Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.
Olalszámok - 1939-VIII-663
Az országgyűlés képviselőházénak 156. ülése 19%0 november 20~án, szerdán. 663 haszonbérleti törvény végrehajtásánál pedig a délamerikai, kanadai és regáti magyarságra. Azonban törvényeket sem hajtunk végre, nemhogy messzemenőleg az idegenbe szakadt magyar százezreket tudnánk hazahozni, (ügy van! a szélsőbaloldalon.) Az időm lejárt. Tisztelettel kérem a miniszterelnök urat, hogy ne karitatív úton, hali em törvényhozási úton és semmi áldozatot nem kímélve hozza haza azt a félmillió magyart, akinek itthon van a helye. A zsidótörvény komoly végrehajtása úgyis azt jelenti, hogy a statisztika számítása szerint innen előbb-utóbb félmillió zsidónak úgyis takarodnia kell, helyet adva azoknak, akiket ők szorítottak ki a magyar határokon. (Ügy van! Ügy van! ~ Élénk helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláció kiadatik a miniszterelnök úrnak. (Mozgás jo.bbfelől.) — Palló ïmre — Csizmadia András felé: Usak nem 10 filléres regényt olvas a képviselő úr, zsidó ponyvairodalmat? Holnap beszélek ezekről! Kajuiss Ferenc: »Halott a kulcslyukban« a címe! »Hulla a kulcslyukban!« — Derültség belfelöl. — Zaj a jobboldalon.) Következik Paezolay Gyöirgy képviselő úr második interpellációja a belügyminiszter iir hoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt fel olvasni. Megay Károly jegyző (olvassa): »Interpel láeió a m. kir. belügyminiszter úrhoz a nagykőrösi városi közkórház felépítése tárgyában: 1. Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak arról, hogy a nagykőrösi városi közkórház fel építésének ügye esztendők óta a hivatali bürokrácia útvesztőjében vergődik? 2. Hajlandó-e a belügyminiszter úr Nagykőrös város közönségének segítségére sietni és a kórház felépítésének útjából az állítólagos aka dá'lyokat haladéktalanul elháríttatni? — Paezo lay György e. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Paezolay György: T. Ház! Előbbi interpellációm a magyarság népi tömegeinek felduzzasztásának kérdését kívánta szorgalmazni, szaporítani a magyarságot és biztosítani a népi állomány rohamos gyarapodását súlyos áldozatok árán, idegenbe szakadt véreinknek hazatelepítésével. MjOst befelé kívánom fordítani a t. Ház figyelmét és egy olyan népegészségügyi kérdést kívánok az igen t. Ház elé hozni, amely az egyik legmagyarabb alföldi városnak azt mondhatnám, hogy élet-halál kérdése, mindenesetre azonban becsületbeli ügye, hogy t. i. Nagykőrös város közkórházának felépítése minél előbb megtörténhessék. A tegnapi nap folyamán a belügyi tárca költségvetésével ' kapcsolatosan r egész sereg kérdés hangzott el, amely a népegészségügyi vonatkozásban aggasztó tünetekre mutatott rá. Szó volt a vidéknek orvossal, gyógyszerrel való ellátásáról; megállapították a felszólalók, hogy , míg* az ipari munkásság betegségi ellátására és j biztosítására megfelelő fedezetről tudunk gondoskodni, addig a jogos kívánságok és azt hiszem, a túlsó oldal megértése mellett sem tudjuk biztosítani a mezőgazdasági népességnek kellő módon való betegségi biztosítását. Nem szabad elfelejteni, mélyen" t.^ Ház, hogy Budapest a magyar népiség számára, — faji szempontból nézem ezt a kérdést — elsősorban mégis hamvasztó kemence. Budapest önmagában véve nem tudná a saját létszámát fenntartani és az ide fel vándorló magyarság következő vagy harmadik nemzedéke egykéssé és., pusztító magyarsággá válik, tehát tűl-szaporulatot mutató vidék van hivatva a fővárost táplálni. Mégis azt látjuk, hogy a korszerű egészségvédelmi berendezkedések, kórházak és így tovább elsősorban a fővárosban vannak, jóllehet súlyos kifogásokat emeltek a felszólalók a főváros egészségügyi helyzetével kapcsolatban is. A főváros kórházzal való megfelelő ellátottsága mellett mégis kálváriajárást jelent egy-egy szegény betegnek, umíg orvos elé, műtőasztalra vagy kórházi ágyba juthat. Fájdalmas és megdöbbentő volt azoknak az adatoknak felsorolása, amikor a Ház előtt hallhattuk, hogy Budapesten, a kórházak . városában száz és száz szegény asszony szülte meg gyermekét az utcán és kapualjukban. A . kórházak problémája tehát fennáll itt Budapesten is, ahol sokkal több tőke» sokkal több állami támogatás is áll rendelkezésre. De. mennyivel megdöbbentőbb a helyzet vidéken, azon a vidéken, ahol éppen úgy kálváriajárást jelent egy-egy szegény ember számára, akinek pénze nincs, amíg megfelelő orvosi kezeléshez vagy kórházi ápoláshoz jut. Nagykőrös, ez a közel 30.000 lakosú, színmagyar alföldi város tíz esztendeje t küzd azért, hogy egy városi közkórházat tudjon felépíteni. Például ebben a városban nincs szülőotthon. Szeretném a belügyminiszter úr figyelmét felhívni arra, hogy a nagykőrösi vármegyei mentőknek a szolgálati naplóját kéresse be és nézze végig, hogy a különböző betegekkel, legtöbbször azonban szülő asszonyokkal hányszor futott ki a nagykőrösi men- . tŐautó Ceglédre, Szolnokra vagy visszafelé Kecskemétig, kopogtatva, hogy a körösi szülőasszonyokat, súlyos betegeket valamelyik közkórház felvegye. Hányszor haltak meg asszonyok és gyermekek a betónországuton a mentőautóban és hányszor történt meg igen t. Ház, hogy az autót kísérő két tűzoltó segített a szülőasszonynak gyermeke világrahozatalában ott valahol a nyárspáti országúton, vagy a szolnok—eeglédi-iiton vagy Nagykőrös és: Kecskemét között. Tűrhetetlen állapotok ezek : és éppen ilyen rendkívül nehéz a helyzet, ha valakinek alá kellene magát vetnie egy operációnak. Szegény ember egyszerűen nem tudja magát ^ megoperáltatni vagy pedig, ha magánszanatóriumban a műtőasztalra kerül. fenyegetve van a kicsiny háza vagy egy életen keresztül megszerzett 2—3 hold földje, szőlője vagy gyümölcsöse. (Matolcsy Tamás: Az államtitkárok biztosítva vannak &z Otbá.-ban.) Az igen t. földmívelésügyi miniszter úrkérésemre elintézett egy olyan ügyet, ahol az Ombi.-nál biztosított cséplőgépmunkás egy esz-. tendei nyomozás után, amikor már súlyos százakat fizetett a magánkórháznak, jutott el ; odáig, hogy az Ombi. legalább havi 14 pengőt kiutalt számára. De ki fogja visszafizetni a házat és földet, amelyet ez a biztosított szegény cséplőgépmunkás elfizetett a gyógyke* zeltetésért 1 ?! A tbc.-kérdés, a tuberkulóziskérdés éppen ilyen megdöbbentő. Nagykőrösnek éppen legszaporább városnegyede az úgynevezett Tabán. A legtöbb szegény ember itt lakik, itt születik a legtöbb gyermek és a nagykőrösi iskolák tbc.-statisztikája olyan megdöbbentő képet mutat, amelyről nincs fogalmuk azoknak, akik Nagykőröst csak mint a gazdag Nagykőröst, az alföldi gazdag magyarok városát ismerik. Azt mondhatná valaki, miért nem próbál a társadalom valamit csinálni? A társadalom: megtesz minden tőle. fejhető! Egymásután har: 99*
