Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-684

684 Az országgyűlés képviselőházának 156, magyar múlt völgyének nevezik s ebben a völgybén épült a diósgyőri és az ózdi vasgyár, amely a legnagyobb hadiüzemünk. Ezenkívül ebben a völgy szakaszban van 14 bányaüzem, egy üveggyár és egy elektromos központ. A völgy alsó szakaszán tekintélyes földmívelési terület van, igen sok bolgárkertészet tel, de ezek a legutóbbi ,négy-öt esztendőben alig tudnak működni. Amikor azt keresem, mi az oka annak, hogy a sorozatos árvizek ősszel és tavasszal rendesen megismétlődnek, — és ebben a pillanatban a Sajó megint elöntötte az egész völgyet — akkor két technikai hibát találok, amelyekre fejhívom a földmívelésügyi miniszter úr figyelmét. Az egyik, amiről nem tehetünk, az, hogy a trianoni határon túl a csehek mértéktelen erdőirtása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a hirtelen lezúduló csapadékvizek a völgyben összegyűlve árvizeket okozzanak. A másiknak mi vagyunk az okai. A húszas évek közepén ugyanis részleges szabályozás történt a Sajó völgyében, mégpedig olvan szerencsétlenül, hogy a völgy középső szakaszán egy húszkilométeres távolságot szabályoztunk, holott a folyószabályozás ábécé;e az. hogy a szabályozást mindig a torkolatnál kell kezdeni, és felfelé kell haladni a forrásvidék felé. (Ügy van! a jobboldalon.) Ezen a közép«ő szakaszon a töltés miatt felduzzasztott víz hirtelen leszalad az alul levő szabályozatlan szakaszba, ott gyorsan szétterjed és rombol. A rombolások már olyan nagy arányt öltöttek, hogy nagy károkat okoztak hidakban, vasútvonalakban, utakban. A földmívelés egyszerűen kétségbeejtő állapotban van. 1938 november 13-án esry kétnapos eső tengerré változtatta a Sajó völgyét, de egyébként is mjnden felhőszakadás, minden nagyobb esőzés és minden hóolvadás újra és újra tönkreteszi ezt a vidéket. Ilyenkor a kis családi házak egész sorát is elönti a víz. Ezért azzal a kéréssel fordulok a földmívelésügyi miniszter úrhoz, hogy szíveskednék segítségére sietni ennek a nagyon fontos vidéknek, szíveskedjék intézkedni aziránt, hogy az árvízszabályozás minél előbb megkezdődjék. (Helyeslés, éljenzés és taps jobbfelől.) Elnök: A földmívelésügyi miniszter úr kíván válaszolni. vitéz gr. Teleki Mihály földmívelésügyi miniszter: T. Képviselőház! Magam is tudom, hogy a Sajó az utóbbi években rendkívüli károsodást okozott a gazdatársadalomnak és ennek érdekében hajlandó is vagyok — s ezt már is megkezdtem — bizonyos intézkedések megtételére. A Sajó szabályozására szükség van, mert a Sajónak különösen Bánrévétől lefelé, a torkolatáig terjedő szakasza rendkívül kanyargós, keskeny mederben folyik és emiatt igen sokszor árvizeket okoz. A bajt tetézi az is, hogy a kanyarok miatt partmosódás következik be, minek következtében a termelőterület hol ide, hol oda vándorol. Rendes szabályozásra van tehát szükség. Mivel azonban a nehézséget tetézi az, hogy körülbelül 10.000 kat. hold mezőgazdaságilag művelhető terület az, ami az ártéri érdekeltségbe bevonható, viszont a Sajó végleges szabályozása körülbelül 6—7 millió pengőt involvál az ártéri jutalékkal, illetőleg, mivel az ártéri birtokosságra ilyen nagy teher nem róható ki, szükséges a kérdésnek más úton-módon való megoldása és éppen ezért, már a múlt évi költségvetésben a nem állami kezelés alatt álló folyókra költendő pénzből 150.000 pengőt, majd az idei évben 100.0P0 pengőt, az állami ellenőrzés alatt álló folyókra költendő pénzből pedig 120.000 pengőt, ! ülése 19 W november 20-án, szerdán. illetőleg 100.000 pengőt irányoztam elő, úgy, hogy összesen kb. 500.000 pengő állt, illetőleg áll rendelkezésre, aminek felhasználásával a kérdés egy része megoldható. Ezt azonban successive évről-évre folytatni kell, egyszerre a mai nehéz világban ezt a 7 milliót nem tudja a pénzügyi komány rendelkezésre bocsátani. De megnehezíti a helyzetet még az is, hogy az áradások esetén, a nagy víztömeg esetén bajt okoz az is, hogy ott van az Eger—putnoki helyiérdekű vasút és annak áteresztői nagyon kicsik, úgy, hogy a nagy víztömeg ezen keresztül nem tud lefolyni. Intézkedtem és a tárgyalások a MA V-val megkezdődtek abban àz irányban, hogy a szabályozással kapcsolatosan ezeket az áteresztőket is nagyobbítsák meg. Méltóztatnak tehát látni, hogy a megfelelő intézkedések megtörténtek és remélem, hogy így a Sajó vidékét a gyakori árvízveszedelemtől meg tudjuk menteni. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Helyeslés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Kérném a t. Házat, méltóztatnak-e a földmívelésügvi miniszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következnék Stitz János képviselő úr interpellációja. A képviselő úr interpellációja elmondására halasztást kért. Kérdem a t. Hánt, méltóztatnak-e a halasztást megadni? (Igen.) A Ház a halasztást megadta. Következik Baky László kipviselŐ úr interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Szeder Ferenc jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. miniszterelnök úrhoz a sajtócenzúra eltörlése tárgyában. 1. Van-e tudomása a miniszterelnök úrnak arról, hogy a sajtócenzorok a parlamenti beszédeket és egyéb sajtóközleményeket érthetetlen szempontok által vezetve bírálják felül és eszközölnek törléseket; hogy folyó hó 14-én a parlamenti felszólalásomból még azt is törölték, hogy a tisztikar utánpótlásait vegyék a magyar parasztságból is? Hajlandó-e a miniszterelnök úr a sajtócenzúrát megszüntetni, miután működése sokszor a nemzet érdekeit sérti?' Baky László s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Baky László: T. Ház! Sajnos, ismét a cenzora kérdésével vagyok kénytelen a Ház elé jönni) mert egészen őszintén mondom, olyan helyzetbe kerültünk, hogy semmiféleképpen sem tudjuk megérteni azt, hogy a cenzorok milyen szempontból bírálják felül a sajtóközleményeket. Mert nieg-értjük azt, ha kihúznak olyan dolgokat, amelyek a nemzet külpolitikai érdekeit sértik. Megértjük azt, ha a honvédelmi érdekeket védi a kormányzat a cenzúrával. Azt is megértjük, ha a jelenlegi nehéz és nyomorúságos gazdasági helyzetben olyan cikkeket vagy közleményeket kicenzúráznak, amelyek alkalmasak volnának arra, hogy az elégedetlenséget nagymértékben fokozzák, De fel fogok a t. Háznak néhány olyan példát hozni, amely előtt teljesen tanácstalanul állunk és nem tudjuk megérteni, hogy mi az oka annak, hogy egyes cenzorok egészen különleges szempontokat vesznek figyelembe az egyes közlemények cenznrázása alkalmával. A honvédelmi tárca költségvetése alkalmával elmondott beszédemben a következőt törölte a cenzor (olvassa): »Felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy a honvéd tisztikar mindenkor hű az államfőre letett esküjéhez és a tisztikarban semmiféle politikai szervezke-