Képviselőházi napló, 1939. VIII. kötet • 1940. november 20. - 1940. december 3.
Olalszámok - 1939-VIII-848
848 Az országgyűlés képviselőházának 160. ütése 1940 november 26-án, kedden. kor ajat mondom, — a saját szemében a gerendát sem látja meg, holott a mi szemünkben folyton a szálkát keresi. (Zaj a baloldalon és a jobboldalon. — Horváth Zoltán: Bombát! Bombát! —- Tóth János (Horváth Zoltán felé): Kern szégyelli magát?) Horváth Zoltán képviselő úrnak fogok válaszolni, tessék nyugodtan megvárni. — IMem tartom fair eljárásnak a miniszterelnök úrnak a választási kampányban alkalmazott ilyen módszerét, amikor később Kassán megjelenik és azt mondja: »Nagyon nehéz akkor kormányozni, ha az embernek nincs ellenzéke, hiszen ellenzékre szükség van«. — De ugyanakkor a választáson minden eszközt megragadott arra — még az idegen pénzek vádját is, — hogy az ellenzéket kiirtsa és eltiporja, (vitéz Lipcsey Márton: Nem a demagog ellenzékre gondolt, hanem a komoly ellenzékre! ~ Keck Antal: Komoly kormánypárt! — vitéz Lipcsey Márton (Keck Antal felé): Bocsánatot is kért harmadszor!) Az 1939. évi titkos választás úgy találta a magyar nemzetet, hogy összes nagy sorsproblémáink megoldatlanul meredeztek az égnek és meredeztek a f titkos választójoggal rendelkező magyar társadalom felé. T. Ház! A földkérdés, a munkabérkérdés, a zsidókérdés, az antiszociális közteherviselés, a szociális biztosítás hiánya, a közéleti összeférheti en ség és még számos problémája a nemzetnek, megoldatlanul állott a váiasztá&ok kiírásakor és Teleki Pál gróf miniszterelnök úr az elődjétől ráháramlott politikai presztízs felhasználásával kiplakátozta, hogy: sürgős földreformot követelünk, adóreformot követelünk, magyar kézbe kívánjuk a magyar földet, közéleti tisztaságot kívánunk, (Felkiáltások jobbfelöl: Meg is csinálta!) minden jót, — és kivirított a kis falusi házak falán (Zaj.) és r a kerítések oldalán a millió és millió plakát. Mindent hirdettek és követeltek (vitéz Yárady László: Erdély nem volt benne és mégis elkövetkezett! Ez egészen megzavarta önöket!) A választásokon a magyar sorsproblémák maradék nélküli megoldását Ígérte és követelte a kormány, de amikor ezt. leszegezzük a miniszterelnök úr érkezésének, a választás alkalmával tanúsított szereplésének bírálatában, akkor a következő lépés nem lehet más számunkra, mint az, hogy feltesszük a kérdést: vájjon a miniszterelnök úr és kormánya mit valósított meg, mennyit valósított meg az Ígéretek halmazából és mit mulasztott elf (vitéz Lipcsey Márton: Százszor elmondtuk már, de nem értik meg. (Zaj a szélsőbaloldalon, felkiáltások: Iratkozzék már fel!) Elnök: Méltóztassanak tartózkodni a közbeszólásoktól, képviselő urak. Matolcsy Mátyás: Mi évek óta hirdetjük, hogy csak akkor indulhat meg új élet a magyar földön, ha a közéleti tisztaság levegőjében felosztjuk a latifundiumok világát és a meglazított, porhanyóvá tett magyar földben ezer és százezer friss gyökeret ereszthet a magyar nemzet ezeréves fája s a fa koronás ágain kövérre hízott idgen fagyöngyöket könyörtelenül levágjuk, (vitéz Lipcsey Márton: Aranyköpés!) Ez volt a mi nagy programmunk és ez a programm azt jelenti, hogy a jelenlegi feudális és liberál-kapitalista rendszert teljes egészében egyszerre, egyidőben fel kell számolni, (vitéz Várady László: Mihelyt alkalmas lesz rá az idő!) Ennek a nagy kérdésnek megoldása a kormánypárt és a kormány programjában három pontban: a földkérdés, a zsidókérdés, és a közéleti tisztaság ígéretében, illetőleg plakátjain jutott kifejezésre. De tekintsük át, t. Ház, hogy vájjon gróf Teleki Pál miniszterelnök úr és kormánya mennyit valósított meg ezekből a nagy ígéretekből, ezekből a nagy magyar sorskerdésekböl. Megtehetné 111 ' nogy ^minden bizonyítás nélkül lakonikus rövidséggel azt mondanám, hogy semmit! De nem ezt teszem (Felkiáltások a jobboldalon: Hát ezt nem is teheti!) Hanem azt teszem, hogy áttekintem a húsz hónap kalendáriumát, hogy a miniszterelnök úr szavával éljek. A földkérdés, az első és legnagyobb magyar sorsprobléma terén meg kell állapítanom, hogy gr. Teleki Pál tevékenysége a következő volt: Elsősorban örökölt Imrédy Bélától egy javaslatot. Másodsorban bemutatkozó beszédében itt is, a felsőházban is megnyugtatta a közvéleményt, a felsőház urainak közvéleményét, hogy három évi hosszú vizsgálat szükséges ahhoz, hogy komolyan gondolkozni lehessen efelett a kérdés felett. (Keck Antal: Hát ez megvan!) Egy évvel korábban, a nyáron egy érdeklődő interpellációmra ingerülten azt válaszolta a miniszterelnök úr: »Megmondottam, hogy meglesz! Igen, meglesz és erre garancia, hogy itt vagyok«. Teltek-multak a hónapok és egy évvel ezelőtt, tavaly ilyenkor appropriációs beszédében a következőket mondotta a miniszterelnök úr a földkérdésről (olvassa): »Sohan kételkedtek abban, vagy kétséget igyekeztek-teremteni, aziránt, hogy előterjeszti-e a kormány, jelesül én, az úgynevezett zsidó-törvényjavaslatot és a földreformjavaslatot. Pedig nyíltan és világosan hangsúlyoztam, hogy igen, és azt is, hogy miért. Dehát az emberek kétségeskednek és csak a tettek tudják őket meggyőzni. Azt hiszem, ez megtörtént.« Hát t. Ház, az száz százalékig igaz, hogy a nagyon sokat csalódott magyar parasztságot már csak a tettek tudják meggyőzni, (ügy van! a szélsöbaloidalon.) de azt, hogy mi történt meg, valóban egyikünk sem tudja megmondani. (Boér Ágoston: Tessék kimenni a ialura. — úaj.) Tavasszal, március io-en Kassán szintén nyilatkozott a miniszterelnök úr a földkérdésről, amikor azt mondotta: (Olvassa): »Amikor az ország rúdját a kezünkbe adták, az országot két törvényjavaslat érdekelte különösképpen: a zsidótörvény és a földreform. A törvényben csak arra kell törekednünk, hogy, ne legyen a fejlődésnek akadálya, ne kösse meg túlságosan a törvény végrehajtójának a kezét«. Mielőtt tovább folytatnám, egy pillanatra meg kell itt állnom. Mi mélyen meg voltunk és meg vagyunk botránkozva e nyilatkozat nyomán, mert mi nem így képzeltük el a földkérdés megoldását, hogy a törvény csak ne akadályozza meg a fejlődést. Mi azt valljuk, hogy minden talpalatnyi magyar földet komolyan kézbe kell venni és őrködni azon, hogy csak magyar ember kezébe kerüljön. (Ügy van! Ugy van! — Taps a szélsőbaloldalon. — Matolcsy Tamás: Nézzék meg az olasz telepítéseket!) Ősszel pedig, október 9-én, legnagyoob meglepetésünkre azt mondotta a miniszterelnök xír itt a Házban, hogy »amikor a legutóbbi földbirtokpolitikai törvényt megszavaztuk, már hozzálátott az új földbirtokpolitikai törvény előkészítéséhez«. És még ma sincs meg a törvény végrehajtási utasítása. Mélyen meg vagyunk döibbeiive azon, hogy a minisztereinek úr húsz hónap alatt miket nyilatkozott és e húsz hónap alatt mi történt. Siralmas ezt bevallani. Felelősségre hívjuk a felelős kormányt, hogy ma is 580.000 hold föld van a zsidók és nem a magyarság kezén, ugyanakkor
