Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-643

Az országgyűlés kèvvïsëlohazânxtk 156. németiben es Marosvásárhelyen pedig mező­gazdasági vegykísérleti állomást. Gondoskodni kívánok arról is, hogy az er­délyi földben lévő kincsek 'kikutattassanak, ezért a Földtani Intézetet utasítottam erre és a t. Havinak be is jelenthetem, hogy Lóczy La­jos, a Földtani Intézet igazgatója már leni járt Erdélyben, kikutatta azokat a kincsekéi, .nmelyek az erdélyi föld mélyén vannak. Ezt :i munkát folytatni kívánom. Gondoskodni kívánok arról is, hogy a szo­ciális ^munkaalkalmakat biztosító üzemágak, így elsősorban az erdészet és a vízgazdálkodás, a folyószabályozás kérdése is megoldást nyer­jen. E tekintetben megfelelő intézkedést tet­tem. Megalapítást nyert, hogy Magyarorszá­gon kevés az erdész és hogy úgymondjam, ke­vés az erdészaltiszt. Az 1941. évi költségvetés­ben már megvan a lehetősége annak, hogy a Kárpátalján ilyen altisztképző iskolát állítsak fel, r amit Esterházy gróf képviselőtársam is említett beszéde folyamán, de szükség van arra, hogy Erdélyben is felállíttassák egy ilyen iskola; ezért Görgényszentimréu, ahol már a háború előtt volt ilyen iskola, újból fel kí­vánom azt állítani. Minden év tavaszán szenvedő alanyai vol­tunk az Erdélyből Magyarország felé zúduló árvizeknek. Elsősorban a Körösön voltak ilyen bajok, a Tisza felső részén, és a Szamoson. Ezért gondoskodtam arról, hogy a vízjelzőszol­gálat Erdélyben tökéletesen kiépíttessék és azoknak az ármentesítő és egyéb társulatok­nak a működése, amelyek Erdélyben voltak s határosak Magyarországgal, ismét megkez­dődjék. Az erdélyi folyóvizekkel hatalmas értékei, hogy úgy mondjam, fehér szenet nyertünk. A Tisza felső folyásán. Iza és Visó közel 60.00(1 lóerő, a Szamoson és mellékvizein pedig mint­egy 150.000 lóerő itt hasznosítható. Olyan kin­csek tulajdonába jutottunk, amelyeket ki kell aknáznunk és a köz szolgálatába kell állíta­nunk. Azt hiszem, hogy az elmondottakban rövi­den vázoltam azt, hogy Erdély és a visszacsa­tolt keleti részek mezőgazdasága és földmun­kás lakossága érdekébeji, milyen intézkedése­ket tettem eddig, illetőleg kívánok tenni a jö­vőben. Ezeket azért említettem meg, mert a költségvetésben ezekről nincs szó, már pedig szükségesnek tartottam, hogy a t. Ház erről i B tudomást szerezzen. (Éljenzés és taps a jobb­oldalon.) T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy mielőtt a költségvetéshez hozzászólnék, azt is­mertetném és válaszaimat megadnám az igen t. felszólaló képviselő uraknak, elsősorban hálás köszönetemet fejezzem ki az igen t. előadó úr­nak azért a szakszerű, (Éljenzés a jobboldalon.) a kérdés teljes komplexumát kimerítő" l>e szódért, amelyből mindenki láthatta dióhéjban, hogy a költségvetésnek melyek a célkitűzései és milyen célra, milyen összegeket fordítunk Mint méltóztatnak látni, az idei költségvetés számára a múlt évi költségvetés kétharmadá­nál, körülbelül 8,150.000 pengővel nagyobb ösz­szeget sikerült kiverekednem, ami lehetővé te­szi, hogy egy és más kérdést, amelyeket rég meg kívántam volt oldani, ebben a költség­vetésben a megoldás stádiumába juttassak. Elsősorban a mezőgazdasági termelés kér­déséről kívánok szólni. Szükséges, hogy a ma­gyar mezőgazdasági szántóföldi termelést is nagy mértékben fejlesszük és lehetővé tegyük azt, hogy a kisgazdatársadalom mindenütt ne­illése Ï9U0 november 20-án, szerdán. 643 mesített vetőmaghoz jusson, hogy ezáltal töb­bet és jobbat tudjunk produkálni. Ennek a. cél­nak elérése érdekében az 1941. évben mintegy 88.000 métermázsa búzát, 40.0CO métermásza ro­zsot, 20.000 métermázsa őszi árpát, 8000 méter­mázsa sörárpát, 5300 métermázsa zabot, 8660 métermázsa kukoricát és mintegy 62.000 méter­mázsa burgonyát kívánunk kedvezményes áron a vetőmagakció keretében kiosztani. Ezzel a kérdéssel kapcsolatosan még valamit szeret­nék mondani. Minden évben vetőmag-inségak­ciöt szoktunk lebonyolítani. Ebben az évben az idei inségakció keretében is nemesített ve­tőmagokat igyekeztem minél nagyobb mérték­kiosztani, hogy ezáltal azokon a vidékeken, ahol a gazdák az elemi csapások következtében amúgyis óriási kárt, veszteséget szenvedtek, a minőségi vetőmag kiosztásával helyzetükön se­gítsünk. Természetesen szükség van a mezőgazda­sági termelésnek egy bizonyos fokú átállítá­sára, de a mi szeszélyes klimánk mellett ezzel a kérdéssel nagyon csínján kell bánnunk és ezt a kérdést a készletgazdálkodás egybekap­csolásával kell megoldanunk. (Egy hang a jobboldalon: Nagyon helyes!) A múlt évben búzatermésünk körülbelül 30 millió métermá­zsa volt, az idén pedig csak 20 millió méter­mázsát vagy talán még anyit sem ért el. Ez mutatja azt, hogy a mi szélsőséges, arid kli­matikus viszonyaink mellett mindig számítani kell arra, hogy egyik évről a másikra kiesés, esetleg 30—50%-os kiesés is lehet és éppen ezért, hogy saját ellátásunkat biztosítani tudjuk, sőt még a velünk barátságos nagyhatalmaknak is segítségükre tudjunk lenni, szükséges a kész­letgazdálkodás bevezetése, amint ezt már ta­valy is említettem és amire vonatkozólag már bizonyos kezdeti lépések meg is történtek. (He­lyeslés a jobboldalon.) A termelés átállítására bizonyos mérték­ben szükség van. Az idén tavasszal ez 'részben be is következett, ha talán ennek bekövetke­zése nem is annyira a földmívelésügyi kor­mányzat kezdeményezésére, mint magára az időjárásra vezethető vissza. Tudniillik ősszel kevesebb búzát vetettek el a gazdák s ennek következtében tavasszal a zab vetésterülete mintegy 112.000 holddal, a kukoricáé 150.CÖÖ holddal, emelkedett, az olajos növények vetéste­rülete pedig — ami azonban már az irányítás következménye — mintegy 40.000 katasztrális holddal emelkedett az idén. Ebbeli az irányban kívánok továbbhaladni a jövőben is, de mielőtt rátérnék úrra, hogy milyen intézkedéseket kívánok ezen a vonalon foganatosítani, rá kell mutatnom arra, hogy a kisgazdatársadalom termelését többoldalúvá kell tenni. Lehetővé kell tenni, hogy egyes vi­dékeken, amelyek kiválóan alkalmasak a hü­velyesek, a borsó és lencse termelésére, ezek termelését felkaroljuk és a minőségi termelésre helyezve a súlyt, zsizsiktelenítő telepeket állít­sunk fei. A magyar borsó és a lencse igen jó minőségű és elég nagyszemű, csak — amint Németországban hallottam és láttam saját ma­gam is — a zsizsik-károk következtében van igen sok baj külföldi értékesítésével. Éppen ennek leküzdése érdekében állítottam fel az idei évben 28 zsizsiktelenítő telepet és ameny nyiben ezeknek a hüvelyes terményeknek ter­mőterülete egyes vidékeken emelkednék, a jö­vőben gondoskodni fogok arról, hogy külföldi barátaink és a magyar gazdák érdekében is új zsizsiktelenítő telepek létesüljenek minőségi áru előállítása érdekében. Az országban feltétlenül szükség van &\

Next

/
Oldalképek
Tartalom