Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-650

650 • 'Àz"országgyűlés képviselőházának' 15 Hány hold ez?) Huszonnégyezer holdat tesz ki, amit így igénybe tudtam venni. - Azután az ingatlaneladások kérdése is felvetődött. Többen említették igen t. képviselőtársaim közül azt, hogy a zsidóknak megengedtetett, hogy parcellázzák birtokaikat és sok helyen magas áron parcellázzák. Rá kell mutatnom arra, hogy némely esetben, ahol a kisbérleti igények jelentkeznek, ott természetesen ELkisbérleti igényeket elsősorban a zsidók földiéből kell kielégíteni és azonkívül, ha kisbériét! igények állanak fenn. Némely esetben parcellázási engedélyt adott a földmívelésügyi kormányzat, de csak igen nyomott árakon és természetesen olyan fizetési feltételekkel, amelyeket a kisemberek viselni tudnak és kikötvén azt, hogy milyen kategóriába tartozó kisemberek kapjanak kisbérleteket. A földbirtokpolitikának természetesen ezt azért kellett megcsinálnia, hogy nagyobb mennyiségű földet tudjunk a kisemberek kezére juttatni; ha ezt nem csinálta volna, akkor még ennyit sem tudtunk volna a kisemberek kezére juttatni. Minden egyes esetben természetesen a legnagyobb mértékben leszorítottam az árakat. Erről különben, azt hiszem, Matolcsy képviselőtársam is tud, egy esetben vele is tárgyaltam és akkor is leszorítottuk az árakat," A földbirtokpolitikával kapcsolatos községek és tanyák létesítése elsőrangú fontosságú és ezért hozzátelepítéssel és új községek létesítésével Tikostanyán, Nagyúton, Jesszemajorban, Magyarbolyon, Rónafőn, Tótvázsonyban és Pohalmon létesítettem részint községeket, részint hozzátelepítéseket és összesen körülbelül 3000 házhelyet szereztem meg. Nagyon jól tudom, hogy a földbirtokpolitikának ez az üteme nem megfelelő, lassú, de a törvényes keretek között ennél többet véghezvinni nem lehetett, (Matolcsy Mátyás: TJj törvényt kell hozni!) részint a törvény keretei miatt, részint pedig a földbirtokpolitikai osztály létszámának elégtelen volta miatt. Ezúttal is köszönetet mondok a földbirtokpolitikai osztály tisztviselőinek emberfeletti munkájukért. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Az új költségvetésben megvan a lehetőség, hogy ezek létszámát emeljem és így remélem, hogy a jövő költségvetésben nagyohb ütemben tudjuk keresztül vinni. Ezért ennek dacára az a meggyőződésem és azt hiszem, hogy január l-ig körülbelül 110.000 katasztrális hold lesz az, amit földbirtokpolitikai célokra biztosítani tudok. A földbirtokpolitikát ezentúl is természetesen -a zsidóbirtokok igénybevételével kívánom elsősorban lebonyolítani és január 1-e.l életbe kívánom léptetni az 1940 : IV. tc.-et, amelynek életbeléptetését eddig az gátolta, hogy a végrehajtási utasítása még nem készült el. Ez most munkában van és rövidesen el is készül. Természetesen szociális célkitűzéseket tekintetbe vévé, gondoskodni kívánok továbbra is arról, hogy a munkabérpiacon megfelelő munkabérek alakuljanak ki, de ugyanakkor gondoskodás tárgyát kell hogy képezze az is, hogy a munkabérek tényleg a munkásokhoz jussanak, hogy megfelelők legyenek a szerződések és hogy a munkások megfelelő munkát végezzenek. E tekintetben az 1940 : XV. te. nagy lépésekkel előrevisz minket és ennek a törvénynek a végrehajtása során a munkaügyi felügyelők számát ebben a költségvetési évben 12-vel emelni kívánom. Felvetődött az itt felszólalók sorában az is, hogy a családi munkabért kellene bevezetni és gondoskodni kellene a mezőgazdasági munkásság betegség '. ülése 19 W november 20-án, szerdán. ' elleni biztosításáról. Ezeket a kérdéseket most tanulmányozzuk, úgyszintén azt is, hogy mikép emeljük egy nívóra a felvidéki és a magyar szociálpolitikát, mert a kettő között egy bizonyos bifurkáció áll fenn. Jelenthetem még az igen t. Háznak azt is, hogy az öregségi biztosításban a folyó évben 75.000 mezőgazdasági munkás részesült, körülbelül 5 millió pengőt fizetett ki az Ombi. erre. Elsősorban azok a munkások kapták ezt, akik annakidején ehhez tulajdonképpen nem járultak semmivel hozzá. Igen t. képviselőtársaim, elsősorban Megay Károly t. képviselőtársam és talán Matolcsy és Boér képviselőtársaim is súlyt helyeztek arra, hogy a földmívelésügyi kormányzatnak a mezőgazdasági árak megállapításába nagyobb beleszólása legyen. Ezt nagyon hálásan köszönöm. Az én felfogásom szerint az agrárárakat elsősorban azok képesek megállapítani, akik maguk is gazdák és akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Köszönöm erre vonatkozó szíves támogatásukat és természetesen mint gazda én is igyekezni fogok a mezőgazdaság terményeinek megfelelő árszínvonalat biztosítani és az árkormány biztossal összhana-ba jutni ezen a téren is. Megay igen t. képviselőtársam említette, hogy a mezőgazdaságnak fájó sebe az, hogy szaksajtó nem áll rendelkezésre. E téren, sajnos, igazat kell neki adnom, de örömmel mondhatom azt is. hogy Erdélyben, ahol a magyar gazdák sokkal nehezebb helyzetben voltak, mint itt az anyaországban, egy igen szépen működő sajtóorgánumot látok, amely az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesületnek hivatalos közlönye. A lap népies nyelven szerkesztve elsőrangú oktatómunkát végez. Hiszem és remélem, hogy ilyen szaksajtót itt is lehet majd teremteni. Nagy igen t. képviselőtársam igen tárgyilagosan'tárgyalta a költségvetést és ezért hálás köszönetet mondva neki, a szövetkezetek érdekében kell még valamit felemlítenem. Teljesen igaza volt Nagy igen t. képviselőtársamnak abban a vonatkozásban, hogy a magyarországi szövetkezeteket — egy pár kivételével — fentről építették le és nem alulról fel, tehát nem teljeseri á Károlyi Sándor-féle szövetkezeti eszmét valósítják meg. Gondoskodni kívánok arról, hogy ezek a szövetkezetek fokozottabb mértékben, mint eddig tették, a szövetkezeti eszmétől áthatva vezessék iicyeiket. E téren látom azt, hogy a, Putura — azt hiszem, Meskó igen t képviselőtársam említette — igen szép eredményeket ért el. Meg vagyok győződve arról, hogy a többi szövetkezet is hasonló szép eredményeket ér el. Részemről a szövetkezetek mindig meg fogják kapni a megfelelő támogatást, attól az elgondolástól áthatva, hogy míg teljesen keresztény magyar kereskedelmet nem tudunk kiépíteni, a szövetkezeteken keresztül kell a fiatal generációt nevelni, hogy majd önálló kereskedők lehessenek. Boér igen t. képviselőtársam felhívta a figyelmet arra, hogy a legelők megvalósítása a községek állattenyésztése szempontjából rendkívüli jelentőségű. Az 1940:XIII. törvénycikkbe — ismerve a kérdés fontosságát — ezt bevettem és igyekezni fogok minden helven, ahol erre a lehetőség megvan — és azt hiszem, mindenütt meglesz — a községi kisemberek részére legelőt biztosítani. Szeder igen t. képviselőtársam mezőgazda-