Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-654

654 Az országgyűlés képviselőházának 156. ban a reményben, hátha a törölt cikk mégis átcsúszik: Például: a Magyarság szeptember 12-én beküld ötté »Vizsgáztunk« című cikkét, amelynek egyes részeit a cenzúrabizottság törölte. Ugyanezt a cikket 13-án ismét bemutatta. A cenzúrabizottság a cikknek ugyanezt a részét • ismét törölte. Erre a szerkesztőség 14-én ismét beküldötte a cikket, egy részében jelezve a cenzúrabizottság törlését, a másik részen azonban nem. Egy másik példa: október 18-án ugyancsak a Magyarság beküldött egy politikai eszmefuttatást. A cenzúra a közlemény bizonyos részeit törölte. Október 22-én, tehát négy napra rá, ismét bemutatták a cikket, majd három nap múlva, október 25-én harmadszor is bemutatták, a nélkül azonban, hogy a cikk előbb törölt részeit megjelölték volna. A cenzúrabizottság ekkor, látva a lao illojális viselkedését, az egész cikket törölte. Ezek után egy héttel, november 2-án, ugyanazt a cikket úiból bemutatták és a cikket a cenzúra erős törlésekkel engedélyezte is. A negyedszeri kísérletre tehát a cenzúra megtévesztése sikerült. Egy másik lap, a Magyar Nemzet, egy szeptember 19-én törölt cikkét a következő napon, minden változtatás nélkül úiból bemutatta, nyilván azzal a tendenciával, hátha sikerül. Az Esti Kurir »Nem lesz < képviselő« cím alatt szeptember 19-én vidéki riportot mutatott be. A cenzúra törölte. A törlést követő napon az Esti Kurír »Premiere Holdfalván« cím alatt bemutatott egy másik cikket. A cenzúrabizottság megállapította, hogy a második cím alatt ugyanaz a riport rejtőzött. A lap tebát megkísérelte, hogy az előző naoon törölt közleményt más cím alatt csúsztassa keresztül a cenzúra ellenőrzésén. Nem kívánom a t. Képviselőházat hasVmló részletekkel fárasztani, csupán rá akartam mutatni arra, hogy nemcsak a cenzúra munkájában, hanem a lapok eljárásában is, vagyis mindkét oldalon történnek hibák és a szerkesztőségeknek a fenti példákkal illusztrált illojális mesterkedései semmiesetre sem járulhatnak hozzá az ellenőrzőbizottság és a sajtó között megkívánt összhang megalapozásához. T. Képviselőház! Ami végül azt a kérdést illeti, hogy hajlandó vagyok-e a sajtócenzúrát megszüntetni, ki kell jelentenem, hogy azt a mai viszonyok között elrendelni nincs módomban. Hozzáfűzöm azonban azt is, hogy a részleges cenzúra bevezetését elrendelő rendelettervezet elő van készítve. E rendelettervezet szerint nem minden közlemény, hanem csak a honvédelmi és külpolitikai érdekeket, továbbá az ország belső rendjét, nyugalmát és gazdasági érdekeit érintő anyag jönne a Sajtóellenőrző Bizottság elé. Ezzel szemben ellenőrzéstől mentes lesz minden egyéb, a felsorolt vonatkozásokon kívül álló sajtóanyag, a szaklapok közleményei, tudományos, szépirodalmi folyóiratok közleményei és a politikai napilapoknak is minden olyan anyaga, közleménye, amely nem az előbb említett tárgykörök keretei közé tartozik. Ezekkel a könnyítésekkel: a részleges sajtóellenőrzéssel elérjük majd azt, hogy lényegesen kevesebb anyag — talán a jelenleginek egyharmad része — kerül a bizottság ellenőrzése alá, következésképpen a bizottság működése az eddiginél sokkal gyorsabb lesz. Ismétlem, e rendelettervezet elkészítve asztalomon fekszik. E könnyítések azonban csak akkor lesznek életbeléptethetők, amikor a mai rendkívüli viszonyok enyhülnek és az ország ülése 19hO november 20-án, szerdán. érdekei azok bevezetését, illetőleg életbelépte*tését megengedik. Kérem a t. Képviselőházat, hogy válaszo; mat tudomásul venni méltóztassék. Teleki S. k.« •:"'-',";' ' ' I.' ' Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e a miniszterelnök úr írásbeli válaszát tudomásul venni! (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. AttérünK az interpellációkra. Az első Keck Antal képviselő úr interpellációja a miniszterelnök úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Megay Károly jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. miniszterelnök úrihoz a kormány filmpolitikájának azonnali megváltoztatása tárgyában: Van-e tudomása a m. kir. miniszterelnök úrnak arról, hogy az 1940 március 6-án tartott filminterpellációra adott válaszában foglalt adatok tévesek! Van-e tudomása a m. kir. miniszterelnök úrnak arról, hogy a kitűnően kiépített strómanrendszer a zsidó tőke tényleges uralmát a filmgyártásban a kormányhatóság'okat is niegtévesztőleg teljes sikerrel leplezi? Van-e tudomása a m. kir

% miniszterelnök úrnak arról, hogv azok az intézkedések^ (Országos Nemzeti Filmbizottság átszervezése, a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban külön filmosztály szervezése, az önálló filmkamara felállításának előkészítése, népművelési törvény előkészítése), amelyekkel a m. kir. kormány a magyar filmnek a nemzetnevelési célok szolgálatába való beállítását elősegíteni vélte, nem bizonyultak kielégítőknek s azt az eredményt, amelyet a magyar nemzeti közvélemény hosszú idők óta sürgetőleg követel e téren, nem hozták meg? Van-e tudomása a m. kir. miniszterelnök úrnak arról, hogy az olasz ;és a szlovák filmcenzura éppen nemzetnevelési okokból a »Halálos tavasz« című filmet, amelynek betiltását, hangot adva a széles körben megnyilvánult egészséges magyar közfelfogásnak a képviselőházban, 1940. március 6-án követeltem, hónapokkal ezntán, miután ez a film lélek és nemzetromboló hatását az egész országban sikeresen elvégezte, —- Olaszországban, illetve Szlovákiában játszani nem engedte? Hajlandó-e a m. kir. miniszterelnök úr a magyar filmgyártás rendelkezésére bocsátani 2—3 millió pengőt az új nemzeti magyar film megteremthetése végett s hajlandó-e a legszigorúbb törvényes intézkedésekkel odahatni, hogy az úgynevezett strómanrendszer a filmiparból m gyökereden és véglegesen kiirtassék, végül hajlandó-e a m. kir. miniszterelnök úr a legszigorúbban utasítani az Országos Nemzeti Filmbizottságot, hogy csak olyan filmek játszását javasolja, amelyek az egészséges magyar közfelfogás kialakításához hozzájárulnak s hajlandó-e egyúttal a ra. kir. miniszterelnök úr a jelenleg játszás alatt lévő összes filmeket ebből a szempontból a legszigorúbban felülvizsgáltatni és a nem megfelelőket azonnal betiltatni? Keck Antal s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Keck Antal: Tisztelt Ház! Sok szó esik itt a Házban politikai, gazdasági, materiális kérdésekről és minthogy mi, nemzetiszocialista idealista világnézetünk értelmében a szellemerkölcsi, spirituális kérdéseknek legalább olynn, ha nem nagyobb fontosságot tulajdonítunk, mint az anyagiaknak, kénytelen vagyok a magyar film ügyét ismét a t. Ház elé hozni. Erre