Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.

Olalszámok - 1939-VIII-886

886 Az országgyűlés képviselőházának 160. amelynek révén egy-két éven belül minden magyar község belekapcsolódhatok abba a kiépített úthálózatba, amelyen át terményeit, áruit jobb piacok felé szállíthatja el! iSzóljak-e arról, hogy a kormány éppen a közelmúltban határozta el, a mezőgazdaság belterjesebbé tétele érdekében olcsóbb kamattípusú és középlejáratú kölcsönök folyósítását, amelyeknek felhasználását ellenőrzi

1

? A mezőgazdaságnak ebben az értelemben olyan irányításáról, olyan támogatásáról van szó, amelynek feltétele az, hogy az a nemzeti gazdálkodás egészének érdekében használtassék fel. A mezőgazdasági népesség azonban manapság sokfelé megtakarított pénzi'elesleggel is rendelkezik, amelyeket maga is újabb invesztíciókra, vagy esetleg földvásárlásra fordíthat, s ennek következtében a föld iránt mutatkozó nagyobb érdeklődéssel a nemzeti vagyonnak ezt az ágát értékesebbé teheti. Amikor tehát arról szólunk, hegy a kishaszonbérletekről szóló törvény végrehajtását gyorsítsuk meg, vájjon nem kapesolódhatik-e bele ebbe a gondolatkörbe az a kívánalom, hogy a kisgazdatömegeknél felgyülemlett tőkék foglalkoztatása érdekében tegyük még könnyebbé, még gyorsabbá azoknak a földdaraboknak a megszerzését, amelyeknek amúgy is a nép kezébe kell mielőbb jutniokTNyilt kérdés, hogy mennyiben. bogy ezeket a félrehúzódó tőkéket egészséges irányba toljuk el, nem jelentené-e ez a fejlődés annak a rossz szokásnak is elhalványulását, amelyet áruvisszatartásnak mondunk, ami néha aggodalmat okoz és aminek feltétlenül enyhülnie kell. Az a kisgazda, aki megtakart-' tott pénzét jól tudja befektetni, szívesen hozza áruját a piacra, ha azt remélheti, hogy nem lesz baja újra a forgótőkéjével és hogy a létfenntartását sem fenyegeti semmiféle veszély. (Ügy van! Ügy van!) Foglalkozni kívánok a továbbiakban az egyik legtöbbet hánytorgatott kérdéssel, a mezőgazdasági árkérdéssel (Ralijuk! Halljuk!), azzal, hogy vájjon ez az árpolitika kielégíti-e a mezőgazdaságunk érdekeit akkor, midőn egyben a fogyasztásnak javát is akarja szolgálni. Nem akarok itt ez alkalommal bővebben kitérni arra a pikáns kérdésre, hogy hogyan vette át a mai kormány örökségképpen azt a kétesértékű rendet, amely a búzaáraknak r az úgynevezett határállomásokon s a tiszai és a dunai rakodó állomásokon való paritásán épül fel, (Rajniss Ferenc: Ha pikáns, tessék csak elmondani!) és amely felforgatta azt a jól bevált rendszert, hogy a vidéki malmok a budapesti paritás alapján tudtak kalkulálni és konkurrálhattak a jórészt keresztény vidéki malmok a budapesti nagy malmokkal. (Kunder Antal: örültek is ennek a tiszántúli gazdák!) De a Futura, azaz az állam itta meg a levét; Nem akarok arról szólni, hogy melyik^ miniszter úr volt az, aki elmulasztotta az ár-rögzítési rendelet kibocsátása alkalmával... (Kunder Antal közbeszól. — Egy hang a jobboldalán: Mar jelentkezeit. — Derültség. — Zaj a jobb- és a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek. Laky Dezső: ...gondoskodni arról, noha a figyelmét erre felhívták, hogy á rögzített árakat országszerte fel is kell jegyezni. Nem akarok szólni arról sem, hogy a sokat emlegetett és átmenetileg tényleg kellemetlen zsírellátási zavaroknak egyik kútforrása nem abban keresendő-e, hogy az illetékes szakminiszter a múlt év augusztusában nem gondoskodott arról, hogy a szokatlanul alacsony ezínülése 19 AO november 26-án, kedden. vonalon rögzített zsír ár mellett rögzíttessék a többi sertéstermékek ára is. {Zaj és felkiáltások jobbfelőt: Ki volt az? — Kunder Antal: Majd válaszolok!) r Nem beszélek arról sem, hogy a faértékesítés körül miiyen felfordulást jelentett a múltban az, hogy a ktorábban illetékes hatóságok helyébe vagy azok mellé egy olyan hivatal, a Külkereskedelmi Hivatal állíttatott, amelynek igazán nem lenetett a, múltban hivatása ezt a gazdasági élet szempontjából és politikailag is annyira fontos kérdést érdemben irányítani. (Helyeslés a jobbés a baloldalon.) Nem, t. Ház, nem akarok ezekről beszélni és sok más kérdésről sem... (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Halljuk! Halljuk! — Zaj.) Elnök: - Csendet kérek, képviselő urak„ méltóztassanak feliratkozni és összefüggő beszéd keretében elmondani ellenérveiket. (Derültség jobbfelöl.) Laky Dezső: ...amelyek fájó pontjai voltak a magyar kormányzati politikának, bár annakidején az illetékes tényezők által mint a rendezésnek, mint az irányításnak nagyszerű vívmányait dicsőíttettek. [Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Do szólok, t. Ház, arról,, hogy a kormányok árpolitikája mögött sűrű rendben vannak olyan fölötte nehéz körülmények, amelyekről sejtelmük sincs azoknak, akik gyakran az árpolitikának intézkedéseit keményen korholják (Ügy van! a ftzélsőbaloldalon.) vagy pedig nem akarnak azokról tudomást venni. (Rajniss Ferenc: Ilyen is vanll — Zaj a szélsőbaloldalon.) Igen. Vegyék azt a fáradságot ezek az urak és olvassák át azoknak a rendeleteknek, jogszabályoknak szövevényes hálózatát, amelyek ma már kitöltik az árpolitikának épületét és akkor majd aligha vállalkozhatnak arra, hogy a rendszerből kikapott egyes intézkedéseket emlegessenek a helyett, hogy összefüggő bírálatot mondanának. (Kunder Antal: Ez bizonyos! — Taps a jobboldalon és a középen. — Pándi Antal: Kérdezzék meg Jurcsek Bélát, majd ő beszél!) Az árpolitikát és az azzal összefüggő kérdéseket sohasem 'lehet egyes intézkedések szemszögéből vizsgálni. Aki ezt teszi, t. Ház, az egyáltalán nincs tisztában az árszínvonal lényegével, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon. — Kunder Antal: Pontosan így van!) mert az árszínvonal a legkülönbözőbb áruknak, a mezőgazdasági és az ipari áruknak alakulásából tevődik össze. És ha külön is^ szólunk mezőgazdasági, valamint ipari árszínvonalról s ennek következtében többnyire mezőgazdasági, de legújabban ipari árollóról, sohasem feledkezhetünk meg arról, hogy a mezőgazdasági árszínvonal rengeteg terménynek, rengeteg állati termék árának eredője, csakúgy az ipari index és egyik vagy másik cikknek időnként talán nem egészen megfelelő áralakulása nem alkalmas arra, hogy megváltoztassa azoknak a folyamatoknak jellegét, amelyek egészükben megszabják a mezőgazdasági árszínvonalat. (Kunder Antal: Tökéletesen így van!) Amikor a mezőgazdasági árszínvonalról és a mezőgazdaság rentabilitásáról beszélünk, — és ezt nekem Őszintén meg kell mondanom -gyakran megfeledkezünk arról, hogy a mezőgazdaságban éppen úgy, mint az iparban, mindig magából az üzemből kell kiindulni. Az» üzem pedig rentábilis lehet akkor, ha némely ágazat, amelyre egyébként feltétlenül szüksége van, talán nem is egészen rentábilis. És különösképpen megfontolást érdemel az a körül-