Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-904

904 Az országgyűlés képviselőházának 161. ülése 1940 november 27-én, szerdán. sem lehet izgatni!) Felelőtlenül én nem izgat­tam soha életemben! Én mindig vállaltam a fe­lelősséget. (Pintér Béla: Nem ön, hanem akik ezt mondották .. .)• Azok ülnek már, legyen nyugodt. (Zaj.) Van ott kint Tatabányán egy borkereskedő família, amely borkereskedést ugyan ritkán folytat, amelynek egyik tagja Borbély János bányamunkásnak, az ottani szakszervezet al­elnökének azt mondotta: »Mit tudnak maguk, akik pepecseltek itt éveken keresztül? 5%, 10%? Hát az is Valami?'Majd mi most megcsi­náljuk! Most lesz 65%-os béremelés és majd meglátják, hogy mi lesz énnek a következ­ménye.« Amikor ez az ember figyelmeztette őket arra, hogy ez a követelés nem komoly, azt mondotta az illető: »Majd elintézzük azt, három nap múlva Száláéi ott ül fenn (br. Vay Miklós: A protokollfőnökkel! — Derültség), Gruber lesz az iparügyi miniszter és rendelet­ben fogja megvalósítani mindazt, amit itt hir­detnek«. Azt mondják a nyilasok, hogy nem ők adták ki az utasítást. Itt van egy igazolvány, amelyet a nyilas párt adott ki. Ezen a nyilat­kozaton az a bélyegző van, hogy »'Nyilaskeresz­tes Párt Dorogi Szervezete«, s az igazolvány így S2,ól(olvassa): »Igazolvány, hogy Pittmann Mihály vájárnak leszállásra fenntartási .mun­kálatok elvégzése céljából igazolva van.« Ez is olyan jó magyar stílus. (Derültség.) Kelt 1940­október 19-én. Én beszéltem munkásokkal, akik Nagy ba­ton yiból azt jelentették, hogy Nagybátonyban meg-relent Gruber képviselő úr és az autón szónokolt a munkásokhoz. (Olvassa:) „Október 13-án. vasárnap t délután minden előzetes ér­tesítés vagy bejelentés nélkül fent Szorospa­takiban", — ez & bányatelepnek egy része — ..az egyik térségen nagy tömeg gyűlt össze. Megérkezett Gruber országgyűlési nyilas kép­viselő autóval. Gruber megállt a, tér közepén éa hiábavaló minden csendőri figyelmeztetés, hogy gyűléstilalom van. Gruber elmondotta beszédét, amelynek a visszatérő refrénje volt, hogy: Kitartás! A holnap Szálasié! Ennek a sztrájknak eredményeképpen megvalósítjuk a nemzetiszocialista Magyarországot!" Tiszta politikai beszéd volt Gruber beszéde. Ennek a gyűlésnek eredményeként is letartóztattak új­ból hat embert később, akikről még ma sem tudjuk, hogy hová és merre vitték őket. Köz­ben Gruber képviselő lír az autójával nyu­godtan hazament. T. Ház! Egész tömegét olvashatnám fel a jelentéseknek, amelyek ezzel a sztrájkkal ösz­ssefügguek és amelyekből okmányszerűleg bi­zonyítani lehet, hogy a felelősséget, amely a nyilas pártot ezzel kapcsolatban terheli, nevezetesen, hogy ezt a a sztrájkot kizárólag politikai zavarkeltés céljából idézték, fel (Fel­kiáltások jobb felől: Szomorú!) abból a célból, hogy ezzel megakadályozzák a vasúti szállí­tást, megakadályozzák Budapest villanyvilágí­tását, közlekedését, mert az elektromos telep­nek csak három napra volt szene és ezt egyes urak. akik az elektromos üzemnél azelőtt al­kalmazva voltak, nagyon jól tudták. Nekem alkalmam volt a polgármester úrral és má­sokkal beszélni, hogy miképpen lehetne ezen az állapoton segíteni és higyje el a t. Ház, hogy ez a sztrájk nem a karhatalmi intézke­dések következtében szűnt meg. ez a sztrájk azért szűnt meg. mert mi felvilágosítottuk a munkásokat arról, hogy milyen óéira kíván­ják őket felhasználni és 'hogy milyen követ­kezményei lehetnek ennek a sztrájknak. Fő­képpen a következmények voltak azok, ame­lyekre szükségesnek tartottam figyelmeztetni a munkasokat. Erre megszűnt ez a sztrájk, amely sztrájk folyamán megtörtént az, hogy azok, akik dolgozni akartak, nem részesültek véde­lemben a hatóság részéről és én tudom azt, hogy az egyik bányatelepen három tábornokot kellett leváltani, amíg megfelelő karhatalmi parancsnokot lehetett találni, Salgótarjánban pedig a tárgyalás alkalmával egy olyan bot­rányos jelenet volt, amelyből kifolyólag, úgy tudom, a tábornokot nyugdíjazni kellett. Súlyosak azonban a következmények, ame­lyekbe ezeket- a munkásokat beugratták. Be­ugratták szervezetlenül, tájékozatlanul, kívül­álló emberek, mert Tatabányán is zöldségke­reskedők, meg fűszeresek csinálták a sztráj­kot, nem a bányamunkások; a bányamunkások csak álltak és napokon keresztül nem tudták, hogy mi van, amíg tudatára ébredtök annak, hogy az a tömeg, amely ott van, amely túl­nyomó részben fiatalkorú emberekből áll és felizgatott, ^ elkeseredett és joggal elkeseredett asszonyokból, nem képviseli azt a felelősségtel­jes tömeget, amely alkalmas az ilyen bérmoz­galom levezetésére. Minden bizalmi férfi nél­kül, minden szervezet nélkül felidézni egy ilyen tüzet, azután otthagyni és nem törődni a felelőséggel! (Szeder Ferenc: És iparkodni másra áthárítani î — Egy hang a jobboldalon: Abszurdum! — Forster György: Jó magyar lelkismeret! — br. Vay Miklós: Erre még Szá­lasi sem tudna válaszolni.) Több száz munkást letartóztattak, több száz munkás ellen folyik ebből az ügyből kifolyólag hadbírósági eljá­rás. Több ítélet már rendelkezésemre áll. Egyet kívánok cöak felolvasni, egy hirdet­ményt, amely Salgótarjánban kifüggesztetett. (Szeder Ferenc: Elrettentő például!) A magyar királyi miskolci honvédtörvényszék mint ítélő­bíróság folyó évi november hó 2. napján meg­tartott főtárgyalásán az alábbi bányamunká­sokat a honvédségi törvény, az 1939 : II. te. 203. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ama bűntett miatt, hogy 1940. évi október ha­vában mint a Salgótarján-, illetőleg az Ózd­környéki kőszénbányáknak, mint a honvédé; lem céljaira dolgozó üzemeknek a munkásai előzetes összebeszélés következtében a munka abbahagyásával az üzem hivatásszerű működé­sét szándékosai" megzavarták és egyben elő­idézőivé váltak, hogy a fenti cselekményt tö­megesen követték el, az 1939 : II. te. 203. §-ának (1) bekezdése és a 213. § (3) bekezdése alapján Dobos Vencel bányamunkást három évi és két havi börtönre, mint főbüntetésre, valamint tíz évi hivatalvesztésre és politikai jogai gya­korlatának ugyanilyen tartamú felfüggeszté­sére, mint mellékbüntetésre, Mihalik Rezső' és Turai Béla (Czakó) bányamunkásokat egyen­ként három évi börtönre, mint főbüntetésre és az előbbihez hasonló mellékbüntetésre (Egy hang a jobboldalon: Ki lesz ezért felelős?) Nagy József (Nemti) bányamunkást három évi börtönre, mint főbüntetésre és nyolc évi hivatalvesztésre és politikai jogai gyakorlatá­nak ugyanilyen tartamú felfüggesztésére, mint mellékbüntetésre. Czakó János, Egyed István, Bakos Sándor, Pintér János, Szabó József. La­mos István, Urbankovics István, Nagy János bányamunkásokat egyenként kétévi és hat­hónapi börtönre mint főbüntetésre, valamint hat évi hivatalvesztésre s politikai jogai gya­korlatának ugyanilyen tartamú felfüggeszté­sére, mint mellékbüntetésre, Pintér Balázs bányamunkást két évi és négy hónapi bör­tönre. Antal István bányamunkást két évi és három hónapi, Gajdár Józsefet (Herceg)^ két évi és két hónapi börtönre, Laki Bélát két évi

Next

/
Oldalképek
Tartalom