Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-1031

Az országgyűlés képviselőházának 163. ülése 1940. évi november hó 29-én, pénteken, Tasnádi Nagy András," Szinyei Merse Jenő ás Törs Tibor elnöklete alatt Tárgyai: Elnöki előterjesztések. — Az összeférhetlenségi ítélő bizottság ítéletének felolvasása Gratz Gusztáv össze­férhetlenségi ügyében. — Az 1941. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak: Bajcsy­Zsilinszky Endre, Máté Imre, Szölló'si Jenő, Hokky Károly, Rajniss Ferenc, Csorba Sándor, Baky László, Sarvay Elek, Pintér Béla, Stitz János. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen van : gr. Csáky litván. (Ajt ülés kezdődik délelőtt 10 óra 03 vérekor.) (Az elnöki széket Törs Tibor foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére Zeöld Imre Péter, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Nagy Ferenc, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Porubszky Géza jegyző, urat kérem fel. Bemutatom a t. Háznak a miniszterelnök úr kétrendbeli átiratát, amelyekben tudatja, hogy a keresztény vallásfelekezetek egyház­nagyjainak és képviselőinek felsőházi tagsá­gáról, továbbá a Magyar Királyi Ferenc Jó­zsef Tudományegyetem újjászervezéséről és a Magyar Királyi Horthy Miklós Tudomány­egyetem felállításáról szóló s az országgyűlés két háza által alkotott törvényeknek mint 1940: XXVII. és XXVIII. törvénycikkeknek kihirdetése az Országos Törvénytárban meg­történt. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. A t. Ház tudomására hozom, hogy Gratz Gusztáv képviselő úr összeférhetlenségi ügyében a tegnapi ülésünkön kisorsolt ítélő­bizottság meghozta ítéletét, amelyet a jegyző úr szíves lesz felolvasni. Porubszky Géza jegyző (olvassa): »A kép­viselőház összeférhetlenségi bizottsága 1940. évi november hó 28-án megtartott ülésében Gratz^ Gusztáv országgyűlési képviselőnek az 1901. évi XXIV. te. 5. §-a alapján önmaga el­len bejelentett összeférhetlenségi ügyében a a következőleg ítélt: Gratz Gusztáv országgyűlési képviselőnek ezen összeférhetlenségi ügyéhen azon feltett kérdésekre, hogy forog-e fenn összeferhetlen­ség, tíz szavazattal két szavazat ellenében ki­mondotta, hogy összeférhetlenség esete nem forog fenn. Az eljárás során költség nem merülvén fel, az ítélkezés tárgyát nem képezhette. Az ítélet nyomban kihirdettetvén, az ér­dekeltnek ezúton tudomásul adatott. j-tEPVJSELOH^ZI NAPLÓ "VJ1. Kelt Budapesten, 1940. évi november hó 28-án, vitéz Váczy György, az összeférhet lenségi ítélő bizottság elnöke, vitéz Faragó Ede, az Összeférhetlenségi ítélő bizottság jegyzője.« Elnök: A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik a felhatalma­zási javaslat vitájának folytatása. (írom. 400. sz.) Szólásra következik? Nagy Ferenc jegyző: Bajcsy-Zsilinszky Endre! Elnök; Bajcsy-Zsilinszky Endre képviselő urat illeti a szó. Bajcsy-Zsilinszky Endre: T. Ház! Nem mindig alkalmazkodtam idáig ahhoz a ma­gyar parlamentáris szokáshoz, hogy az előt­tünk szólott képviselő szavaihoz és gondola­taihoz fűzzük mondanivalónkat, de most szí­vesen kapcsolódom Fenczik t. képviselőtársam tegnapi igazán nagyvonalú értékes beszédéhez és csak biztosíthatom a t. képviselő urat, hogy az a szegedi stílusú fajvédelem, amelyet húsz esztendő óta hirdetek és vallok és amelyet vall a kisgazdapárt is, semmiképpen sincs ellen­tétben az ország bármely nemzetiségének jo­gos kulturális kívánságaival és autonómiá­ja val. T. Ház! A képviselő úr visszatért a régi magyar terminológiához és kisebbség helyett nemzetiséget mondott s beleilleszkedett sokak­nál jobban a magyar állam gondolatába. A mi oldalunkon is azt valljuk, hogy az autonó­miát meg kell adni bizonyos mértékig a nem­zetiségeknek, addig a mértékig, ameddig ez az autonómia nem veszélyezteti a magyar politi­kai nemzetnek, főleg pedig a magyar állam­nak egységét, öneélúságát és függetlenségét, Ezeken a kereteken túl nem mehetünk a nem­zetiségi kérdésben és én boldogan vettem tu­domásul, hogy Fenczik, igen t. képviselő úr ezek között a keretek között maradt. Mielőtt tulajdonképpeni témámra térnék, «zeretnék néhány szóval megemlékezni a ma­gyar nemzetnek is nagy halottjáról/Iíothei mere 161 .

Next

/
Oldalképek
Tartalom