Képviselőházi napló, 1939. IX. kötet • 1940. december 10. - 1941. április 8.

Ülésnapok - 1939-167

Az országgyűlés képviselőházának 167. szén, azt hiszem, ma már nincsen Magyaror­szágon olyan zsidó birtok, amely eladó nem volna. A falvakban az ügynökök légiói közve­títik az eladásokat és hála Istennek, van is sok jelentkező ezeknek a birtokoknak meg­vételére. Ezek a jelentkezők azonban ma még a tőkeerősebb gazdaközönségből kerülnek ki. A 20—30—40—50 holdas birtokosok jelentkez­nek arra, hogy a zsidó birtokokból készpénz­fizetés mellett maguknak földet szerezzenek. Jelentkeznek továbbá a nem földmunkával foglalkozó, nem földműves rétegekből való nyugdíjas kistisztviselők vagy altisztek. Sze­rintem nem egészségtelen dolog, ha pénzüket ezek is földbe tudják fektetni, ha akarják, mert egyik-másik az utódját rá fogja nevelni arra, hogy majd a földből éljen meg. A kisbirtokos rétegben, a törpebirtokosok között azonban igen nagy izgalmat okoz ez az eladási szándék, azért mondom, hogy szán­dék«, mert hiszen ezek a szerződések, amelye­ket az eladások miatt kötnek, még revízió alá kerülnek, de állandó izgalomban tartják a fa­lut, mert ezek a kisbirtokosok nem tudnak versenyezni a nagyobb pénzű emberekkel és attól félnek, hogy kimaradnak a földből, már pedig egy-egy falu vidékén sokszor nincsen több ilyen földbirtokpolitikai célokra felhasz- í nálható birtok, mint egy-egy zsidó birtok. Az j én vidékemen sok ilyen eset van. Éppen azért jegyeztem be ezt az interpellációt, hogy felkér- \ jeni a földmívelésügyi miniszter urat arra, | hogy szíveskedjék olyan megnyugtató intéz- ; kedéseket vagy kijelentéseket tenni, (Horváth Géza: Intézkedéseket!) amelyek szerint a zsi ló- í birtokokra vonatkozólag 1 tilt=a el mindenféle szerződésnek (Egy hang a középen: A jóváha­gyását!) nem a jóváhagyását, hanem még a megírását is, mert hiszen a jóváhagyás a leg­több esetben úgysem történik meg, azonban írják faluhelyen a jegyzői irodákban ezeket a szerződéseket, a kisemberek pedig lázonganak miatta. Arra kérem tehát a földunívelésügyi mi­niszter urat, hogy tegye meg a kellő intézke­déseket ezeknek a zsidóbirtokoknak az igény­bevételére vonatkozólag, aminek nemsokára feltétlenül be kell következnie. A harmadik zsidótörvény, vagy a második módosítása mó­dot fog nyújtani arra, hogy ebben az úi zsidó­törvényben, vagy ebben a módosított törvény­ben lefektessék a zsidóbirtokok megváltási módozatait is. Hiszen tudjuk aagyon jól mind­nyájan, azt hiszem a túloldalon is meg vau­nak arról győződve, hogy a jószándék megvan, de az anyagi nehézségek, az anyagi lehetetlen­ségek halasztották mindig ennek a kérdésnek a megoldását. Már pedig az anyagi nehézségek ezután még fokozottabb mértékben fenn fog­nak állani, tehát egy olyan intézkedést kell tenni, amely ezeket az anyagi nehézségeket kizárja. Földkötvényekkel lehet csak ezeket a birtokokat megváltani. Azt hiszem, ebbe már belenyugodtak maguk a zsidó birtokosok is, így csinálták ezt más államokban is. A föld­kötvények útján való megváltás pedig nom fog semmi anyagi nehézségeket okozni a kor­mányzatnak. Arra kérem a földmívelésügyi miniszter urat, hogy tegyen abban az irány­ban megnyugtató kijelentéseket, hogy ezt az égető kérdést, amelynek megoldását a mai j idők már halaszthatatlanul követelik, minél I előbb el fogják intézni. (Helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon ) Elnök: A földmívelésügyi államtitkár úr kíván válaszolni. Bárczay János államtitkár: T. Házi (Halt­ülése 19k0 december 11-én, szerdán. 89 jukf Halljuk!) A földmívelésügyi miniszter úr nevében adom meg a választ. Tudomásunk van arról, hogy a zsidó bir­tokosok minden lehetőt elkövetnek, — érez­vén, hogy birtokaikat földbirtokpolitikai cé­lokra igénybe lesznek véve — hogy a lehető­ség szerint jó áron a törvény intézkedésének végrehajtása előtt birtokaikat eladják és ennél az eladásnál lehetőleg minél magasabb árakat érjenek el. Minden ilyen adásvételi szerződést, amikor az jóváhagyás végett a földmívelés­ügyi minisztériumba érkezik, a miniszter úr és a minisztérium egyénenként vizsgál meg és a hozzájárulást csak abban az esetben adja meg, ha a szerződésből a helyi viszonyoknak figyelembevételével azt véli megállapítani. ' hogy az elaprózódás és az eladás elsősorban a kisemberek, a vevők érdekeit szolgálja. Ezek­nél a jóváhagyásoknál minden esetben gondo­san tanulmányozás tárgyává tesszük azt is. hogy vájjon az ingatlan vételára megfelel-e az ottani vidék földárainak és minden esetben vigyázunk arra, hogy ezek az árak ne legye nek túlmagasak és így a földhöz jutóknak, vagy a földet vásárlóknak ne legyenek nehéz­ségeik a magas földárak folytán. Ezeknél az adásvételi szerződéseknél t és t a zsidóbirtokok ilyenformán való elaprózódásánál és a kisem­terek kézé e való juttatásánál gondosan ta­nulmány tárgyává tesszük azt is, hogy ezekből a birtokokból ott, ahol más földbirtokpolitikai célokra igénybevehető ingatlanok nem állanak rendelkezésre, a földet vásárolni szándékozó, vagy a földhöz juttatandó ki emberek és kis­gazdák arányosan jussanak földhöz. Intézkedni kívánunk abban a tekintetben is, hogy a birtokelaprózódás, folytán állás vagy kereset nélkül maradó gazdasági cselédekről is gondoskodás történjék, amennyiben ezeknek kellő tőkéjük nincs arra, hogy a földet megsze­rezzék. Gondoskodni kívánunk arról, hogy kia­haszonbéríet fo májában jussanak földhöz és ez a megélhetésüket biztosítsa, valamint gon­doskodni kívánunk arról is, hogy azok a kis­gazdák, vagy zsellérek, vagy cselédek, akik ilyenformán földhöz jutnak, lehet j leg egy 8— 10 éves olcsó kamatozási törlesztéses kölcsön­höz jussanak, hogy ennek a kölcsönnek felvété-* lével azután mezőgazdaságukat zökkenő nél­kül tovább tudiák folytatni. Foglalkozni aka­runk azzal is és gondoskodni kívánunk a jövő­ben a lehetőségek keretén belül arról is, hogy ezek a földhöz jutott ki-emberek gazdasági eszközökhöz és felszereléshez jussanak^ hogy a gazdaság továbbvitelét és a termelést így zök­kenésmentesen 1 iztosítbassák. Kérem a képviselő urat, méltóztassék meg­győződve lenni arr"l, hogy mindezeket a jelen­sé. eket a földmívelésügyi k rmány ismeri, azt gondosan ellenőrzi és minden rendelkezésre álló eszközt megragad arra, hogy a földhöz jutott kisemberek jogos érdekeit megvédje és azt mindenek felett képviselne. Kérem vála­szom tudomásulvételét. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak a földmívelésügyi államtitkár úrnak a földmíye­iésügyi miniszter úr nevében az interpellá­cióra adott válaszát tudomásulvenni! (Igen!) \ H^z a választ tudomásulveszi. Következnék vitéz bá^ó Roszner István kPTvvisRlő út* interpellációja a földmívelésügyi miniszter úrhoz, a kénviselő úr azonban in­tp^r-iiq^ó^ának elmondásába halasztást kert Méltóztatnak a kért halasztást > megadni? (laen!^ A H-íz a ha^sztást meg?din. Következik Tornyos György képviselő úr 13*

Next

/
Oldalképek
Tartalom