Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.
Olalszámok - 1939-VIII-1031
Az országgyűlés képviselőházának 163. ülése 1940. évi november hó 29-én, pénteken, Tasnádi Nagy András," Szinyei Merse Jenő ás Törs Tibor elnöklete alatt Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az összeférhetlenségi ítélő bizottság ítéletének felolvasása Gratz Gusztáv összeférhetlenségi ügyében. — Az 1941. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak: BajcsyZsilinszky Endre, Máté Imre, Szölló'si Jenő, Hokky Károly, Rajniss Ferenc, Csorba Sándor, Baky László, Sarvay Elek, Pintér Béla, Stitz János. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van : gr. Csáky litván. (Ajt ülés kezdődik délelőtt 10 óra 03 vérekor.) (Az elnöki széket Törs Tibor foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Zeöld Imre Péter, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Nagy Ferenc, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Porubszky Géza jegyző, urat kérem fel. Bemutatom a t. Háznak a miniszterelnök úr kétrendbeli átiratát, amelyekben tudatja, hogy a keresztény vallásfelekezetek egyháznagyjainak és képviselőinek felsőházi tagságáról, továbbá a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem újjászervezéséről és a Magyar Királyi Horthy Miklós Tudományegyetem felállításáról szóló s az országgyűlés két háza által alkotott törvényeknek mint 1940: XXVII. és XXVIII. törvénycikkeknek kihirdetése az Országos Törvénytárban megtörtént. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. A t. Ház tudomására hozom, hogy Gratz Gusztáv képviselő úr összeférhetlenségi ügyében a tegnapi ülésünkön kisorsolt ítélőbizottság meghozta ítéletét, amelyet a jegyző úr szíves lesz felolvasni. Porubszky Géza jegyző (olvassa): »A képviselőház összeférhetlenségi bizottsága 1940. évi november hó 28-án megtartott ülésében Gratz^ Gusztáv országgyűlési képviselőnek az 1901. évi XXIV. te. 5. §-a alapján önmaga ellen bejelentett összeférhetlenségi ügyében a a következőleg ítélt: Gratz Gusztáv országgyűlési képviselőnek ezen összeférhetlenségi ügyéhen azon feltett kérdésekre, hogy forog-e fenn összeferhetlenség, tíz szavazattal két szavazat ellenében kimondotta, hogy összeférhetlenség esete nem forog fenn. Az eljárás során költség nem merülvén fel, az ítélkezés tárgyát nem képezhette. Az ítélet nyomban kihirdettetvén, az érdekeltnek ezúton tudomásul adatott. j-tEPVJSELOH^ZI NAPLÓ "VJ1. Kelt Budapesten, 1940. évi november hó 28-án, vitéz Váczy György, az összeférhet lenségi ítélő bizottság elnöke, vitéz Faragó Ede, az Összeférhetlenségi ítélő bizottság jegyzője.« Elnök: A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik a felhatalmazási javaslat vitájának folytatása. (írom. 400. sz.) Szólásra következik? Nagy Ferenc jegyző: Bajcsy-Zsilinszky Endre! Elnök; Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselő urat illeti a szó. Bajcsy-Zsilinszky Endre: T. Ház! Nem mindig alkalmazkodtam idáig ahhoz a magyar parlamentáris szokáshoz, hogy az előttünk szólott képviselő szavaihoz és gondolataihoz fűzzük mondanivalónkat, de most szívesen kapcsolódom Fenczik t. képviselőtársam tegnapi igazán nagyvonalú értékes beszédéhez és csak biztosíthatom a t. képviselő urat, hogy az a szegedi stílusú fajvédelem, amelyet húsz esztendő óta hirdetek és vallok és amelyet vall a kisgazdapárt is, semmiképpen sincs ellentétben az ország bármely nemzetiségének jogos kulturális kívánságaival és autonómiája val. T. Ház! A képviselő úr visszatért a régi magyar terminológiához és kisebbség helyett nemzetiséget mondott s beleilleszkedett sokaknál jobban a magyar állam gondolatába. A mi oldalunkon is azt valljuk, hogy az autonómiát meg kell adni bizonyos mértékig a nemzetiségeknek, addig a mértékig, ameddig ez az autonómia nem veszélyezteti a magyar politikai nemzetnek, főleg pedig a magyar államnak egységét, öneélúságát és függetlenségét, Ezeken a kereteken túl nem mehetünk a nemzetiségi kérdésben és én boldogan vettem tudomásul, hogy Fenczik, igen t. képviselő úr ezek között a keretek között maradt. Mielőtt tulajdonképpeni témámra térnék, «zeretnék néhány szóval megemlékezni a magyar nemzetnek is nagy halottjáról/Iíothei mere 161 .