, részben pedig azért tartotta szükségesnek felvenni a törvényjavaslatba, mert az alapítólevél módosításának lehetőségét a törvény hatálybalépésétől számított hat hónapra kívánta korlátozni. A. bizottság az előadottak alapján javasolja a t. Képviselőháznak, hogy a törvényjavaslatot a bizottság által javasolt módosításokkal elfogadni méltóztassék. Elnök: Az ülést öt percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. vitéz Zerinváry Szilárd előadó urat illeti ismét a szó. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Képviselőház! Tisztelettel jelentem, hogy az egyes igazságügyi szervezeti és eljárási kérdések szabályozása tárgyában benyújtott törvényjavaslat részletes tárgyalásáról szóló bizottsági jelentésből leírási hiba folytán kimaradt a következő rész (olvassa): »A bizottság felkéri az igazságügyminisztert, hogy a jövőben az 1936.-XI. te. III. fejezete alapján kérelmezett új hitbizomány alapításának engedélyezése tárgyában osuipán olyan esetekben tegyen javaslatot a kérelem teljesítése iránt, ha előzetesen igazolást nyert, hogy \iß;y az alapító, mint annak felesége a dédszülőkig bezárólag keresztény születésűek. Felkéri továbbá a bizottság az igazságügyminisztert, hogy a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat 8. §-a értelmében előterjesztendő kérelmek elbírálásánál az előző bekezdésben lefektetett elvet tekintse irányadónaik.« A felolvasott szöveggel kapcsolatban kérem, hogy- azt a bizottsági jelentésben foglaltként -méltóztassék tekinteni. (Helyeslés.) Elnök: Határozatainkat a házszabályok érteiméhen vita nélkül kell meghoznunk. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Mocsáry Ödön jegyző (felolvassa a törvényjavaslat címét es 1—9. §-ait, amelyeket a Ház a bizottság szövegezésében elfogad.) Elnök: A törvényjavaslattal ezzel részleteiben is végeztünk,. és azt tárgyalás ós hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszem át. Következik a büntetőítélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények korlátozásáról és megszüntetéséről szóló törvényjavaslat egyes szakaszai feletti döntés. (írom. 416. sz.^ Kérem az előadó urat, hogy a bizottság által eszközölt változtatásokat ismertetni szíveskedjék. vitéz Zerinváry Szilárd előadó: T. Képviselőház! A képviselőház igazságügyi bizottsága a tegnapi napon tartott ülésében részletes tárgyalás alá vette az igazságügyminiszternek a büntetőítélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények korlátozásáról és megszüntetéséről szóló törvényjavaslatát, amelyet a képviselőház folyó évi december hó 11. napján tartott 166. számú ülésében általánosságban elfogadott. A bizottság a részletes tárgyalás során úgy találta, hogy a javaslat megfelel annak a célkitűzésnek, amely a közösség és a magánszemélyek érdekeinek legmesszebbmenő szem előtt tartásóval lehetővé kívánja tenni, hogy eg vos hajdani bűnözők a társa dal om felfogásába beilleszkedő, munkás és rendes életmódjukkal el-