Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-1063

Az országgyűlés képviselőházának 163. ülése 1940. november 29-én, pénteken. 1063 De nemcsak itt, hanem az iparban és kereskedelemben is hasonló tehetséget árulnak el. Nézzünk t vissza történelmünkben a régi mag;'ar tudósokra, a feltalálókra, a Bólyayakra és társaikra. Évszázadokon keresztül bebizonyították, hogy a magyarfajta tehetséges fajta, különben nem tudtuk volna ezerévig biztosítani vezetőszerepünket a Kárpát-Duna-medeneében. (Palló Imre: Örök forrás a magyar parasztság, ezért kell megerősíteni!) A legtárgyilagosabban meg kell jegyeznem, hogy ez a nép nem részesült és ma sem részesül olyan vezetésben, amilyet megérdemel. Nem látom azt, hogy minden intézkedés egyedül és kizárólag arra irányulna, hogy a mi magyar népünk, a mi magyar fajtánk jobb helyzetbe kerüljön. Nem akarok most foglalkozni a szinte unalomig sokszor hangoztatott földbirtokreformmal, a zsidótörvénnyel, a családvédelmi kérdéssel és a munkabérkérdés t rendezésével, csak megállapítom, hogy sajtópropagandával és hangzatos szóvirágokkal hangulatot kelteni lehet, de problémákat megoldani nem. Hallottuk a miniszterelnök úrtól, meg is vagyunk győződve róla, hogy ő húsz év óta a szegedi prograinm alapján áll és ma is azt akarja végrehajtani. (Palló Imre: Elméletileg!) Sokat hallottunk már a szegedi gondolatról. En most felolvasom, hogy 1919-ben Szegeden milyen intézkedéseket tartottak végrehajtandónak a szegedi Programm megalkotói, azután a Ház ítéletére bízom, hogy ezekből a programmpontokból húsz év alatt mennyi valósult meg. (Olvassa): »A megújhodó magyar népi, nemzeti és szociális állam feladata. Az oktatók faji és nemzeti önérzetének felébresztése, a tanítók, a tanárok, papok, lelkészek nemzeti szellemben való kiképzése, az iskolánkívüli oktatás és népnevelés bevezetése. A fegyelem megteremtése, katonás szervezetek felállítása útján, leventeképzés, munkástáborok és otthonok felállítása és szervezése. A létesített t szervezetnek tagja minden férfi és nő, aki 12. életévét betöltötte. A közigazgatás és a népoktatás államosítása. A magyar ifjúságnak a kereskedelmi és az ipari pályára való nevelése állami kiválasztás útján. A közérdekű kereskedelmi és ipari vállalatok; nak az állam tulajdonába és kezelésébe való vétele. A mezőgazdasági termelés fokozása, irányítása, biztosítása, a földbirtok helyesebb megosztása. Az igazságszolgáltatás törvényeinek a népi, a nemzeti és a szociális állam érdekeinek megfelelő felújítása. A pénzügyi közigazgatásnak az igazságszolgáltatás rendszerére való átépítése. A népi, à nemzeti és a szociális állameszmének megfelelő új alkotmány létesítése. A papi, az egyházi javak és birtokok állami kézbe való vétele.« Ez volt a szegedi programm. Hogy ebből azóta mit valósított meg az igen t. miniszterelnök úr, azt hiszem, azt mindnyájan tudjuk. A kormányzat működése egyáltalában nem alkalmas arra, hogy a magyar nép olyan testvéri közösségbe olvadjon egybe, mint amilyenre feltétlenül szükség van, hogy az előttünk álló problémákat a nemzet meg tudja oldani és ezeken a súlyos időkön átküzdve magunkat, újabb ezer évre biztosítani tudjuk itt fajtánk megmaradását. Ennek a lelki kettéhasadásnak az okát elsősorban abban látom, hogy kicsinyes politikai szempontokból a nemzet testén élősködő, destruáló elemeknek módot adnak arra, hogy a magyar és magyar között áthidalhatatlan szakadékot keltsenek. Ezt elsősorban a liberális zsidó sajtóra, a Népszavára, a Magyar Nemzetre, a 8 Órai Újságra és a többiekre értem. Ezeknek az azonnali betilKÉPVTSELOHÂZI TTAPkÖ VII. tására volna szükség. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) A zsidóság nemzetrontó tevékenységét ma egyetlen szervezeten keresztül tudja még a magyar népre érvényesíteni. Ez pedig a szociáldemokrata párt. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Tűrhetetlen az, hogy az a szociáldemokrata párt, amely felelős volt és előkészítője volt az 1918—19-es vörös-patkány-forradalomnak, még ma is bírálatot mondjon itt a Házban s ezeknek képviselői még ma is éppúgy rendelkezésre bocsátják pártszervezeteiket a kormány külpolitikájával homlokegyenest ellenkező agitációnak. És igen szomorúan vagyok kénytelen megállapítani, hogy annak a parlamenti felszólalónak, aki abban a pártvezetőségben részt vett, amelyik minket tényleges tiszteket 1919-ben a szociáldemokrata-pártban, illetőleg később a fegyveres ellenforradalomba kényszerített, itt helyeselnek és tapsolnak. Olyan mélyen megdöbbentő, annyira elkeserítő, hogy ennyire elfajulhatott a helyzet, hogy itt a velünk egy világnézetet valló képviselőtársaink, egy a nemzetközi vÖrös-patkányforradalmat előkészítő társaság képviselőjének helyeseltek, hogy a legteljesebb mértékben meg vagyok botránkozva. (Helyeslés a szélsőbaloldalon. — Palló Imre: És kötéllel fenyegetőznek! Ezeket fel kell oszlatni!) A szociáldemokrata-párt agitációs anyagát külpolitikai okokból nem hozom a Ház elé, de kénytelen vagyok megállapítani, hogy biztos tudomásom szerint a múlt hónapban a szociáldemokrata-párt vezetőségében dr. Berkes Jenő elnöklete alatt vezetőségi ülés volt, ahol esry Stern Szeréna nevű zsidónő t egy t Angliából visszatért zsidó lánnyal párbeszédszerű előadást tartott a nagyszerű anerol viszonyokról és ennek a háborúnak a következményeiről. Természetesen ezen az ülésen szép számmal^ jelentek meg a zsidók Büchler József vezetésével. Ugyanezt a propaganda anyagot még megfelelően kibővítve a szociáldemokrata szakszervezetekben és pártszervezetekben országszerte terjesztik és erről tartanak tájékoztató propasranda-előadásókat. Arról is tudomásom van, hogy ezekről a pronaeranda-előadásokról a belüsrvi kormányzat bizonyos fórumainak tudomásuk van, de, hogy történt-e ellenük intézkedés vasry nem, azt nem tudom. Erről nem ny il átkozhatom. A magyar munkásság megmentése érdekében elkerülhetetlenül szükségesnek tartom a szakszervezetek feloszlatását és ennek ellenében eery masryar munkaü^vi minisztérium vagy más hasonló szerv felállítását, amely alá mindenféle munkáskérdésnek, munkfibérkérdésnek és a munkáskérdéssel kapcsolatos szociális ügyeknek kellene tartozniok. Enélkül ma a magyar munkásságot nemzeti alapon megtartani, őt emberi sorban tartani, neki életlehetőséget adni nem lehet. Ennek a minisztériumnak vagy ennek a szervnek a felállítása elkerülhetetlenül szükséges és a le^sür°-ősebb. A kormánvzat részéről teljesen indokolatlan az a gyülekezési tilalom, amellyel ennek a parlamentnek az összeülése r óta sújtva va; gyünk. Mear vagvunk akadályozva még mi esyéni kerületek kénviselői is abban, hogy saját választóinkkal érintkezzünk és beszámolókat sem tarthatunk. (Akónyi Ferenc: Buchine'ernek szabad!) Azcmkívül nagy kijelentések hanerzRnak el — a sajtóban olvaslmtiuk — hoery az e<yéoz orszáe- mint ep-y em^er áll a miniszterelnök űr mögött. Akkor miért félnek, miért nem engedik meg, hogy mi beszámoló eryííléseket tartsunk? Hiszen, ha az egész ország közvé155